HU | EN | FR | DE | IT | ES | JP

Beiskolázás

...

Alkalmassági és szóbeli felvételi vizsgák

Tartalomjegyzék:


Alkalmassági vizsga rajz és vizuális kultúra tantárgyból

A felvételi nagyrészt a központi írásbeli és az alkalmassági vizsga helyszíni teljesítménye valamint a tanulók szabadon választott otthoni munkáinak értékeléséből áll.

Az alkalmassági vizsga két fordulója:

1. forduló – előrosta: A tanulók a maximum 5 darabból álló portfóliójukat (szabadon választott, legjobbnak ítélt munkák) jó képminőségben elküldik az szlg.rajzalkalmassagi@szlgbp.hu címre.

A feltöltés határideje: 2023.02.19.

Azok a tanulók akik az előrostán megfelelnek a követelményeknek, tovább jutnak a második fordulóba és erről email-ben értesítést kapnak 2023.02.28-ig.

2. forduló: Az alkalmassági vizsga monokróm és színes térábrázolási feladatokból (csendélet), valamint egy színtani alapismeretekből álló feladatból tevődik össze. Az alkalmassági vizsgához szükséges felszerelés:

  • rajzlapok A3(!)-as formátumban
  • vízfesték vagy tempera, a jelentkező által megszokott és kedvelt
  • rajzeszközök (szén, pasztell stb.)
  • ecsetek, ecsetestál,
  • monokróm tanulmányrajzhoz: ceruzák,
  • névvel ellátott A3-as mappa (A papírok tárolásához, illetve a felvételin készült munkákat így tudják majd a portán átvenni.)

Vissza a tagozatok leírásaihoz >

A felvételi pontok számításához >


Szóbeli felvételi angol nyelvből

Az angol szóbeli felvételi vizsgán a felvételiző tanuló kommunikációs készségét mérjük. A 10-15 perces beszélgetés során kiderül, mennyire jártas a tanuló az alapvető témakörök szókincsében és tudja-e használni az ezen a szinten már elvárható nyelvtani szerkezeteket.

A szóbeli vizsga részei:

  • Bemelegítő kérdések
  • Szövegolvasás nyelvtani- és szövegértést ellenőrző kérdésekkel
  • Kötetlen társalgás (melynek témáját egy-egy kép adja meg).

Témakörök:

  • Család, barátok, emberek leírása (külső-, belső tulajdonságok, ruhák és testrészek)
  • Napirend (hétköznap és hétvége, házimunkák)
  • Szabad idő (hobbik, sport, szórakozás)
  • Otthon (bemutatása, helyiségek és bútorzat)
  • Városi és vidéki élet
  • Vásárlás és ételek
  • Időjárás és évszakok
  • Utazás
  • Nyaralás
  • Iskola

A következő nyelvtani szerkezetek ismerete és magabiztos használata ajánlott:

  • Egyszerű és folyamatos jelen, egyszerű és folyamatos múlt, befejezett jelen;
  • Egyszerű jövő és a „to be going to” szerkezet
  • Kérdésfeltevés
  • Feltételes mód 1. és 2.
  • Szenvedő szerkezet (egyszerű jelenben és múltban, befejezett jelenben és egyszerű jövőben)
  • Modális segédigék
  • Melléknevek és fokozásuk
  • „There is/are” szerkezet
  • Megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek
  • Helyre és időre vonatkozó elöljárószavak

Nyelvtani szakszavak listája:

  • Part of speech
  • Article – definite, indefinite
  • Noun – countable, uncountable, singular, plural
  • (Full/main) Verb – regular, irregular (three forms – infinitive, past tense form, past participle),
  • Infinitive / -ing form (gerund)
  • Adjective – comparative form, superlative form, irregular
  • Adverb
  • Modal (auxiliary) verb
  • Auxiliary verb
  • Pronoun
  • Prepositions – of time, of place
  • Tenses (with their names- lásd. Felvételi kiírás)
  • Positive sentence
  • Negative sentence
  • Wh-question
  • Yes/no question
  • Subject – Object question
  • Short answer
  • Subject – Object (of a sentence)
  • Third person singular (s-ending)
  • Passive sentence
  • Conditional – Type 1, Type 2

A szövegértési feladathoz elengedhetetlen az alapvető nyelvtani terminológiák megértése, például: szófajok, igeidők stb.

Vissza a tagozatok leírásaihoz >

A felvételi pontok számításához >


Szóbeli felvételi német nyelvből

Német nyelvből a felvételhez szükséges követelmény olyan előképzettség – az általános iskolában megszerezhető alapszintű nyelvismeret (A2+ nyelvi szint) –, mely lehetővé teszi, hogy a csoport a 9. évfolyamon megkezdje a B1-es szint elsajátítását. (A B2-es szint a középfokú nyelvvizsga szintje.)

A szóbeli vizsga részei:

  • Bemelegítő kérdések
  • Szövegolvasás nyelvtani- és szövegértést vizsgáló kérdésekkel, a szöveg tartalmának elmesélése németül
  • Kötetlen társalgás képek alapján.

Társalgási témakörök:

A társalgási témakörök ismeretét alapszinten (A2+, a Közös Európai Referenciakeret szerint) várjuk el.

  • Család (családtagok bemutatása, a család mindennapi élete)
  • Barátok (barátok bemutatása, személyek leírása: külső ill. belső tulajdonságok, közös programok)
  • Napirend (hétköznap, hétvége,  háztartási munkák, időpont kifejezése)
  • Szabad idő (hobbi, sport, szórakozás)
  • Otthon (bemutatása, helyiségek és bútorzat)
  • Vásárlás és ételek
  • Öltözködés
  • Időjárás, évszakok
  • Utazás, nyaralás (közlekedési eszközök, úti célok, tevékenységek a nyaralás alatt, mi kerül a bőröndbe?)
  • Iskola (tantárgyak, tanszerek, osztály, tanárok, tanórai tevékenységek)

A következő nyelvtani szerkezetek ismerete és magabiztos használata ajánlott:

  • Az ige ragozása jelen időben (Präsens), felszólító módja (Imperativ)
  • Az ige ragozása befejezett múlt időben (Pefekt)és egyszerű múltban (Präteritum)
  • A főnév ragozása (határozott és határozatlan névelő (Artikel))
  • Tagadás (nicht/ kein)
  • Egyenes szórenddel álló kötőszavak (Konjunktion) (denn, sondern, und, aber, oder)
  • Fordított szórenddel álló kötőszavak (deshalb, trotzdem, dann)
  • Alárendelő összetett mondatok (wenn, dass, weil)
  • Kérdő mondat
  • Névmások és ragozásuk (Pronomen) (személyes-, birtokos-, kérdő-, mutató névmás, man)
  • Módbeli segédigék (Modalverben) (können, dürfen, mögen, müssen, sollen, wollen)
  • Melléknév (Adjektiv) fokozása/ összehasonlítás (wie/ als)
  • Helyre és időre vonatkozó elöljárószavak (Präposition) és esetvonzatuk
  • Tárgy és részes esettel álló elöljárószavak (Präpositionen mit Akkusativ und Dativ)

A szöveggel kapcsolatos nyelvtani feladathoz elengedhetetlen az alapvető nyelvtani terminológiák megértése, például: szófajok, igeidők stb.

Vissza a tagozatok leírásaihoz >

A felvételi pontok számításához >


Szóbeli felvételi biológiából

Az élőlények szerveződése

Az élő szervezet, a sejt és a vírusok.

Az élőlények rendszerezése

Baktériumok, moszatok- és a gombák törzsei, a mohák, a harasztok,a nyitva- és a zárvatermők törzse (a két- és az egyszikűek osztálya).
Az egysejtűek törzsei, a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak (rákok, rovarok, pókok osztálya), a gerincesek (a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök osztálya).

A kültakaró és a mozgás

Az ember bőre, az élőlények mozgása, az ember mozgási szervrendszere: a csont és az izom.

Az anyagcsere

A növények, az állatok és az ember légzése; a növények tápanyagfelvétele és táplálékkészítése, az állatok táplálkozása, az ember emésztőszervrendszere, anyagszállítás a növényekben és az állatokban, az ember vére és vérkeringése.

Szaporodás és egyedfejlődés

A növények- és az állatok szaporodása, egyedfejlődése.

Vissza a tagozatok leírásaihoz >

A felvételi pontok számításához >


Szóbeli felvételi kémiából

Az anyagok szerkezete

Az alábbi fogalmak ismerete alapján legyen képes a diák az első húsz elem külső elektronszámának, elektronszerkezetének, proton és neutron számának leolvasására a periódusos rendszerből.

Fogalmak:

  • Atom: proton; elektron; neutron; a vegyjelek mennyiségi jelentése; anyagmennyiség;
  • 1 mol = 6*1023 részecske; moláris tömeg; relatív atomtömeg; protonszám; rendszám; izotóp. Csoport, periódus fogalma.
  • Rendszám megfelelő jelölése.
  • Ionok: kation, anion fogalma; egyszerű és összetett ionok képződése, jelölése (pl.: Na+; Ca2+; Cl; CO32-; OH; H3O+; NH4+; O2-.)
  • Ionkötés kialakulása és fogalma
  • Molekulák: elemmolekula és a vegyületmolekula fogalma példákkal.
  • Kovalens kötés kialakulása és fogalma.

Nemfémes elemek és vegyületeik

Az alábbiakban felsorolt anyagok tulajdonságai alapján a diák legyen képes azokat megkülönböztetni. Legyen képes adott kémiai egyenlet mennyiségi és minőségi értelmezésére, egyszerűbb számítások elvégzésére. Legyen képes a pH egyszerű értelmezésére. Legyen képes eldönteni egyes átalakulásokról, hogy termokémiai, valamint részecskeátmenet szempontjából milyen típusú reakciók.

Anyagok: hidrogén, víz, klór, hidrogén-klorid, oxigén, ózon, nitrogén, ammónia, szén-dioxid, szén-monoxid.

A felsorolt anyagokról az alábbiakat kell tudni: vegyjele; képlete; színe; szaga; halmazállapota; oldódása vízben; előállítása; élettani hatása; környezetre gyakorolt hatása; jelentősége; vegyületek moláris tömegének kiszámítása.

Fogalmak: endoterm, exoterm reakció; sav-bázis és redoxi reakció.

Fémek és vegyületeik

A vas és előállítása. Mészkő, égetett mész, oltott mész. Gipsz.

Keverékek, oldatok

Legyen képes a mindennapi életben előforduló anyagok címkéinek, használati utasításainak értelmezésére.

Keverékek: szétválasztásuk fizikai változások alapján: szűrés, ülepítés, bepárlás, desztilláció, kristályosítás.
Oldatok: oldatok összetételének kiszámítása tömegszázalékkal.

Vissza a tagozatok leírásaihoz >

A felvételi pontok számításához >


Szóbeli felvételi tömegkommunikáció – mozgóképkultúra és médiaismeret tagozatra

Hangos olvasás, szövegértés, tájékozottság a médiában.

Amennyiben a felvételiző diáknak vannak saját alkotásai (pl. fotók, rövidfilmek, cikkek), azokat kinyomtatva, pendrive-on vagy laptopon hozzák magukkal a szóbeli felvételire.

Vissza a tagozatok leírásaihoz >

A felvételi pontok számításához >