1929-ben született Budapesten, 1948-ban érettségizett a Szent László Gimnáziumban. 1952-ben végzett az ELTE TTK matematika-fizika szakán. 1952-től 1976-ig az ELTE TTK Geometria Tanszékén oktatott, 1976-tól 1999-ig, nyugdíjba vonulásáig a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója volt. 1950-től (harmadéves egyetemi hallgatóként – a Geometriai Tanszék vezetőjének, Hajós Györgynek a megbízásából –, majd tanársegédként, később adjunktusként) folyamatosan tartott órákat az ELTE TTK-n is, elsősorban tanár szakos egyetemistáknak (2012-ig).

Egyetemi oktatómunkája mellett óraadóként 21 évig tanított a Szent László Gimnáziumban, de ezzel párhuzamosan több gimnáziumban is foglalkozott középiskolásokkal (Fáy András Gimnázium, Fazekas Mihály Gyakorlóiskola). 1968-ban sikerült elérnie, hogy iskolánkban is elindulhatott a matematika-fizika tagozatos osztály. 1994-ig, 39 éven át vezeett iskolánkban matematika szakkört, illetve egyetemi előkészítőt, majd – azóta is töretlen lelkesedéssel – az iskolai Hajós György Matematikaverseny szóbelijének zsűrielnöke.

A matematika oktatás reformálására 1968-ban létrehozott minisztériumi bizottság tagja volt. Írt egyetemi jegyzeteket, szemléletformáló középiskolai matematika tankönyvsorozatot, tanári segédkönyveket, feladatgyűjteményeket és számos (60-nál is több) cikket, továbbképzési anyagot. A Fővárosi Pedagógiai Intézetben végzett munkája arra is kiterjedt, hogy összefogja, irányítsa a fővárosi speciális matematika tagozatos osztályok tanárainak munkáját, koordinálta a tantervi korszerűsítést, készítette a felvételi verseny feladatait ezeknek az osztályoknak. Több mint három évtizedig tagja volt számos versenybizottságnak (OKTV, Kürschák verseny). A NAT matematika műveltségterületének munkálatait ő irányította, majd vezette a kerettanterv matematika részének kidolgozását. 1970-től megszakítással a Bolyai János Matematikai Társulat elnökségi tagjaként, ezen kívül a Választmányban és az Oktatási Bizottságban dolgozott; három kuratórium elnöke is volt. Az Öveges József Tanáregylet választmányi tagja volt haláláig.

Nyugdíjasként is tovább foglalkozott tanárok továbbképzésével. Budapesten és vidéken rendszeresen tartott szakmai és módszertani előadásokat, vitákat, szemináriumokat. Emberi magatartásával a tanári hivatás megbecsülésére, a matematika szeretetére, a tanítás, a tehetséggondozás tiszteletére nevelt munkáján keresztül. Igaz megbecsülésnek örvendett az ország matematikatanárai körében.

Szakmai díjai többek között: Beke Manó Emlékdíj, MTESZ -, Apáczai Csere János-, Budapestért -, Trefort Ágoston Díj, végül 2002-ben (az előző évben alapított, évenként többek között 2-2 matematika tanárnak kiosztott) Rátz Tanár Úr Életmű Díj.

Róla írták:

• Róka Sándor: Miért lettem matematikus? (Budapest, 2003)
• Gordon Győri János: A matematikatanítás mestersége. Mestertanárok a matematikatanításról (2007)
• Radványi Dorottya: A Rátz tanár úr életműdíj 10 éve (2010)

A Szent László Gimnázium Pro Alma Matre plakettjét is megkapta. Indíttatásáról, a Szent László Gimnáziumhoz fűződő erős kötődéséről így emlékezett:

„A Szent László Gimnáziumhoz sok szál fűz. Tízéves koromban diákként léptem be először a patinás épületbe. Itt kiváló tanárokkal hozott össze jó sorsom. Szinte kivétel nélkül jól felkészült, szigorú, de ugyanakkor szaktárgyukból a tanulóknak sokat nyújtó lelkes tanárokra találtam, akik a diákok egyéni gondjaival is törődtek. Ők megerősítették bennem, hogy a gyermekekkel való foglalkozásnál, a tanításnál szebb hivatást el sem lehet képzelni. Édesapám is középiskolai tanár volt.

Legtöbbet köszönhetek: Csák Máté magyar-latin, Véges István magyar-német-angol, Bodócs István történelem-földrajz, Frenyó Lajos és Vályi Péter matematika-fizika szakos tanárnak. A példamutatásukon kívül nagy segítségemre voltak akkor is, amikor előbb édesapámat 11 évesen, majd édesanyámat 17 évesen elvesztve, tanítványok szerzésével támogattak, ezzel könnyítve megélhetésünket két húgommal. Így került sor arra, hogy volt olyan nyár, amikor heti 28 órában jártam diákokhoz tanítani.

Felsős koromban Bacsó János és Mihalik Imre hittantanárok irányításával kisebb tanulók Mária Kongregációját vezettem.”