A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban, Támop 3.1.3-11/1

Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat

Pályázat neve:
Új Széchenyi Terv – Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.3-11/1 – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban

Projekt megnevezése:
TÁMOP-3.1.3-11/1-2012-0015 – Kőbánya a kísérletező természettudományos oktatásért

A projekt rövid leírása:
A projekt célja a Budapest X. kerületi közoktatásban a természettudományos oktatás minőségi fejlesztése, melynek érdekében a Kőbányai Szent László Gimnáziumban egy természettudományos laboratórium kerül kialakításra, a meglévő felújításával, átalakításával. A projekt keretében pedagógusok új, modern pedagógiai módszereket sajátítanak el, a Kőbányai Szent László Gimnázium módszertani és tudásközponttá válik az együttműködő – nagyrészt kerületi – általános iskolák részére is.

Projekt adatai:
Beruházás helye: Közép-Magyarországi Régió, Budapest
Megítélt összeg: 284 408 200 HUF,
Támogatás aránya: 100 %
Támogatási döntés dátuma: 2012.12.13.
Projekt tényleges kezdete: 2013.05.01.
Projekt tervezett befejezése: 2014.12.12.

A “Kőbánya a kísérletező természettudományos oktatásért” című projektről további információ az alábbi, akadálymentesített oldalon található:
oveges.kobanya.hu

Főkedvezményezett:
Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat,

Konzorciumi partner:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Elérhetősége:
Cím: 1102 Budapest, Szent László tér 29.
E-mail: kobph@kobanya.hu
Honlap: www.kobanya.hu

Irányító Hatóság: Miniszterelnökség

Közreműködő szervezet: EMMI Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Főosztályok Titkársága,1134 Budapest, Váci út 45. „C” épület, eutamogatas@esza.hu

A fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Géniusz tehetséggondozó program, Támop 3.4.4

Támop 3.1.4

Általános tájékoztató

Projektnyitó nap

Témahét

A megvalósításról

Háromhetes projekt

Egészéves beszámoló (word dokumentum)

Intézményi innovációk

Médiaismeretek tantárgytömbösített oktatása (word dokumentum)

Ember és társadalom- Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül
(tanmenet, excel táblázat)

Ember és természet – Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül
(tanmenet, excel táblázat)

Tehetséggondozó iskola

A Szent László Gimnázium tehetséggondozó programja (word dokumentum)
Helyesírás feladatok (pdf dokumentum)
Matematika feladatok (word dokumentum)
Nyelvi játékok (pdf dokumentum)
Nyelvi szintek – feladatok (pdf dokumentum)
Szövegértés feladatok (pdf dokumentum)
Szövegtan és stilisztika feladatok (pdf dokumentum)Pedagógiai program átalakítása

Támop 3.1.5

TÁMOP-3.1.5-09/A/1

Pedagógus-továbbképzés a budapesti Szent László Gimnáziumban

Kedvezményezett: Budapest Főváros X. kerület Köbányai Önkormányzat
Szent László Gimnázium
(1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 28-34., tel.: +36-1-262-3599)

Iskolánk 20.000.000 Ft-ot nyert a TÁMOP A pedagóguskultúra korszerűsítése – pedagógusok új szerepben című pályázatán.
A program keretében a Szent László Gimnázium 5 tanára továbbképzésen vesz részt, 2-en pedagógiai szakvizsgát tesznek, míg 3-an tehetségfejlesztő tanárszakot végeznek el.

Mind az 5 pedagógus kapott egy laptopot, mely a tanulásban segíti őket.

A pályázati program nem csak a tandíj, beiratkozási díj, szállás, utazás és tankönyvek költségeire nyújt fedezetet, de a tanárok bérének és járulékainak 50%-ára is, amely szintén tanulásukat és vizsgára való felkészülésüket segíti elő.

A tanárok a továbbképzéseket folyamatosan látogatják, a tehetségfejlesztő tanár szak csak egy éves, ezért a három pedagógus már idén végez.

Közreműködő Szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
(1134 Budapest, Váci út 45. C. ép., tel.: +36-1-273-4250)

Irányító Hatóság Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program HEFOP

---

Sikeres továbbképzések,
sikeres Támop pályázat

Zárul a pedagógus-továbbképzés a Szent László Gimnáziumban

Egy 25 hónapos TÁMOP pályázatot zárt a Szent László Gimnázium szeptember végén. A pályázat 5 pedagógus továbbképzését támogatta, melyből ketten szakvizsgát tettek, hárman a tehetséggondozó tanár szakot végezték el. Az iskola végzett pedagógusai zárótanulmányukban mutatták meg, hogyan tudják az új megszerzett tudás hasznosítani a következő évek oktatási munkájában.

Budapest, 2012. október 1.

Két tanár kétéves továbbképzést választott, az ELTE-n és a Pécsi Tudományegyetemen tettek szakvizsgát, míg hárman az egri főiskolán végezték el a tehetséggondozó tanár szakot. „A pályázat zökkenőmentesen zajlott, a költségek jól tervezhetőek voltak, a tanárok pedig igen nagy lelkesedéssel fogadták a továbbképzés lehetőségét.” – mondta el Paróczai Anna, a projekt vezetője.

„Nemcsak a tanárok jártak szívesen a továbbképzésekre, de az iskola is profitál majd a megszerezett tudásból. A végzett pedagógusok beépítik tanmenetükbe a tanultakat, így emelve az oktatás egyébként is magas színvonalát. Több bemutatóórát is vállaltak, hogy kollégáik is megismerkedhessenek a hasznos módszertani lehetőségekkel. Azóta már több tanár is jelentkezett, hogy bármikor szívesen részt venne egy ilyen programban.” – teszi hozzá Sárkány Péter, az iskola igazgatója.

A 25 hónapos projekt szeptember 30-án zárult, és mind az 5 tanár sikeresen elvégezte a kiválasztott tanfolyamot.

A projekt kedvezményezettjének neve és elérhetősége:
Kőbányai Szent László Gimnázium
1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.
E-mail cím: sarkpet@szlgbp.sulinet.hu; honlap: www.szlgbp.sulinet.hu

Támop 3.4.3

Általános tájékoztató

TÁMOP-3.4.3-08/1

Iskolánk 8.934.444 Ft-ot nyert az Iskolai tehetséggondozás című TÁMOP pályázaton kísérleti programjával. A „Esélynövelő program kifejlesztése és kísérleti jellegű megvalósítása kőbányai diákok számára” pályázat a következő program-elemeket tartalmazza:

1.  A gimnázium 10 tanára tehetséggondozó továbbképzést és mentálhigiénés tanfolyamot végez, amely segíti őket a tehetségek felismerésében, különleges, egyedi fejlesztésében, segítésében.
2.  A tanfolyamot végzett tanárok kerületi általános iskolák 7-8.-os diákjait, és Szent Lászlós tehetséges gimnazistákat vonnak be a tehetséggondozó programba, angol, magyar, matematika tanfolyamot tartanak nekik, illetve felhasználják, továbbadják a mentálhigiénés tanfolyamon tanultakat.
3.  Mindhárom tantárgyból egyedi fejlesztési tervet dolgoznak ki, összesen 200 órás programot, hogy a tehetséges, vagy lemaradó tehetséges diákokat egyedileg, differenciáltan tudják felkészíteni.
4.  Az egész éves tehetséggondozó tanfolyam után matematikából és angol nyelvből tanulmányi versenyen vesznek részt a diákok, hogy megmérettessék a tanultakat.
5.  Cél: minél több tehetséges diák középiskolában való továbbtanulása, illetve tehetségpontba való továbbítása. A Szent László Gimnázium egyébként részt vesz a Kőbányai Tehetségpont kialakításában is.

A programot egy sajtótájékoztató nyitotta, ahová meghívtuk a tehetséggondozó és mentálhigiénés tanfolyamok képviselőit egy-egy előadásra, a projekt vezetője beszámolt a program állomásairól, céljáról, és a programban majd résztvevő diákok és szüleik is feltehették kérdéseiket.

Szeptemberben a 10 tanár részt vett a mentálhigiénés tanfolyam első részén, októberben a tehetséggondozó tanfolyamon, majd novemberben a mentálhigiénés továbbképzés második részére került sor.

A gyermekek azonban már szeptembertől részt vettek a tantárgyi tehetséggondozó tanfolyamokon. Decemberben elkészültek az egyedi fejlesztési programok a három tantárgyból, mely olyan részletes óratervvel segíti a tanárokat a tehetséges diákokkal való differenciált foglalkozásban, hogy kevés adaptációval más iskoláknak is a rendelkezésére bocsáthatjuk.

Projektünk lassan a vége felé közeledik. A tanárok és a diákok az egész évi munka után már a májusi tanulmányi versenyekre készülnek.

A pályázat életútja és zárása

A TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0021 számú pályázat életútja és zárása

2011. november 30-án lezárult gimnáziumunkban a Tehetséggondozás pályázat. A Támop 3.4.3-08/1 számú pályázat keretében 8.934.444 Ft-ot nyertünk, melyet egy kísérleti program kialakítására fordíthattunk az alábbiak szerint.

Első lépésként megalakult a projektmenedzsment, és jelentkezett a 10 tanár, aki a programban részt akart venni.

Második feladatunk volt a tehetséges diákok bevonása a projektbe. Levélben értesítettük a X. kerület néhány általános iskoláját – elsősorban a környékben lévőket és azokat, amelyekkel már valamilyen szakmai kapcsolatban állunk – a pályázat által diákjaik számára nyújtható lehetőségről. Azokkal az iskolákkal, akik visszajeleztek és érdeklődtek a projektünk iránt, személyes találkozás során beszéltünk a részletekről. Ennek eredményeképpen végül is három intézményből 21 diákot sikerült bevonni programunkba. Az iskoláktól megkaptuk a diákok adatait és az internetes elérhetőségeiket ezzel segítve a könnyebb kapcsolattartást. Természetesen a szülők internetes elérhetőségére is szükség volt, hiszen még a program kezdete előtt Velük is felvettük a kapcsolatot és hivatalosan tájékoztattuk Őket programunk céljáról és menetéről. Mivel a diákok között roma származásúak is voltak, Tóth László munkatársunk volt roma mentorunk a szülőkkel való kommunikációban.

A nyitókonferenciára a szakmai előadókon és a sajtó képviseletén kívül természetesen meghívtuk a diákokat és szüleiket, hiszen ott kaphattak részletes tájékoztatást programunk elemeiről és tehették fel kérdéseiket.

Ezzel egyidőben saját gimnáziumi tehetséges diákjaink közül is sikerült 50 főt bevonni a programba.

A következő lépésben meg kellett szervezni az adott tantárgyi foglalkozások időbeosztását. Ehhez szükség volt a szintfelmérő után létrehozott csoportokban lévő diákokkal és a tanárokkal való egyeztetésre. (A foglalkozások időpontjairól hétről-hétre tájékoztattuk – emlékeztettük – a tanulókat és szüleiket).

Ez alatt az idő alatt kollégáink részt vettek a tehetséggondozással kapcsolatos képzéseken és az ott tanult elméleti részeket és a megtapasztalt hasznos gyakorlatokat megpróbálták beépíteni óraterveikben. A diagnosztizálás után megkezdődhetett a tanulókkal való tantárgyi foglalkozás.

Ezzel párhuzamosan a szaktanárok elkészítették azt a 3 szaktantárgyi egyéni fejlesztési programot, amelyek a differenciált tehetséggondozáshoz voltak szükségesek.

Programunk utolsó szakaszában lebonyolítottuk a háziversenyeket és visszajelzést adtunk a tanulóknak fejlődésükről.

A zárókonferenciára a diákokon és szüleiken kívül meghívtuk a sajtó képviseletét és a kerületi oktatással, tehetséggondozással foglalkozó intézetek munkatársait. Itt beszámoltunk eredeti céljainkról, elért eredményeinkről és kiosztottuk a jutalmakat a háziversenyek győzteseinek.

Szakmai tapasztalatok

A kezdeti szakasz nehézségét az jelentette, hogy ugyan azt kommunikáltuk az általános iskolák felé, hogy a program célja a tehetséges – és azon belül a hátrányos helyzetű – diákok bevonása lett volna, átlagos vagy gyengébb képességű diákokat is küldtek. Szelektálási lehetőségünk nem volt, mert az érdeklődők létszáma így is alacsony volt és még menet közben is történt lemorzsolódás. Az volt a tapasztalatunk, hogy tulajdonképpen az a tanuló vett részt programunkban, aki jobban ráért. Azzal a szomorú ténnyel is szembesülnünk kellett munkánk során, hogy azt a programot, amelynek a szülők részéről nincs anyagi vonzata, azt a diákok (és/vagy a szülők?) nem veszik olyan komolyan. Ez a program teljes ideje alatt igen megnehezítette munkánkat, hiszen folyamatos átszervezéseket kellett alkalmazni mind szerkezetileg, mind szakmailag, de azért szerencsére dolgozhattunk kitartó, szorgalmas diákokkal is. Mivel a diákok különböző intézményekből jöttek és a programot tanév közben kezdtük el, ezért az is nehézséget okozott, hogy a csoportokon belül mindenkinek megfelelő legyen az adott szakóra időpontja. Ennek megoldása is folyamatos egyeztetést igényelt.

Ami a szakmai haladást illeti, magyar nyelvből a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztésén volt a hangsúly és az elvégzett feladatok is elsősorban ezzel voltak kapcsolatban. A diákoknak életszerű szituációkban kellett megnyilatkozniuk, írásban pedig barátnak kellett levelet írni, főleg élménybeszámolók formájában. Többször volt olyan feladat – írásban és szóban is -, amikor jellemezni kellett valakit, le kellett írni egy képet, értékelni kellett egy eseményt. Érvelni kellett valami mellett vagy ellene. Szóban és írásban is a szókincs bővítésére, választékosabbá tételére törekedtünk. A kurzus elején a tanulók mindenre csak jó vagy rossz volt a válasz. A miért-ekre először nem tudtak válaszolni. Egyrészt azért, mert ezt még soha nem kérdezték meg tőlük, másrészt azért, mert szókincsük sem volt megfelelő, amivel kifejezhették volna, hogy mi miért tetszik, vagy nem tetszik nekik. A legnagyobb eredménynek az tekinthető, hogy a végére már teljesen spontán, ők maguk adták a miértekre a válaszokat. Elkezdtek gondolkodni dolgokon, nem egyszerű kijelentéseket tettek, hanem indokoltak, minősítettek, ösztönzés nélkül véleményt formáltak

Matematikából a nyolcadikosoknak kevés ideje volt a programban részt venni, ezért velük a szaktanár elsősorban a felvételiben előforduló feladattípusok megoldását gyakorolta, az ehhez kapcsolódó készségeket fejlesztette. A hetedikeseknél már inkább lehetőség volt a szárazabb számtan helyett a logikai gondolkodás fejlesztésére koncentrálni. Ezen belül elsősorban számelmélettel, logikával, gondolkodásfejlesztéssel és egyenletmegoldással foglalkoztak. A foglalkozások során lehetőség nyílt eg-egy folyamat részletesebb elemzésére, gyakorlatiasabb kivitelezésére. A matematika területén határozottan tapasztalható volt a gyengébb tanulók erősödése, amely a megoldástípusok határozottabb alkalmazásában és magabiztosságban jelent meg.

Az angol nyelvi foglalkozásokon a legkisebb hangsúlyt a nyelvtan gyakorlása kapta. Helyesebben, ha a nyelvtanon volt a hangsúly, akkor az is játékosabb – például társasjátékok – formában történt. Elsődleges szempont a diákok érdeklődésének, kedvének fenntartása volt játékos formában. A kommunikációs készségek fejlesztése volt a fókuszban. Ehhez a szaktanárok gyakran vettek igénybe audiovizuális segédanyagokat és az aktív tábla használata még modernebbé és kommunikatívabbá tette a foglalkozásokat. Nagyon fontosnak találtuk a diákokat érintő témakörök megvitatását idegen nyelven. Mivel így ők is jobban érdeklődtek, ezért motiváltabbak is voltak. Ezeknek a témáknak a lefedéséhez segítséget nyújtottak a különböző programcsomagok, amelyek gyakorlatai a szociális kompetenciák fejlesztésére is kiválóan alkalmasak. Sajnos a csoportok létszáma és a leforgácsolódás az ilyen programcsomagok elvégzésénél is nehezítette a munkát. Mivel a hagyományos készségekkel szemben főleg a társas készségek fejlesztésére koncentráltunk a program végén az összes tanulónál fejlődést tapasztaltunk a szóbeli kommunikáció területén.