Iskolánkról / Iskolánk pedagógiai programja

A Kőbányai Szent László Gimnázium
Pedagógiai Programja


Tartalomjegyzék

 

 

A Kőbányai Szent László Gimnázium Pedagógiai Programja. 0

Tartalomjegyzék. 1

Bevezetés. 3

Gimnázium – tanköteles tanulók számára. 6

1             Nevelési program.. 6

1.1         A nevelés és oktatás általános célkitűzései 6

1.2         Közösségfejlesztés. 10

1.3         A pedagógusok helyi intézményi feladatai 11

1.4         Személyiségfejlesztés és tehetséggondozás. 15

1.5         Felzárkóztató programok. 18

1.6         A tanulók az intézményi döntési folyamatban. 19

1.7         Szociális tevékenység. 19

1.8         Eszközök és felszerelések jegyzéke. 20

1.9         A tanulók által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások. 20

1.10       A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 20

1.11       Egészségnevelési program.. 22

1.12       Környezeti nevelési program.. 30

1.12.1   A környezeti nevelési program alapelvei 30

1.12.2   Helyzetkép. 30

1.12.3   Erőforrások. 33

1.12.4   Alapelvek, célok. 35

1.12.5   Tanulásszervezési és tartalmi keretek. 36

2             Helyi tanterv. 38

2.1         Kötelező és szabadon választható tantárgyak; óratervek. 38

2.1.1     A magyar-olasz két tanítási nyelvű képzés. 42

2.1.2     Az emelt szintű – „speciális” – angol nyelvi képzés. 43

2.1.3     Az emelt szintű – „speciális” – rajz és vizuális kultúra tantárgy. 43

2.1.4     Nyelvi és informatikai előkészítő osztályok. 43

2.1.5     További emelt szintű képzések. 44

2.2         A nappali tagozat óraterve. 45

2.3         Módszerek és eszközök. 50

2.4         A tankönyvek és segédletek, valamint a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásának elvei 51

2.5         A beiskolázás. 51

2.6         Az iskola magasabb évfolyamába lépés és az átjelentkezés feltételei 52

2.7         Értékelés az iskolában. 53

2.7.1     Az iskolai számonkérés követelményei és formái 53

2.7.2     A magatartás és a szorgalom értékelése. 55

2.8         A középszintű érettségi vizsga követelményei 57

2.9         Alkalmazott módszerek a tanulók fizikai állapotának mérésére. 57

A Felnőttoktatási Tagozat Pedagógiai Programja. 58

3.            Nevelési Program.. 58

3.1         Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok. 58

3.2         Személyiségformálás, egészségfejlesztés. 59

3.3         Tanórán kívüli foglakozások, szabadidős tevékenységek. 60

Helyi tanterv. 61

3.4         Kerettanterv, óraszámok. 61

3.5         Beiskolázás. 64

3.6         Magasabb évfolyamba lépés, továbbhaladás. 64

3.7         Az iskolai számonkérés követelményei és formái 65

3.7.1     Különbözeti vizsga. 65

3.7.2     Évközi és év végi vizsgák. 66

3.7.3     Osztályozó vizsgák. 68

3.7.4     Javítóvizsga. 69

3.7.5     Érettségi vizsga. 69

4.            Záró rendelkezések. 70

 


Bevezetés

 

Az iskola hivatalos neve: Kőbányai Szent László Gimnázium.

A továbbiakban: Szent László Gimnázium.

Címe: 1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.

Fenntartó szerve: Kelet-Pesti Tankerületi Központ (1106 Budapest, Keresztúri út 7-9.)

A gimnázium intézményi kódja: 195014

OM azonosítója: 035236

Címek és elismerések:

2008. szeptember 1-től „Tehetséggondozó középiskola” .

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara 2009-ben a „Természettudományok kiváló középiskolája” címmel tűntette ki intézményünket. 

2013-tól kiváló minősítéssel akkreditált Tehetségpont

2015-ben és 2016-ban az ELTE „Ezüst Eötvös Díj” kitűntetésben részesült iskolánk, a sikeres egyetemi továbbtanulásra felkészítő tevékenység alapján.

 

Együttműködések, tagságok:

A gimnázium az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorlóhelye.

A gimnázium tagja az UNESCO-iskolák nemzetközi szervezetének.

Az iskola a Vöröskereszt bázisiskolája.

 

A Szent László Gimnázium – alapító okirata (1. számú melléklet) szerint – az alábbi képzéseket folytatja:

Tanköteles tanulók oktatása (nappali rendszerű):

négy évfolyamos gimnázium („B, C, illetve D” szekció[1],)

öt évfolyamos magyar-olasz két tanítási nyelvű gimnázium („A” szekció)

idegen nyelvi  előkészítő évfolyam + négy évfolyamos gimnáziumi osztályok („E” és „F” szekció)

 

Felnőttoktatás (esti rendszerű):

négy évfolyamos gimnázium

A Pedagógiai Program a 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről, a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettantervi rendelet „Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata” (100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet), az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményei és a „Két tanítási nyelvű iskolák irányelvei” alapján készült.

A Szent László Gimnázium tagja a Nemzeti Tehetségpont Hálózatnak. A tehetséggondozás úgy a tanulmányok, mind a kultúra és a sport területén megvalósul. Főbb területei az emelt szintű képzések, a szakkörök és önképzőkörök, valamint a Szent László Gimnázium Diáksport Egyesület. 

 

A Pedagógiai Program egy-egy példányát elhelyezzük az iskola könyvtárában és titkárságán, a Kelet-Pesti Tankerületi Központ székhelyén, valamint hozzáférhető az iskola honlapján és a belső számítógépes hálózaton.

 

Az iskola sokoldalú oktatási-nevelési programjával, diákközpontú nevelési elveivel kívánja a térség középfokú oktatási feladatainak megoldását szolgálni. Kőbányához ezer szállal kötődik. Egyrészt a kerület iskoláztatási hagyományai miatt, másrészt azzal, hogy együttműködik a kerület többi oktatási és kulturális intézményével.

A beiskolázási szokásokat tekintve megállapítható, hogy az alapítástól kezdve mind a mai napig nagyjából ugyanazok a szempontok érvényesülnek. Az iskola tanulói a főváros minden részéből – de ezen belül meghatározó arányban Kőbányáról (kb. 15 %) – járnak az intézménybe. Számottevő részt képeznek a vidékről – Budapest környékéről – naponta bejáró diákok. Kis számban tanulnak nem magyar anyanyelvű  diákok, továbbá olyan vidéki tanulók, akik budapesti kollégiumban laknak. A nem magyar anyanyelvű és a külföldön folytatott tanulmányok után hazatérő tanulók számára – szükség szerint – magyar nyelvi fejlesztést biztosítunk.

A gimnáziumba felvett tanulók neveltségi szintje megfelelő, az általános iskolai eredményeket tekintve jeles (4,5) körüli a beiskolázási átlag. A tanulók nagyobb részére jellemző a motiváltság. Az egy-egy évfolyamra járó tanulók igen nagy száma (170-175 fő) és az iskola hagyományai következtében szociológiai szempontból nagyon változatos a tanulók családi háttere. Ez egészségesen képezi le a társadalom sokrétűségét, elősegíti a társadalmi szolidaritásra nevelést.

A gimnázium nappali tagozatára sikeres felvételi vizsga eredményeképpen nyernek felvételt a tanulók. Ezzel biztosítható, hogy olyan tanulók kerüljenek az intézménybe, akik a gimnáziumi tanulmányok eredményes folytatásához megfelelő alapokkal rendelkeznek.

Az iskola elsősorban felsőoktatási tanulmányokra készít fel, de nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a képzés elősegítse az érettségi utáni munkába állást. Ez utóbbi célkitűzés az idegen nyelvoktatás, a számítástechnikai, a mozgókép és médiaismeret emelt szintű oktatásán keresztül valósul meg. A továbbtanulási mutatók szerint nagyon szerteágazó a tanulók pályaválasztása. Az iskolai specializáció, a szabadon választható tantárgyak száma, az emelt szintű nyelvoktatás megfelelő alap a legváltozatosabb továbbtanulási elképzelések megvalósulásához.

 

A felnőttoktatási tagozaton felvételi vizsga nincs. Célkitűzés az érettségivel nem rendelkező, nem tanköteles tanulók felkészítése a középszintű érettségi vizsgára, hogy a sikeres érettségi vizsgával a munkaerő-piacon jobb helyzetbe kerüljenek. A jelentkezők általános iskolai, esetleg szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, illetve kimaradtak érettségit adó középfokú oktatási intézményből. Jellemző, hogy tanulási nehézségekkel küzdenek, motiváltságuk alacsony fokú, korábbi iskolai kudarcok határozzák meg viszonyukat a tanuláshoz. Célunk, hogy erősítsük motivációjukat a tanuláshoz, és sikeres érettségi vizsgát tudjanak tenni. A felnőttoktatásban részt vevő tanulók egy részének már helye van a társadalmi munkamegosztásban, iskolai tanulásuk párhuzamos a munkával vagy a szülői feladattal, társadalmi kapcsolataik már kialakultak. Többségük konkrét élet- és munkatapasztalattal, szerteágazó gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Életmódjuk, életszemléletük kialakultabb a nappali oktatás keretein belül tanuló középiskolás diákokéhoz képest. A fenti jellemző vonások különböző mértékben érvényesülnek az életkor és a munkamegosztásban elfoglalt hely függvényében. A felnőttség nem lezárt állapot, hanem egy folyamat, melynek során az ember személyisége sokat változhat. A felnőttoktatási program alaptétele, hogy a nagyobb élettapasztalatra támaszkodva meg kell változtatni a tanulók hozzáállását a tanuláshoz, a szellemi értékekhez.

 

A Pedagógiai Program teljesítéséhez a jogszabályok biztosította heti óraszám elegendő, ennek részletezése a helyi tantervben található.

 

A nappali rendszerű gimnázium évfolyamonként hat illetve öt párhuzamos osztállyal működik. Ezek betűjele: A, B, C, D, E és F. A nyelvi előkészítő évfolyamon 3 osztály, a 9. és a 10. évfolyamon 6-6 osztály, a 11. és a 12. évfolyamon 5-5 osztály tanul. Így a nappali tagozat összesen 25 osztályból áll.


Gimnázium – tanköteles tanulók számára

 

„Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.

Eötvös József

1      Nevelési program

 

1.1    A nevelés és oktatás általános célkitűzései

 

Az iskola a gimnáziumi képzés keretében felkészít a középszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a munkába állásra. Emelt szintű érettségire a kötelező érettségi tantárgyakon kívül biológiából, fizikából, kémiából, rajz- és vizuális kultúra tantárgyból és testnevelésből készít fel.


Alapvető célkitűzés az általános műveltség megszerzése, illetve fejlesztése. Az általános műveltségbe beleértjük a megértés és az alkotás, az önálló tanulás és ismeretszerzés képességét. A műveltség teszi lehetővé az eligazodást, a választást, a kritikai hozzáállást.

Az iskolai élet, a maga teljességében, egyrészt ismeretek szerzése útján, másrészt a közösségi élet lehetőségeivel szolgálja diákjaink szellemi, fizikai, erkölcsi és világnézeti fejlődését. A nevelés, az oktatás világnézeti szempontból nem elkötelezett; a különböző világnézetek, vallások, filozófiák megismertetésével segítjük elő tanítványaink tudatos világnézet-választását, bennük pozitív világkép kialakulását.


Célunk, hogy a tanulmányok erősítsék a tanulók önmegismerését, személyiségük harmonikus fejlődését, a nemzeti hovatartozás érzését. Ezek megvalósítása számos területen nyomon követhető: jelentős szerep jut e tekintetben az anyanyelv tökéletesítésének, valamint az idegen nyelvek elsajátításának, a társadalmi ismereteknek, a művészeteknek és a tudománytörténetnek.

Az idegen nyelvtudás lehetővé teszi más népek megismerését, az összehasonlító tapasztalatok erősítik az azonosság-tudat fejlődését. Ezt is szolgálják az iskola programjában a diákcserék, diákjaink részvétele nemzetközi projektek megvalósításában.

Alkalmazzuk az élménypedagógia eredményeit, tanáraink tanulmányozták és egyre szélesebb körben alkalmazzák a pozitív pszichológia eredményeit. Arra törekszünk, hogy tanítványainknak minél több jó élménye, sikere legyen a diákévek alatt, mind a tanulásban, mind az egyéb tevékenységekben, melyeket iskolai keretek között végezhetnek.

Az iskola korszerű ismeretátadásra törekszik, megtanítjuk és használjuk az informatika, valamint az információs és kommunikációs technológia legújabb eredményeit. Az informatikai nevelés és a média jól átgondolt alkalmazása segíti a fiatalokat a helyes arányok felismerésében, az eszköz-cél viszony megértésében.

A gondolkodási képességek kifejlődésében fontos szerep hárul a matematikára, a természettudományokra. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk helyünket a világban, ismernünk és értenünk kell a természet törvényszerűségeit.

A tanulási képességek fejlesztésében, a szellemi munka technikájának kialakításában szerepet vállal az iskola könyvtára is. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok megtanulják forrásként használni ismereteik mélyítéséhez a könyveket, folyóiratokat, digitális adathordózókat és az internetet. Több mint 30 000 kötetes könyvtár, folyóiratok, korlátlan internet csatlakozás segítik a tanulást, az olvasó, az információk között eligazodni képes emberré válást.


A tanulás, az iskolai élet folyamatában rengeteg lehetőség nyílik apró felfedezésekre, az alkotás örömének megtapasztalására. Az iskola sokoldalúságával igyekszik mindenkinek lehetőséget biztosítani arra, hogy falai közt megtalálja személyiségének, tehetségének kibontakoztatását. A sokoldalúság nyitottságra, együttműködésre, a másik munkájának, eredményeinek elismerésére nevel. Egy-egy terület kiemelkedő eredményei ösztönzően hatnak az iskola egész közösségére.

 

A gimnázium a 2009/2010. tanévben részt vett a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményben” elnevezésű projektben. Az oktatásban – számos területen – korábban is alkalmaztunk a frontális tanítástól eltérő módszereket (csoportmunka, differenciálás, projekt-módszer, stb.), de az egy éves intenzív pályázati munka eredményeképpen a Helyi Tantervbe építve jelenik meg a tevékenységközpontú tanítás. Elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az angol nyelv tanításában központi tananyagra építve alkalmaztuk a tevékenységközpontú és kooperatív módszereket, melyek célja, hogy a diákok minél aktívabban vegyenek részt a tanítási-tanulási folyamatban. Az egy éves kísérlet után beépítettük a Helyi Tantervbe a tevékenységközpontú és kooperatív módszereket, és arra ösztönözzük a pedagógusokat, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák az elsajátított módszereket.

 

A mindennapos testnevelés feltételei adottak: a tanulók rendelkezésére áll az 1993-ban épült 1000 m2-es tornacsarnok, az iskola eredeti tornaterme, valamint jó időben a sportudvar. A heti 5 testnevelés órából 2 órát kiválthat a tanuló, ha egyesületben versenyszerűen sportol vagy az iskolai egyesületben (SZLG DSE) legalább heti két edzésen rendszeresen részt vesz.  

A mozgókép és médiaismeret órákat minden osztályban tömbösítjük az órarendben, így lehetőség nyílik egy teljes film megtekintésére és elemzésére.

 Lehetőséget biztosítunk egy-egy műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatására. Ez alternatívaként jelenik meg a Helyi Tantervben, és a pedagógus döntése, hogy – a csoport/osztály, a tananyag és más körülmények figyelembe vételével – él-e a komplex oktatás lehetőségével.  

 

Az oktatásban változatosan alkalmazzuk a különböző tanulási és munkaformákat, és ezt a Helyi Tantervben is rögzítettük. A felsőoktatásra, a munkára felkészítés fontos szempontja, hogy csapatban, hosszabb ideig is képesek legyünk egy-egy feladaton dolgozni. Erre a hagyományos – negyvenöt perces szakaszokra tagolt – időbeosztás nem alkalmas. Ezért évente legalább egy alkalommal ún. témahetet szervezünk, amikor egy-egy évfolyam vagy szekció, esetleg alkalmi kiválasztás után szervezett csoportok egy héten keresztül egy adott témával foglalkoznak, sokféle nézőpontból.

A tanév során – az éves munkatervbe iktatva – illetve a nyári táborozáskor nagyobb lélegzetű munkákat, projekteket valósítunk meg tanítványainkkal. Ezzel is komplex megközelítésre, a tanult ismeretek alkalmazására kívánjuk őket ösztönözni.

                            
Az egészséges személyiség kialakulása, az élet teljességének igénye szempontjából is lényeges, hogy minél több olyan tevékenységben vegyen részt a diák, ahol nem csupán befogadó, hanem alkotó részvevő. Az irodalom, a képzőművészet, a zene, a fényképezés, a filmkészítés mind-mind ezért kapnak programunkban kiemelt fontosságot.

Az egészséges életvitel igénye és elsajátítása szintén egyik alapvető feladata az iskolának. A testnevelés, a sportolás, a természetjárás megszerettetése nagy hangsúlyt kap nevelési célkitűzéseink sorában. Az iskola a tantárgyi és az osztályfőnöki programokba építi be az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek átadását, megbeszélését. Gyógytestnevelést szervez az iskola azon tanulók számára, akiknek erre szükségük van.


Az iskolai élet demokratizmusának alapja a Pedagógiai Program, mely sokoldalú fejlődésre, az egyéniség szabad kibontakozására teremt lehetőséget. A tanár-diák és a diák-diák kapcsolatban egyaránt a kölcsönös megbecsülés, a jogok és kötelességek harmonikus egysége legyen meghatározó. Fontos számunkra, hogy diákjaink szívesen járjanak iskolába, megtapasztalják egy jó közösséghez tartozás örömét.


A diákönkormányzat autonóm működése, aktív részvétele az iskolai élet irányításában, szervezésében a felelősségteljes állampolgári magatartás kifejlődését is elősegíti.

 

Oktatási, nevelési céljainkat a családi háttér, elsősorban a szülők nevelési elveivel összhangban kívánjuk megvalósítani. Ehhez szükséges a szülők folyamatos tájékoztatása gyermekük fejlődéséről, valamint a szülők bevonása a Pedagógiai Program felülvizsgálatába, állandó korszerűsítésébe. A szülők részvétele az iskolai élet mindennapjaiban előmozdítja a gyermek, szülő, pedagógus kapcsolatrendszer fejlődését, megkönnyíti a nevelési konfliktusok feloldását.

A kapcsolattartás intézményi keretei: a szülői szervezet, az intézményi tanács és az iskolaszék.

A nappali tagozaton az iskoláskorúak nevelése, oktatása során a következő célok megvalósítására törekszünk:

·         megfelelő szintű jártasság a különböző műveltségi területeken;

·         a képességek szerinti legjobb eredmények elérése, a tehetség felismerése és kibontakoztatása, a tanulási módszerek megismerése, a saját tanulási metódus fejlesztése, tökéletesítése; az élethosszig való tanulás megalapozása;

·         az információs társadalom igényeinek megfelelően képesek legyenek önállóan kutatni, valamint eligazodni a hagyományos és a modern információhordozók, dokumentumok között (könyvtárismeret, világháló);

·         az önismeret fejlesztése, jövőkép kialakítása – tudatos készülés a pályaválasztásra, reális továbbtanulási elképzelésekkel; sikeres felvételi az elképzeléseknek és a képességeknek legjobban megfelelő felsőoktatási intézménybe;

·         egészséges versenyszellem kifejlesztése – küzdés a jobb eredményekért, a megmérettetés vállalása – eredményes részvétel tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon;

·         az érdeklődés felkeltése és fenntartása a tanulmányok iránt, a tanulási kedv növelése, sokoldalúságra nevelés – felszínesség nélkül;

·         harmóniára törekvés – tanulás, egészséges életmód (sport), esztétikum (alkotás és műélvezet), szocializáció – színvonalas iskolai közösségi élet;

·         az európai értékrend elfogadása, követése; humanista életfelfogásra nevelés, a tolerancia, a társadalmi szolidaritás érzésének erősítése;

·         az egyén társadalmi felelőssége; hazafiságra nevelés; honismeret.

 

 

1.2    Közösségfejlesztés

Az intézmény alapvető közösségfejlesztési célja: pozitív hatású közösségek kialakítása.

A pedagógiai feladataink a szerveződés szakaszától a közösséggé érés szakaszáig tartanak.

A feladat – a közösségszerveződés időszakában – a helyes viselkedési, magatartási modellek fokozatos beépítése a tanulói magatartásba.

Tanórai színtere az osztályfőnöki óra, ahol változatos formák alkalmazásával folyik a közösségfejlesztés. Segítséget nyújtanak ebben: az iskolapszichológusok és a meghívott előadók.

Az osztályközösségen túl a szekcióknak – hétköznapi szóhasználatban: tagozatoknak – is fontos szerep jut, hiszen az azonos érdeklődés is közösségformáló erő. Lehetőséget biztosít a különböző életkorú diákok szakmai és szabadidős együttműködéseihez.

A diákönkormányzat – túl azon, hogy a közéleti magatartást, a demokrácia gyakorlását biztosítja diákjainknak – közösségi szempontból is jelentős.

 

Szervezési formák, együttes, közös élmények:

-          tanév eleji 3 napos tanulmányi kirándulás

-          énekkar, színjátszó kör, diákkörök  

-          Szent László Gimnázium Diáksport Egyesület (sportversenyek, házibajnokságok)

-          kulturális események: színház, múzeum, kiállítás

-          szórakozás: klubestek, zenés bulik

-          túrázás, kirándulás

-          diákcserék

-          nyelvgyakorlás célú utazások

-          projekt munka, témahét

-          nyári táborozás

 

A közösség fejlettségének alakulását, szintjét a kialakult hagyományaink is megmutatják:

-          Tojásbuli” a leendő 9-esek számára

-          Gólyabál, a 9. évfolyamosok „avatása”

-          Lászlós Fesztivál

-          Versdallam – irodalmi színpad

-          Karácsonyi műsor

-          Szalagavató

-          Diákigazgató választási kampány

-          Lászlós Hét diákközgyűlések

 

Az igazi közösséget a derűs, oldott légkör, az udvarias, segítőkész magatartás, az egymás iránti figyelem és a bizalom jelenléte jelzi.

1.3    A pedagógusok helyi intézményi feladatai

 

A nevelő tevékenység minden pedagógusnak feladata. A tanítási óra egyetlen percében sem választható el egymástól a tanítás és a nevelés. Ennek tudata határozza meg pedagógusaink munkáját. Fontos, hogy minél többet legyünk együtt tanítványainkkal, a lehető legjobban ismerjük meg őket, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk fejlődésüket előmozdítani. Ezt a célt szolgálja a tanítási órák mellett a tanórán kívüli tevékenységek gazdag kínálata.

Tisztában vagyunk azzal, hogy minden egyes pedagógus a saját személyiségével, a példájával is neveli tanítványainkat. Ez felelősségteljes magatartást követel minden pedagógustól, elfogadva a különböző nevelési elvek, módszerek létjogosultságát. A nevelésben alapvető, hogy tiszteljük tanítványaink személyiségét és leendő felnőtt embert látjuk bennük.

 

A tanulók, a tanulói közösség nevelésében kiemelkedő szerep jut az osztályfőnököknek. Az osztályfőnök összefogja, irányítja az osztályban a közösségfejlesztést, illetve azokat a tevékenységeket, melyek hozzájárulnak a tanulók személyiségének fejlődéséhez. Az osztályfőnök

-    részt vesz a beiratkozásban, hogy minél előbb megismerje osztályának tanulóit;

-    gólyatábort szervez számukra, valamint minden évben tanulmányi kirándulást;

-    ellátja a tanulókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat;

-    folyamatos és nem felszínes kapcsolatot tart fenn a szülői házzal;

-    összefogja az osztályt tanító tanárok nevelő munkáját, levezeti az osztályozó konferenciákat, szükség esetén megbeszélést kezdeményez az egész osztályt, illetve egy vagy több tanulót érintő nevelési kérdésekben;

-    követi az osztály tanulóinak tanulmányi előmenetelét, szükség esetén segítséget nyújt, egyeztetést kezdeményez;

-    folyamatos kapcsolatot tart fenn a tanítványok szüleivel, gondoskodik a tájékoztatásukról, segíti az osztály szülői szervezetét, együttműködik a szülői kezdeményezések megvalósításában;

-    számon tartja a tanulók mulasztásait, a benyújtott dokumentumok alapján igazolja a hiányzásokat – szükség esetén intézkedik a gyermek- és ifjúságvédelmi jogszabályok szellemében;

-    az osztályfőnöki órák programját úgy alakítja, hogy az osztály számára a lehető leghasznosabb legyen – a témák feldolgozásához kezdeményezheti külső előadó meghívását;

-    irányítja az osztályt az iskola éves programjában meghatározott feladatok végrehajtásában;

-    segíti az osztályt a fakultáció választásában és a pályaválasztásban, ellátja információkkal a tanulókat;

-    felkészíti és vezeti az osztályt az iskola hagyományos ünnepségein, megemlékezésein.

   

A nevelésben, a feladat jelentőségénél fogva, minden szaktanárra fontos tennivalók hárulnak, s nem szűkíthetők le az osztályfőnöki órákra és az osztályfőnöki tevékenységre. A pedagógusoknak segíteni kell a tanulót abban, hogy reálisan megismerhesse önmagát, érdeklődési körét, képességeit, jó és rossz tulajdonságait, lehetőségeit.

Ebből következik, hogy a tanórákon, foglalkozásokon, szakkörökön, egyéb szabadidős tevékenység során a tanuló kapjon lehetőséget szereplésre, kapjon értékelést diáktársaitól éppúgy, mint tanáraitól.

Az iskolabeli konfliktusok kudarchoz vezetnek, azaz a tanuló teljesítménye nem felel meg a követelményeknek. Ez nem-tudásból vagy nem-akarásból is fakadhat, illetve olyan gátlások léphetnek fel, amelyek képességei kifejtésében akadályozzák.

A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal ún. „tanulási technikákat” kell elsajátíttatni, amelyek az önálló fejlődéshez nagy segítséget nyújtanak. A pedagógusnak rá kell vezetnie tanítványait a legcélszerűbb és legtakarékosabb módszerekre, és ez megfelelő tréning segítségével elérhető. A tréning fő alkotóeleme az aktív együttműködés a tanulás folyamatában, amely a sikeres tanulást erősíti. A sikeres tanulást nagy önfegyelmet követelő időbeosztással, szisztematikus ütemtervvel kell alátámasztani. Feltétlenül hozzátartozik ehhez a megszakítások időszaka is, amelynek hiánya, illetve be nem tartása kezdődő tanulási zavarokhoz, hosszabb távon pedig tanulási kudarchoz vezethet. A tanár részéről változatos módszerek alkalmazására is szükség van, elsősorban egyéni képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokra. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elsősorban a tanórákon és a kívánjuk megvalósítani. Több tanulónál azonban ez, az egyéni fejlődésbeli, családi, stb. okoknál fogva nem elegendő, több törődést igényelnek oktatási és nevelési szempontból is. Ezekben az esetekben tanórán kívüli korrepetálás szükséges, amely a szaktanár, , ill. osztálytársak vagy felsőbb éves tanulók segítségével valósítható meg. Az intézményben erre már konkrét példák is vannak: sok tanulópár dolgozik együtt. Néha valóban a tanulási módszeren múlik, hogy az eredmények nem olyan sikeresek, ahogyan azt a tanuló a befektetett energia alapján elvárná.

A tanár és a diák közötti kapcsolat is oka lehet az esetleges sikertelenségnek. Itt nő meg az osztályfőnök felelőssége, akinek ilyen esetben a „közvetítő” szerepét kell játszania. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha iskolán kívüli okok miatt romlik a tanuló teljesítménye. Minden esetben, függetlenül attól, hogy mi a sikertelenség kiváltó oka, fontos, hogy a pedagógus a tanulóban tudatosítsa: nagymértékben rajta múlik a siker vagy a kudarc. Értékelje reálisan magát, kapjon biztatást tanárától, a tanár-diák viszony hasson pozitívan a tanulási folyamatra.

A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkező tanulók számára biztosítjuk a szakvéleményben előírt fejlesztést. Indokolt esetben lehetővé tesszük, hogy a tanuló egyéni ütemben teljesítse a gimnáziumi követelményeket.

Foglalkozunk sajátos nevelési igényű tanulókkal is, de speciális fejlesztést az iskola nem tud biztosítani. Elsősorban olyan tanulókkal, akik a gimnáziumi felvételi követelményeknek megfeleltek, és – megfelelő figyelem mellett – képesek a gimnáziumi követelmények teljesítésére. Ha szükséges, egyéni foglalkozással segítjük tanulásukat.

Az osztályfőnöki munkaközösséggel együttműködve a gyermek- és ifjúságvédelem érvényes jogszabályainak jegyében fogalmazzuk meg feladatainkat. A gyermekvédelem szempontjából kiemelten hangsúlyosak a családi életre, az etikus magatartásra és az érzelmi teljességre nevelés. Főként az osztályfőnöki órák adnak lehetőséget az önismereti, kommunikációs- és konfliktuskezelési gyakorlatok, játékok során megvalósuló nevelő munkára.

 

            Minden tanév a tanulók gyermekvédelmi helyzetének felmérésével kezdődik. Már az első szülői értekezleten elemezzük a szülőkkel az előző év hiányzási statisztikáját, és közös tervet igyekszünk kidolgozni annak érdekében, hogy tanítványaink minél kevesebbet mulasszanak. A 9. és a 10. évfolyamon már az első igazolatlan órát követően értesítést küldünk a szülőknek, értesítjük őket gyermekük igazolatlan mulasztásáról. Általános gyakorlat iskolánkban az, hogy a szülők jelzik gyermekük betegségének várható idejét (telefon, sms, e-mail).

            Felmérjük, kik azok, akiket különböző támogatások illetnek meg. Iskolánkban nagyon magas azon tanulók száma, akik tankönyvtámogatást, étkezési támogatást, illetve alapítványi kirándulási támogatást kapnak.

             

A veszélyeztetettség felszámolásában, hatásainak csökkentésében eminens szerepet játszik a megelőzés. A Szent László Gimnáziumban az osztályfőnökök megfelelő felkészítést kap életvezetési tanácsadásról, drog prevencióról, a dohányzás elleni megelőző pedagógiáról. Az általános prevenciós programokat beépítetjük a tanórák, illetve az osztályfőnöki órák témáiba.

Nyilvántartjuk a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, segítésükre évente foglalkoztatási tervet készítünk. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára speciális foglalkozásokat tartunk, a szakértői vélemény útmutatásai alapján.

A nevelési igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök biztos támasza az iskola nevelőivel együttműködő iskolapszichológus. Számos esetben nyújt egyéni segítséget magatartási vagy tanulási problémával küszködő gyermekeknek. Elsősorban a 12. évfolyamon nagy teret kap a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. Már a 11. évfolyamon feladatot jelent a kétszintű érettségire készülés. Sokan tesznek előrehozott érettségit, amihez minden szükséges segítséget megadunk.

A gyermekvédelmi feladatok megvalósításában és a továbbtanulás segítésében a diákönkormányzat és az iskolai Szülői Szervezet is részt vesz (pl. továbbtanulási fórum, szülői fórumok).

1.4    Személyiségfejlesztés és tehetséggondozás

 

Alapelvek, célkitűzések:

 

A tanulók egyéni képességeinek felismerése, fejlesztése ­elsősorban a tanítási órákon, illetve a tehetséggondozást szolgáló kiscsoportos foglalkozásokon valósul meg. Eközben nagy figyelmet kell fordítanunk tanítványaink érzelmi intelligenciájának fejlődésére; személyiségük és képességeik harmonikus és sokoldalú kibontakoztatására. Fontos az öntevékenység erősítése, a probléma-megoldó képesség és a kreativitás megőrzése, fejlesztése.

Meg kívánjuk tanítani az információszerzés módszereit, a kapott információk helyes értelmezését.

 

A személyiségfejlesztés eszközei és módszerei:

 

Állandó helyzetelemzés szükséges annak érdekében, hogy célkitűzéseinket finomítsuk, és a legmegfelelőbb eszközöket, módszereket alkalmazzuk. A beiskolázás felvételi vizsga és az általános iskolai eredmények alapján történik. Bár az induló osztályok többnyire érdeklődés alapján szerveződnek, a beiskolázási eredmények elemzése után kis mértékben osztályonként is eltérhet a személyiségfejlesztés stratégiája. A tanulmányok folyamán aztán tantárgyi és egyéb (pl. alapkészségek, neveltségi szint, stb.) felmérések adnak képet az elért eredményekről és segítenek a további feladat-meghatározásban.

A helyi tantervben a tehetséggondozás kiemelt szerephez jut, a tanulók – iskolában, illetve otthoni tanulással töltött – idejét a hatékonyság érvényre juttatásával kell megtervezni.    

Segítünk a helyes, reális pályaválasztásban, orientáljuk tanulóinkat a képességeiknek és személyiségüknek megfelelő felsőfokú képzés megtalálásának érdekében. Ez részben az osztályfőnöki órákon – iskolapszichológus vagy más szakember bevonásával – történik, de minden tanár feladata, hogy figyelemmel kísérje, útmutatásaival segítse tanítványai pályaválasztását.

Akik 2016-ban, illetve később tesznek érettségi vizsgát, kötelesek legalább 50 óra időtartamban közösségi szolgálatot teljesíteni. Ennek megszervezésében az iskola segítséget nyújt a tanulóknak. A közösségi szolgálat célja, hogy a tanulók élettapasztalatokat szerezzenek, megismerjenek bizonyos társadalmi problémákat, gyakorolják a társadalmi szolidaritás érzését. Támogatjuk, hogy a közösségi szolgálatot a 9-11. évfolyamok idejében, a szorgalmi időszakban vagy a tanítási szünetekben, több részletben teljesítsék a tanulók. Célszerű továbbá, hogy különböző területeket próbáljanak ki: idősgondozás, általános és középiskolás tanulók korrepetálása, stb. A közösségi szolgálatba beszámítható a tömegkommunikáció szakos diákok közösségi televíziós tevékenysége, az iskoláért, az iskolában és balatonszepezdi táborban végzett egyéb munkák.

 

Tehetséggondozás

 

A tehetség kibontakoztatását kiemelten szolgálja az osztályok, tanulócsoportok eltérő programja, illetve a választható tantárgyak rendszere, hiszen a gimnáziumunkba jelentkező tanuló dönthet arról, hogy milyen műveltségi területekkel kíván intenzívebben foglalkozni.

A tanítás során törekszünk arra, hogy differenciáltan lássuk el feladatokkal a különböző képességű tanulókat, illetve előzetes mérés, szintfelmérés alapján szervezzünk tanulócsoportokat (pl. idegen nyelv, informatika). A differenciált tanulócsoportok helyi tanterve eltérő: a kötelező tantervi anyagon túl, a tananyag dúsításával mélyebb és átfogóbb ismeretek birtokába jutnak a tanulók. Ezzel a gondolkodás, a kreativitás fejlesztése az átlagosnál magasabb szinten valósul meg. Mivel a gimnáziumunkba felvételt nyert tanulók – a beiskolázási eredmények alapján – az átlagnál jobb képességűek, ezért nagyon fontos, hogy számukra színvonalas, igényes legyen az elsajátítandó tananyag, és jól szolgálja képességeik fejlesztését.

Az egyénre szabott, differenciált tehetséggondozás egyik színtere az iskolai könyvtár, ahol elmélyült munkára és önálló ismeretszerzésre nyílik lehetőség. Fontos, hogy megismerjék és tudják használni a tantárgyhoz kapcsolódó segédkönyveket, folyóiratokat.

 

Osztálybontás: Ha egy tantárgy oktatása úgy történik, hogy az osztály tanulóiból alakítunk ki két vagy három csoportot, osztálybontásról beszélünk. Osztálybontás esetén a csoport maximális létszáma 17 fő, minimális létszáma 8 fő.

Csoport: A választható tantárgyak, a modulok, a testnevelés és a második idegen nyelv tanulása csoportokban történik. A csoport szerveződhet egy vagy több osztályból, de akár különböző évfolyamok tanulóiból is. (Pl. második idegen nyelv) A csoport minimális létszáma 8 fő, maximális létszáma 34 fő (a max. osztálylétszám, ami fenntartói engedéllyel 20 %-kal megnövelhető). 5 - 8 fő közötti létszámmal – „kis létszámú csoport” – csoport csak nagyon indokolt esetben szervezhető illetve tartható fenn.

Nagyon indokolt esetnek minősül, ha

w  a csoport létszáma menet közben csökkent le és nincs olyan csoport, amellyel összevonható lenne;

w  a gimnáziumi francia és orosz nyelv esetében;

w  az adott program, tantárgy iskolai megszűnésével járna, ha nem indulna a csoport.

 

Általános szabály, hogy osztálybontást alkalmazunk:

·         a matematika

·         az idegen nyelv

·         az informatika

·         a belépő évfolyam osztályaiban: KNY-A, NY-E, NY-F, 9. B, 9. C és 9. D osztály 9. osztályban a kémia és a heti óraszám 50 %-ában a magyar nyelv és irodalom

·         a 9. és a 10. évfolyamon a történelem

                                         
tantárgynál, valamint a laboratóriumi gyakorlatoknál és az idegen nyelven tanított tantárgyaknál. A két tanítási nyelvű osztályban az olasz nyelv esetében az első két évben háromszoros bontást alkalmazunk a minél hatékonyabb nyelvtanulás érdekében.

 

Az utolsó két évfolyamon az erősen differenciált programmal rendelkező emelt szintű és középszintű érettségire felkészítő választható tantárgyak a kialakult érdeklődési körrel rendelkező tanulók számára megfelelő felkészülési lehetőséget biztosítanak a továbbtanuláshoz, a tehetség kibontakoztatásához.

Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoportokat indítunk – elegendő számú jelentkező esetén – a kötelező érettségi tantárgyakon kívül: biológiából, fizikából, kémiából, ének-zenéből, rajz és vizuális kultúra tantárgyból, filozófiából, informatikából és testnevelésből.

 

Az éves munkatervben rögzítjük a szakkörök szervezésének programját. A szakkörök kiemelt fontossággal bírnak a tehetséggondozás szempontjából. E területen az iskolának nagy hagyományai vannak (biológia, matematika, stb.), és a személyi valamint a tárgyi feltételek biztosítékot jelentenek az eredményes munkához.

Minden évben a tanulók könyvtárismereti foglalkozásokon vesznek részt.

A tehetség felismerése – a tanórákon kívül – a házi és iskolán kívüli tanulmányi versenyeken történhet. Tanulóinkat felkészítjük tanulmányi versenyekre, szervezzük nemzetközi projektekben való részvételüket (pl. Socrates-Comenius projekt, az OKTV és egyéb tanulmányi versenyek: az Arany Dániel Matematika Verseny, a Kitaibel Pál Biológia Verseny, az Irinyi Dániel Kémia Verseny, a Horváth Mihály Történelem Verseny, az Országos Olasz Nyelvi Diáktalálkozó, a Bod Péter Könyvtárismereti Verseny, illetve, különböző intézmények által kiírt pályázatok, műveltségi és kulturális versenyek, vetélkedők, stb.).

A gazdag iskolai élet, a szakmai, kulturális és sportolási lehetőségek elősegítik a tehetségek felismerését, tanítványaink sok területen próbálhatják ki magukat.

  

A tehetséggondozás térítésmentesen igénybe vehető lehetőségei, a nagy óraszámos nyelvtanulás, a választható tantárgyak gazdag kínálata segít a szociális hátrányokat csökkenteni, az esélyegyenlőség javítása érdekében.

1.5    Felzárkóztató programok

 

Annak érdekében, hogy minden tanítványunk képességeinek megfelelő eredményeket érhessen el, felzárkóztató programokat működtetünk. Ezeket az éves munkatervben hirdetjük meg.

   

A nyolcadik osztályosok beiskolázás után, a kilencedik évfolyam elején szintfelmérésen vesznek részt magyarból, matematikából; és szükség szerint felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk számukra.

Ezen túlmenően, az évenkénti külső és belső mérések eredményei, de legfőképpen a rendszeres évközi értékelés alapján szűrjük ki azokat a tanulókat, akiknek a minél eredményesebb továbbhaladáshoz ismereteket pótló, készségeket fejlesztő tanórán kívüli oktatásra van szükségük. Annak érdekében, hogy a felismerés idejekorán megtörténjen, szükséges a szülő és a tanárok (szaktanár, osztályfőnök) együttműködése, illetve olykor az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus közbenjárása.

    

Évfolyamonként korrepetálásokat szervezünk bármelyik tantárgyból, ha azt ötnél több tanuló igényli. (Ennél kisebb létszám esetén az egyéni foglalkozás keretében történik a felzárkóztatás.)    

 

A nem magyar anyanyelvű, illetve iskolai tanulmányaikat korábban külföldön folytató növendékeink számára ­­­lehetővé tesszük magyar nyelvi tanulmányok – magyar mint idegen nyelv – folytatását (egyéni foglalkozás, a differenciált órakeret terhére).

 

Ahol szintfelmérés alapján szervezzük a tanulócsoportokat (pl. idegen nyelv), sikeres felzárkózás vagy gyorsabb előrehaladás esetén lehetséges az átlépés másik csoportba. Ennek feltétele: szaktanári vélemény és/vagy különbözeti vizsga. 

1.6    A tanulók az intézményi döntési folyamatban

Részletesen az iskola házirendjében szabályozva.

1.7    Szociális tevékenység

 

A szociálisan nehéz helyzetben lévő tanulóinkat szervezetten segítjük abban, hogy ösztöndíjakra pályázzanak. (pl. Kőbánya számít rád stb.)

Az iskola – térítési díj ellenében vagy kedvezményesen – étkezést (ebédet) biztosít minden tanulónak (igény szerint), a Gyermekvédelmi Törvény, Az államháztartásról szóló törvény, valamint a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Étkezési Rendelete szerint.

Azok, akik a fentiek alapján kedvezményre nem jogosultak, korlátozott számban (a férőhelyek határáig) részesülhetnek iskolai étkezésben, a fenntartó önkormányzat Étkezési Rendeletében meghatározott térítési díj ellenében.

 

Az iskola szervezi és lebonyolítja a tankönyvárusítást, intézi a tankönyvtámogatással kapcsolatos ügyeket. Az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek listáját – a tankönyvrendelést – az Iskolaszék hagyja jóvá, különös tekintettel a hivatalos tankönyvlistán nem szereplő tankönyvekre és munkafüzetekre.

 

Az iskola szociális tevékenységét segíti az „Összefogás a Szent László Gimnáziumért” Alapítvány (a továbbiakban Alapítvány). Az Alapítvány támogatást ad a tanulmányi kirándulásokhoz, azoknak a tanulóknak, akik szociális tankönyvtámogatásban valamint étkezési támogatásban részesül(het)nek.

Ezen kívül az Alapítvány kuratóriumához lehet fordulni eseti szociális támogatásért (pl. hozzájárulás diákcseréhez és más, tanulmányokkal összefüggő utazások költségeihez, tanfolyamok, nyelvvizsgák költségéhez; rendkívüli esetekben).

 

Balatonszepezden, az iskola táborában, kedvezményes üdülési lehetőséget biztosítunk tanulóinknak.

 

1.8    Eszközök és felszerelések jegyzéke

 

Az iskola rendelkezik az oktatáshoz a Közoktatási Törvényben előírt helyiségekkel és felszerelésekkel. Az eszközellátottság kifejezetten jó, minden területen meghaladja az előírt minimumot.

 

1.9    A tanulók által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

 

Alapelv, hogy a diákok tanulmányi feladataik elvégzéséhez vagy közösségi tevékenységeikhez ingyenesen használhatják az iskola – diákok számára kijelölt – létesítményeit, valamint az iskolai eszközöket.  

Az iskola tanulói alanyi jogon tagjai az iskola könyvtárának.

Az arra kijelölt tanteremben, meghatározott időszakban, felügyelet mellett használhatják a diákok számára kialakított számítógépes hálózatot és az internet szolgáltatást.

Tagjai lehetnek az iskolai szakköröknek, önképzőköröknek; részt vehetnek a tömegsport-foglalkozásokon.    

 

1.10  A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

 

Kapcsolattartás a szülőkkel:

 

 

iskolaszék

 

Szülői Szervezet

elnök

 

nevelési igh.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

osztályok

 

 

 

 

Címe: sztlaszlogimi@gmail.com – kapcsolattartó a nevelési igazgatóhelyettes.

 

 

 

A diákokkal való kapcsolattartás formái:

 

 

iskolaszék

 

DÖK „Hetek”

DÖMST tanár(ok)

 

nevelési ig.h.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

szekciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

osztályok

 

 

 

 

 

 


 

1.11  Egészségnevelési program

 

A programról általában

 

Az iskolában 2001. szeptemberétől bevezetésre került az egészségfejlesztő és drogprevenciós program a 9., 10. és 11. évfolyamon. A program az ISM/OM pályázatán nyert támogatással készült el. Cél volt az egészségfejlesztő és drogmegelőző program kialakítása az iskolában. A program bevezetéséhez szükséges volt pedagógusaink továbbképzése, mely keretében kilenc fő vett részt az akkreditált képzésben.

 

Háttéranyag

 

Az elméleti és szakmai hátteret Csendes Éva Életvezetési ismeretek és készségek programja biztosítja. Ez a program interaktív, a diákok bevonására és aktivitására építő pedagógiai módszerrel dolgozik. Egyaránt foglalkozik a legális és illegális szerek használatának következményeivel. 14 olyan készségterületet fejleszt, amelyek kutatási adatok szerint kiemelten fontosak az egészséges életvitel kialakításában és a szenvedélybetegségek megelőzésében. Ezek a személyiségtényezők a következők:

§  hatékony kommunikáció

§  versenyszellem és együttműködés

§  önértékelés

§  társas alkalmazkodás

§  személyes kapcsolatok

§  érzelmek feldolgozása

§  stressz-kezelés

§  magabiztosság

§  kritikus gondolkodás

§  döntéshozás

§  célkitűzések

§  ellenállási készség

§  kockázatcsökkentés

§  problémamegoldás

 

A programhoz tartozik az Életvezetési ismeretek és készségek tanterv, mely öt nagy témakört ölel fel:

1. önismeret

2. én és helyem a környezetben

3. egészséges és biztonságos élet

4. veszélyeztető tényezők

5. óvd és védd magad!

 

A tanterv spirális szerkezetű, vagyis a fenti témaköröket minden évfolyamon érinti és feldolgozza, a korosztály érdeklődési körének és sajátosságainak megfelelően.

Minden témakörön belül megajánl konkrét foglalkozásokat, tárgyalandó témákat, amelyekhez kapcsolja a távlati és pedagógiai célkitűzéseket, várható eredményeket a cselekedet, magatartás szintjén.

A program egy-egy évfolyam anyagának feldolgozásához kb. 10 órát ajánl. Az iskola pályázatban részt vevő csoportja azonban túlságosan kis létszámú ahhoz, hogy átléphesse a pályázatban szereplő 4 osztályfőnöki óra kereteit, amennyiben el kívánja látni az érintett 3 évfolyamot. Egy órát ketten vezetnek és szükséges az osztályfőnök jelenléte is. Az órák előtt konzultáció zajlik az osztályfőnökkel, hiszen a program képlékeny, azaz az adott osztály sajátosságainak és érdeklődési körének megfelelően formálható a megajánlott és közösen kiválasztott témakörökön belül.

A 4 foglalkozás témaköreit úgy fogalmaztuk meg, hogy lehetőség szerint mind az öt ajánlott témakört érintse. A program kialakítása 2 szinten történt: az életkori sajátosságoknak megfelelően illetve a diákcsoportokban zajló munka folyamatának megfelelően.

 

A program vázlata

 

9. évfolyam

1. óra: Ki vagyok én?

2. óra: Egymás között

3. óra: Hány óra munka, hány óra pihenés, hány óra szórakozás?

4. óra: A dohányzás

 

10. évfolyam

1. óra: Tükröm, tükröm…

2. óra: Barátság / Férfiasság, nőiesség

3. óra: Ha bánt valami, mit tegyek?

4. óra: Hogyan hatnak ránk a reklámok? / Alkoholfogyasztás

 

11. évfolyam

1. óra: Ki vagyok én: gyerek? felnőtt?

2. óra: Te és én

3. óra: Az én életutam

4. óra: A droghasználat következményei

 

 

 

A program kapcsolódási pontjai az egészségneveléshez, életvezetési ismeretekhez

 

9. évfolyam

Egészségnevelés

Felnőtté válás, függetlenedés, önállóság, én-kép, kommunikáció, konfliktuskezelés (tesztek, szerepjátékok, kommunikációs játékok)

Életvezetési ismeretek és készségek

Szabadság – különböző értelmezések, a szabadság veszélyei

Reklám – a reklám szerepe életünkben, manipuláció, a reklámtevékenység pszichológiája

A konzum társadalom káros hatásai – pénz, ruhamárka, Amerika, mint érték ?

Együttműködés / versengés – kísérletek, tapasztalatok

Hatalom – példák a történelemből, a mai társadalmi életből, élés- visszaélés a hatalommal

Másság – tolerancia, egyéni különbözőségek, az érték keresése

Érzelmek – az érzelmek szerepe, kifejezése, tudatosítása

Akarat – fogalom-meghatározás, pozitív, negatív értelmezés

Magány – szükséges egyedüllét, magányosság, veszélyek

Dohányzás – szenvedély, felelősség, felnőttség

Előítélet – kisebbségek, sztereotípiák, pszichológiai kísérletek

Empátia – a kommunikáció és a másokkal való kapcsolat feltétele

 

10. évfolyam

Egészségnevelés

Párkapcsolat és szexualitás

video, beszélgetés a szexualitásról és a védekezésről

Életvezetési ismeretek és készségek

Hazaszeretet – magyarság, európaiság, nyelv, nemzetiségek (Európa – a megoldás című videofilm)

Hallgatás – kínos hallgatás, gyanús hallgatás, mit jelent a csend ?

Intelligencia / érzelmi intelligencia

Szülők – kapcsolat, kötődés, konfliktusok, függetlenedés

Szerelem, szexualitás – érettség, felelősség

AIDS

Ellentétek – a konfliktusok szükségessége, konstruktív feloldása

Cél – tervezés, jövőkép, rövid- és hosszú távú célok

Szükséglet – fogalom-meghatározás, frusztráció, szükséglettípusok, szükséglet-kielégítés

Barátság – a barátság fogalma, jellemzői, szerepe életünkben, én, mint barát

Tárgyak – túlzott kötődés a tárgyakhoz, a tárgyak funkciója

Kreativitás – a kreativitás értéke, kreativitás és intelligencia, művészet

 

11. évfolyam

Egészségnevelés

„Az emlőrák megelőzhető” – beszélgetés, video lányoknak

„A hererák megelőzhető” – beszélgetés, video fiúknak

Életvezetési ismeretek és készségek

Játék – a játékok szerepe életünkben, személyiségünket fejlesztő játékok, számítógépes játékok

Ajándék – az ajándékozás funkciója, lényege, az ajándék

Élet – az élet értelme, célja, nehézségei, örömei, életkedv

Bizalom – a bizalom és őszinteség szerepe a kapcsolatokban, párkapcsolatban

Tehetség – fogalomértelmezés, mindenki tehetséges valamiben

Önismeret – szerepe a pályaválasztásban, gyengeségeim, erősségeim

Kudarc – a kudarcok leküzdése, szükségességük, újrakezdés

Művészet – fogalomértelmezés, a művész személyisége, napjaink művészete

Kockázatvállalás – egyéni és csoportos kockázatvállalók, személyiségjellemzők

Csoport – a csoport szerepe, csoportnyomás, alkalmazkodás

Tudat / ösztön – fogalomértelmezés, esetelemzések

Nézőpontok – másság, tolerancia, empátia, szituációs játékok

 

12-13. évfolyam

Egészségnevelés

Abortusz – „Néma sikoly” c. videofilm, beszélgetés

AIDS – „Nincs második esély” c. film, beszélgetés

Életvezetési ismeretek és készségek

Kultúra – fogalom meghatározás, kulturális élet, magyar kultúra

Egészség – testi, lelki egészség és annak folyamatos fenntartása, az egészséges életmód, mint érték

Érték – fogalom meghatározás, értékrend, értékteremtés, értékek őrzése és védelme

Siker – a siker értékelése, kezelése, mások sikerének elismerése

Szerepek – nemi szerepek, társadalmi szerepek, szerepek összeegyeztetése, szerepkonfliktus

Munka – a munka tisztelete, meghatározása, szerepe, célja, munkanélküliség

Félelmek – korosztályi félelmek, halálfélelem, a félelem és szorongás kezelése

Házasság – párválasztás, felelősség, társ, családtervezés

Jövőkép – cél, lehetőségek, egyéni- és társadalmi jövő

Politika – állampolgárság, Magyarország politikai berendezkedése

Beilleszkedés – új közösségek, társadalom (továbbtanulás, munkába állás)

Vége – az együtt töltött évek felidézése, emlékek, élmények

 

Eszköztár

Minden óra témájához kapcsolódóan összegyűjtöttünk olyan gyakorlatokat, játékokat, szituációkat és kérdőíveket, melyekből a konkrét óra mozaikszerűen felépíthető. Az óravázlatokat a csoportvezetők az osztályfőnökkel konzultálva, az adott osztály sajátosságainak, igényeinek, elképzeléseinek megfelelően alakítják ki. Az eszköztár folyamatosan bővíthető a tapasztalataink alapján.

 

 

Módszerek

 

A módszerek lehetséges formái

Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már kimeríthetetlen gazdagságot biztosít a szakemberek számára. A témával kapcsolatos metódusok kiemelése tetszőleges és csak a legáltalánosabb formákat képes csoportosítani jelen munka keretében.

Leghatékonyabbak az iskolai ötletre épülő, önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyek mögé az iskola fel tudja sorakoztatni a tanári kart, a diákokat és a szülőket. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni.

Program-formák:

Klubok

Több iskola összefogásával, önkormányzati és egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni és működtetni. A programok közvetett módszerként szolgálják az elsődleges prevenciót a tanárok, a diákok és a szülők számára egyaránt.

Filmvetítés

A szerfogyasztással kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmek valamint a sikeres kezelésekhez kapcsolódó tájékoztató filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés-lélektani szempontokat is érvényesíteni kell.

Versenyek, vetélkedők, pályázatok

Regionális, iskolai vagy osztály szintű pályázati kiírások tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók, filmvázlatok lehetnek a kiírások témái; vetélkedők, Ki-Mit-Tud-ok részei is lehetnek a témával kapcsolatos kérdések.). Ezek megoldásához kiváló lehetőséget nyújt az iskola könyvtára, amely időt álló illetve újabbnál újabb kiadványokkal segíti a naprakész információk beszerzését és az elmélyült tanulást és a versenyekre való felkészülést.

 

Szakkörök, kortársképzés

Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei.

Kiscsoportos beszélgetések

Osztálynak vagy kisebb csoportoknak tartott beszélgetéses téma feldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak.

A beszélgetésre nagyon fel kell készülni. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.

Iskolarádió, iskolatévé

A témához kapcsolódó televízió vagy rádióinterjúk iskolai és külső szakemberekkel, valamint népszerű sportolókkal, zenészekkel. A pozitív mintát nyújtó személyek állásfoglalásai segítik az elutasító szemlélet megváltoztatását.

Dramatikus játékok

Osztályfőnöki órán esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a tanár számára a szituációs vezetés módszere. Alapvetően a nemet mondás algoritmusát valamint a segítségnyújtással kapcsolatos esetek dramatikus jellegű feldolgozását jelenti

Színjátszó kör

A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását (esetleg diák pályázaton győztes munka) bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diák társulat esetén.

Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások

Ma már Magyarországon is elfogadottak és népszerűek a megelőzést felvállaló sportrendezvények. Bevált forma a 24-órás foci vagy kosárlabda program, de a különleges sportok is számításba jöhetnek.

"Gyógyult drogos megszólaltatása"

Csak ellenőrzött és a fiatalokkal történő irányított kommunikációban jártas szermentes állapotú anyagozót szabad felkérni. Az elvárások megfogalmazásánál a csábító szituációk csapdahelyzeteinek felismertetését valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését kell hangsúlyozni.

Drogkonzultációs központok, addiktológiai osztályok vagy kortársképzést szervezők tudnak segítséget nyújtani.

Könyvtár sarok

Létre lehet hozni olvasó sarkot a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. Külön kell természetesen elhelyezni a tanári kézikönyveket, szakanyagokat.

Tematikus előadás

A tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításában van szerepe a tematikus előadásoknak, amelyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.

Internet

Az informatikai világháló és a honi Sulinet információs lehetőség valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. A világhálóhoz a számítástechnika termekben illetve az iskolai könyvtárban férnek hozzá a tanulók.

Anti-drog diszkó

Hagyományokkal rendelkező és a tanulók között népszerű program lehetőség. Magas színvonalú szervezést és végrehajtást valamint komoly biztosítást igényel a lebonyolítás. Garantáltan drogmentesnek kell lennie, mert csak így van olyan üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni".

Diák önkormányzati programok

Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget.
Gyakoroljon a pedagógus kellő önfegyelmet és ne sajátítsa ki, de ne is tegye tönkre a diákok ötleteit, kivitelezési elképzeléseiket.

 

 

Jogszabályok

 

a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek.

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet

a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására

A 1036/2003. (IV. 12.) Kormányhatározat a 96/2000. Országgyűlési határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek.

az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete

a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

Nemzeti AIDS Stratégia

a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10), valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között

a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai

az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadvány

 

 

Elméleti háttér

 

Egészségfejlesztő iskola

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:

 

 

Az iskolai egészségfejlesztés

Az egészségi állapotot az alábbi tényezők határozzák meg:

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást - az iskola környezetének alakításával, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait.

Az egészségfejlesztés fő feladata egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység fejlesztése. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik:

§  az egészséges táplálkozás

§  az aktív szabadidő eltöltés

§  a mindennapos testmozgás

§  a személyi higiéné

§  a lelki egyensúly megteremtése

§  a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása

§  a családtervezési módszerek

§  az egészséges és biztonságos környezet kialakítása

§  az egészségkárosító magatartásformák elkerülése

§  a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása.

 

 

 

A prevenció (megelőzés) területei

A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul.

Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul.

Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni.

 

 

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionális. Ezért indokolt azt feltételeznünk, hogy a több tudás megfelelően szervezi a viselkedést. Az egészségnevelési kampányok jól tükrözik ezt az álláspontot. Hasonló törekvések érvényesülnek az egészségnevelési tananyagok hagyományos megfogalmazásaiban is. Az ismeret azonban önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a nagyobb hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információ átadásának, bemutatásának eszközéhez.

Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik.

Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran csak alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák.

 

Rizikócsoportos megközelítés

 

Ez a megközelítés a feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl.  túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.).

A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy az adott élethelyzetű emberek hasonló sorsúakkal kerülnek a beavatkozás homlokterébe.

A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.

 

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük.

Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-foglalkozások.

 

Kortárshatások az egészségfejlesztésben

 

Ezek a megközelítések a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, (pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése). Ezek a programok elsősorban a középiskolás-korú fiatalok körében kedveltek és hatékonyak.

 

Színtér programok (egészséges iskolák)

 

Az a felismerés tükröződik bennük, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, hanem jelentős szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. A színtér egy olyan „hely”, ahol az egyén és a probléma is otthon van, és ahova a beavatkozást is el kell juttatni. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák, az egészséges óvodák, az egészséges kórházak, az egészséges munkahelyek, az egészséges városok mozgalma.

Az iskolának – mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színterének – fontos szerepet kell játszania a felnövekvő generációk egészségmagatartásának formálásában.

 

Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok

 

Ezek a megközelítések alulról építkeznek, az egészségfejlesztési, társadalompolitikai szükségletek helyi szinten fogalmazódnak meg, és nagymértékben támaszkodnak a helyi erőforrásokra.

Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal: pl. a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez is eljuttatnak információkat; a háziorvosokon keresztül például elősegítik a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt. A szabadidős színtéren pedig, pl. kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamely oknál fogva kimaradtak az iskolából.

 

1.12  Környezeti nevelési program

 

1.12.1 A környezeti nevelési program alapelvei

 

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

Nemzetközi előzmények

Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította azon cél elérésére, hogy az oktatást teljes egészében áthassák a fenntarthatóság és a környezetvédelem alapértékei.

 

Hazai jogszabályozási háttér

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvekben garantálják a következőket:

18.§ Mindenkinek joga van az egészséges környezethez.

70.§ Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

A következő jogszabályok és intézkedések szerint:

1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 45.§ (5) bekezdése, mely szabályozza a környezeti nevelés során használt tanulásszervezési módok iskolai megjelenését

1995. évi LIII. törvény (Környezetvédelmi törvény) 54§ 1. cikkelye alapján minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programja alapján a környezettudatosság növelése érdekében önálló program kapott helyet.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés célként szerepel.

A NAT-ról kiadott 243/2003. számú kormányrendelet, mely kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

 

1.12.2 Helyzetkép

 

Az iskola belső helyzete, előélete

 

Az iskola története

 

A gimnázium 1907 őszén két első és egy második osztállyal indult, 119 tanuló fejezte be a tanévet. 1914-ben tartották az első érettségi vizsgákat. Az iskola 1921-ben veszi fel Szent László király nevét (Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar királyi Állami Szent László Főgimnázium, 24-től Reálgimnázium). A két világháború között nyolc osztályos fiú gimnáziumként működött, általában két párhuzamos osztállyal.

 A gimnázium vonzáskörzete jelenleg is nagy. Pest megyéből bejáró a diákok 12-14%-a, a kollégisták aránya 2-3 %. Gimnáziumunk kezdettől fogva nem tartozott az elit iskolák közé. Ez meghatározta a tanári magatartást és módszereket, a diákokkal és a szülőkkel kialakítandó kapcsolatokat is.

Az első alapítványt Kőbánya lakosságának adományaként kapta iskolánk. A kerület áldozatkészségét a mai napig élvezzük. A háborús károk, az eszmei zűrzavar, a rossz munkakörülmények, a tanulók szegénysége sokáig hátráltatta a munkát. Egy viszonylag zavartalan évtized után a második világháború zaklatja fel az iskola életét. 1939-ben légvédelmi, riasztó és elsősegélynyújtó szolgálatot látnak el Kőbányán a gimnazisták. Az 1941/42-es tanévben a katonai szolgálatra behívott tanárok helyettesítése és a hosszú szénszünet okoz gondot. Az 1943/44-es tanévet március 31-én fejezik be, az 1944-ben indult tanévet félbeszakítja a háború. A gimnázium épületébe előbb német katonaság költözött, majd a bevonuló szovjet csapatok autó-motor javító műhelyt rendeztek be a földszinten. A diákok és a tanárok szétszóródtak. Sokukat, mint katonákat, leventéket vittek el a háborúba, az áldozatok száma nagy volt. Sokan távoztak nyugatra, sokan vidékre. Az igazgató a megmaradtak mellé felvette a környéken lakó tanárokat is. Minden nehézség ellenére befejezték az 1944/45-ös tanévet, megtartották az érettségi vizsgákat. A diákélet és a diákönképzés minden ügyét a már megalakult osztályönkormányzatok munkáját összefogó szervezet, a Diákváros intézi. Az 1946/47-es tanévtől négyosztályos lesz a gimnázium, az alsóbb osztályok helyett egy ideig általános iskola működött az épületben. Megkezdi működését dolgozók iskolája néven a dolgozók gimnáziumi tanfolyama. Megalakul a szülői munkaközösség.

Átalakul az iskola szerkezete: az általános tantervű osztályok mellett egyre népszerűbbek a tagozatok. A magas színvonalú nyelvoktatás, az eredményes nevelő-oktatómunka, a kívül patinás, belül korszerű iskolaépület, a tantestület és a diákok nyitottsága eredményeként 1967-ben – akkori nevén – az I. László Gimnáziumot - a magyar középiskolák közül tizenegyedikként - felveszik az UNESCO társult iskolái közé

1969-ben a gimnázium rendelkezésére bocsát a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egy vízparti (feltöltött) területet Balatonmáriafürdőn. Egyetlen fillér költségvetési hozzájárulás nélkül: tanárok, diákok, szülők, vállalatok munkájával, a diákok őszi konzervgyári munkájából felajánlott összegekből népszerű üdülőtábor születik. A tábort 1978-ban – a vízparti telek kisajátítása miatt – elveszik tőlünk. A kártérítésként kapott összegből Balatonszepezden vásárolunk területet. 1979-ben, a nemzetközi gyermekév alkalmából a Finomkerámia Vállalat három faházat ajándékoz tanulóinknak A tábor nyaranta 3-400 diáknak nyújt hasznos ismeretszerzési, üdülési élményt.

 

 

Az iskola épülete

 

Az intézményt 1907-ben a Füzér u. 10. (majd 12. és 13.) számú házakban helyezték el. Hivatalos elnevezése: X. kerületi Állami Főgimnázium. Mikor az iskola kinőtte a szükségépületeket, Lechner Ödön tervei szerint, Vágó József kiegészítéseivel készült el az új épület, ahol 1915 őszén kezdődött a tanítás.

Az 1945/46-os tanévben a háború után újjáépítő csoportok rendet teremtettek az udvaron heverő roncsok és hulladékok között. Eltüntették a szeméthegyeket. A kőbányai üzemek, a lakosság, a szülők segítségével beüvegezték az iskola összes ablakát. Az 1960-as évektől átalakult, korszerűsödött, szépült az iskolaépület. 1969-ben nagy felújítás kezdődött: rendbe hozták a tantermeket, előadókat, szertárakat, a tornatermet, öltözőket. Bevezették az épületbe a távfűtést. Az 1971/72-es tanévben nyelvi laboratórium nyílt a II. emeleten, ami akkoriban ritkaságnak számított egy iskolában. Valamennyi idegen nyelv számára külön termet alakítottak ki. A kémiának laboratóriumot rendeztek be, az udvart rendbe hozták. A felújítás során alakították ki a III. emeleten a könyvtárat. A dísztermet 1972 októberében vehette újra birtokába az iskola. Végül feltétlenül szólni kell az iskolaépület régóta esedékes, az 1988/89-es tanévben kezdődött teljes rekonstrukciójáról. Először az Ónodi utcai tetőteret építették be stúdiónak valamint a tömegkommunikációs foglalkozások egyéb helyiségeinek; sor került a III. emeleti fizikum teljes felújítására. Utána az Ónodi utcai épületrészt újították fel, minden helyiség új bútorzatot kapott. Ezt követte az új sportcsarnok felépítése (1993), a sportaudvar rendbehozatala. A teljes rekonstrukció 1995-ben fejeződött be, a sétálóudvar kőburkolata és a parkosítás 1997-ben készült el. A nyolc éven át tartó felújítást a Kőbányai Önkormányzat finanszírozta, a tornacsarnok – részben – az országos tornaterem építési pályázat keretében épült.

 

 

Az iskola felszereltsége

Tantermek száma: 46

Számítógépterem: 3

Laboratóriumok: 2

Stúdió: 1

Tornaterem: 2

Kondícionáló terem: 1

Könyvtár: 1

Ebédlő: 1

Büfé: 1

Konyha: 1

Pedagógusok száma: átlag 100 fő

Nem pedagógusok száma: átlag 30 fő

Átlagos tanuló létszám: 1000 fő

 

Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából

Az iskola épülete, bár patinás, de belső szerkezete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (az egészségügyi szabványoknak megfelelő toalett-helyiségek, az ebédlőnél és a testnevelési öltözőknél rendelkezésre álló tisztálkodási lehetőségek, csendes belső udvarra nyíló tantermek, megfelelően nagy ablakfelületek, jól megoldható szellőztetés, szakszerűen kijelölt menekülési útvonalak). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyforrások nincsenek.

Az iskola udvara megfelelő méretű, sportudvarra és sétáló udvarra osztva. Az épületet és az udvart fák szegélyezik, a futballpályát zöld sövény határolja. Található itt sziklakert, filagória és pihenőpadok. Szeméttároló, kerékpártároló és kisebb szemetesek is rendelkezésre állnak. A futballpályát biztonságos kerítés választja el a sétáló udvartól.

Az épületen belüli környezeti vizsgálatokhoz megfelelő laboratórium és előadóterem áll rendelkezésre, ahol az alapméréseken túl speciálisabb mérések is elvégezhetők.

Az iskola könyvtára közel 30 000 dokumentummal rendelkezik; kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelmet elősegítő dokumentumok gyűjtésére.

 

 

Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink

Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés már részben megoldott, külön gyűjtjük a műanyag palackokat és az irodai papírhulladékot, illetve a porta mellett egy használt-elem gyűjtő is a rendelkezésre áll.

Terepgyakorlatok, nyári táborok, laborlátogatás a speciális biológiaképzésű osztályok számára.

Állatház és növénygondozás diákok segítségével.

Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő tevékenységek szervezése.

Biológiai, környezetvédelmi faliújság üzemeltetése.

Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyeztetés.

Tanulmányi versenyek szervezése.

 

 

 

Külső helyzet: a régió és a helyi értékek

Iskolánkban évente egy napot a lakóhely értékeinek megismerésére fordítunk (pl. 9. évfolyamon a város természeti, kultúrtörténeti értékei).

A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak.

 

1.12.3 Erőforrások

 

Belső erőforrások

 

Személyi erőforrások

Feladat, szerepkör

Erősségek

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Környezeti nevelési munkacsoport

(biológia, földrajz szakos kollégák)

Elkészíti a Pedagógiai Programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal.

Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőség van az aktualitások megbeszélésére osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)

Diákönkormányzatot segítő és mentálhigiénés tanár

Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére.

Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák kezelése.

Könyvtáros-tanár és

könyvtáros-asszisztens

Támogatják a pedagógiai. program megvalósítását a környezeti neveléssel kapcsolatos dokumentumok gyűjtésével. Évfolyamokra lebontva foglalkozásokon tanítják a könyvtár, mint a tanuláshoz nélkülözhetetlen információforrás használatát.

A munkaközösségekkel együttműködve végzik a tanításhoz és a neveléshez szükséges állomány kialakítását.

Példát mutatnak környezetünk kulturális javainak védelmére.(A könyv érték…)

Iskolaorvos

Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Laboráns

Gondoskodik a vegyszerek szakszerű elhelyezéséről, szelektív gyűjtéséről. Segíti a labormunka előkészítését és a terepi programokat.

A pedagógusok terheinek csökkentése, gyakorlati szakértelem.

Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások)

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.

Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológia terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb.

Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás.

Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

 

Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.

A technikai dolgozók igyekezzenek a napi munkájukat környezetbarát technikákkal megvalósítani.

A belső személyi erőforrás nagyon fontos tényezője az átlagosan 1000 fő tanuló.

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen gyümölcs-és tejtermék-kínálat. Időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata.

 

 


1.12.4 Alapelvek, célok

 

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

 

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt:

 

Általános célok, értékek

w  alapelv a természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt

w  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés

w  a bioszféra és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzése

 

Pedagógiai célok

w  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

w  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

w  rendszerszemléletre nevelés

w  globális és holisztikus (a világ oszthatatlan egész) szemléletmód kialakítása

w  a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben

w  élethosszig tartó fenntarthatóságra nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével

w  a környezetetika fejlesztése

w  érzelmi és értelmi környezeti nevelés

w  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

w  tolerancia és segítő életmód kialakítása

w  a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése

w  az állampolgári és közösségi felelősség felébresztése

w  a fogyasztás helyébe életminőség helyezése

w  a létminőséghez szükséges értékek kialakítása

w  az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése

w  a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerése képességének fejlesztése

w  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

w  globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

 

Helyi célok, értékek

w  természeti, épített, kulturális és szociális környezetünk ismerete, védelme, fejlesztése

w  a helyi értékek és a globális problémák feltérképezése

w  a helyi célok megfogalmazása (pl. faültetés, madárvédelem, öreg fák megóvása, hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, iskolai büfé kínálatának „zöldítése”, iskolakert gondozása, több nemzetközi környezetvédelmi programban való részvétel, tömegsport mozgalom indítása, fejlesztése, zöld szervezetekkel való kapcsolattartás, a házirendben a viselkedéskultúra tudatosítása, a környezetvédelemmel kapcsolatos cégek és foglalkozások megismerése))

w  lakóhelyismeret

w  a hagyományok megismerése, védelme

w  a nevelés fontossága (ez nem helyettesíthető a képzéssel, oktatással)

 

 

Konkrét célok

w  a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

w  továbbképzés szervezése a tantestület számára, a környezeti nevelési elvek bemutatása

w  új, környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése

w  témanap, iskolanap szervezése

w  a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése

w  hagyományok folytatása: ökológiai tábor megszervezése

w  drog-prevenciós program folytatása

w  életvezetési ismeretek órák

w  környezetvédelmi témák osztályfőnöki órák keretében

w  szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre

w  kétszintű érettségire való felkészítés

w  természetvédelmi versenyekre való felkészítés

w  multimédiás lehetőségek alkalmazása

w  számítógép felhasználása a szakórákon

w  a környezetvédelemmel kapcsolatos állomány bővítése a könyvtárban.



1.12.5 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

 

Tanórai keretek

Hagyományos tanórai foglalkozások

Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.

Környezetvédelmi, illetve kémiai gyakorlatok keretében az egyszerű víz-talaj- és levegővizsgálati módszereket tanítunk meg. Kiemelten kezeljük ezek elemzését és a következtetések megfogalmazását.

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat.

 

A nem hagyományos tanórai formák

Folyamatosan a szelektív hulladékgyűjtési és energiatakarékossági projektet valósítjuk meg.

A város hulladékos problémáinak feltérképezése (9. osztályosok városi túrája alkalmából).

A 9. évfolyamosok ökológia táborban vesznek részt, ahol megismerkednek a Balaton-felvidék természeti és kulturális értékeivel.

Iskolazöldítés.

Projektek (Takarékoskodj!, savas eső program, zuzmóprogram)

 

Tanórán kívüli foglalkozások

A kilencedik, tízedik évfolyamosok számára nyári ökológia tábort szervezünk Balatonszepezden. Változó úti céllal külföldi tanulmányutakat szervezünk komplex környezeti nevelési tartalommal (természetismeret, országismeret).

Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élő örökségünk, Földtani örökségünk, Természet Világa diákpályázata).

Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál, Bugát Pál, Csapody Vera), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt.

Idegen nyelvi iskolai versenyeinkben gyakran jelennek meg természetvédelemmel foglalkozó cikkek is.

Részvétel nemzetközi programokban..

A jeles napok megünneplése plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével, pl. kiállításokat szervezünk a Föld Napján.

Tanulóink több, környezetvédelemmel foglalkozó csoport akcióiban is részt vesznek: kétéltűek mentése, ürge-monitorozási akció, madárvédelmi akciók.

Osztálykirándulások keretében Magyarország történelmi értékeit, tájegységeit ismerjük meg. A tanulók útinaplóba jegyzik fel az adott régióra jellemző, földtörténeti, kulturális, történelmi, természeti szempontból fontos értékeit.

 

Az iskolai környezet

 

Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének minden mozzanatát, s azt, hogy miként válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá.

Ehhez járulnak hozzá az alábbiak:

 

 

 

 


2      Helyi tanterv

2.1    Kötelező és szabadon választható tantárgyak; óratervek

A tantárgyi tanterveket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

 

Az emelt szintű képzés nem feltétlenül vonatkozik a gimnáziumi tanulmányok teljes időtartamára, az óraterv szerint.

 

A nappali tagozaton az osztályhoz kötötten emelt szinten tanulható tantárgyak[2]:

a)    emelt szintű („speciális”) angol nyelv                                        (2000)  B

b)    emelt szintű matematika és angol nyelv                                     (3000)  C

c)    emelt szintű („speciális”) rajz és vizuális kultúra                       (4100)  D

d)    emelt szintű német nyelv                                                            (4200)  D

e)    emelt szintű biológia és kémia + nyelvi előkészítő évfolyam    (5000)  E

f)     emelt szintű informatika + nyelvi előkészítő évfolyam              (6100)  F

g)    emelt szintű mozgókép és médiaismeret + nyelvi előkészítő évfolyam

                                                                                                               (6200)  F

Az emelt szintű képzés célja: az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése.

Ahol a helyi tanterv célkitűzései csak a választható órakeret felhasználásával teljesíthetőek, az óratervből kiderül. 

A 9. évfolyamon induló emelt szintű képzésekről a 8. osztályos tanulókat és szüleiket a felvételi kiadványok útján is tájékoztatjuk. A Pedagógiai Program akkor teljesíthető, ha a tanulók a 9. évfolyamtól kezdődően részt vesznek az osztályhoz kötötten emelt szintű képzést biztosító választható foglalkozásokon is.

A helyi tanterv sajátosságai:

w  külön tantárgy a ˝ Magyar nyelv ˝ és az ˝ Irodalom ˝, a tanulók mind a kettőből kapnak osztályzatot;

w  a ˝ Tánc és dráma ˝ modul az ˝ Irodalom ˝ tantárgyba integrálódik;

w  a „Művészetek” modult a 11. osztályban iktatjuk a helyi tantervbe, heti két órában.  Többféle programot kínálunk a tanulóknak, és ezek közül egyet kötelező választani. Felvehető a Képzőművészeti technikák, a Művészettörténet, az Ábrázoló geometria illetve a Kóruséneklés, a Zeneelmélet, a Zenetörténet, és a Társas éneklés. (A különböző csoportokat megfelelő létszám esetén, az engedélyezett órakeret függvényében tudjuk beindítani.)

w  a mozgókép és médiaismeret modult az utolsó vagy az utolsó előtti évfolyamon teljesítik a tanulók;

w  évente 2-3 alkalommal „könyvtárismeret” foglalkozásokon vesznek részt a tanulók a magyar nyelv és irodalom, az informatika és az osztályfőnöki órákon. Így évfolyamonként egyre bővülő, mélyülő ismereteket szereznek, ami az önálló tanulásra neveli őket.

w  félévente 3-5 tanítási nap fordítható projekt módszer alkalmazására. Ennek célja egyrészt az emelt szintű tanulmányok elmélyítése (pl. terepgyakorlat, diákcsere, pályázati munka, stb.), másrészt valamely modul követelményeinek teljesítése. A projektmunka egyik helyszíne az iskola könyvtára;

w  nemzeti ünnepeinkhez, történelmi évfordulókhoz kapcsolódó iskolai versenyeket is rendezünk, melyek célja az ismeretek elmélyítése, szintetizálása; egyik helyszíne az iskolai könyvtár.

w  a második idegen nyelvet – az E és az F osztály kivételével – a 10. osztálytól kezdve tanulják diákjaink, heti 4 órában. Választható idegen nyelvek: az angol, a francia, a latin, a német, az olasz, az orosz és a spanyol. Harmadik idegen nyelvként japán nyelvet is lehet tanulni. A csoportok szervezése sávos rendszerben történik. Ezzel biztosítható egyrészt, hogy bármelyik tanulható idegen nyelvet választhatják a tanulók, másrészt több induló csoport esetén szintfelmérés alapján szervezhetőek a nyelvi csoportok.

w  azok a tanulók, akik nem magyar anyanyelvűek vagy nem magyar állampolgárok a magyar nyelvet, mint idegen nyelvet tanulhatják;

 

w  2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítjuk tanulóinknak a mindennapos testnevelést. Ez heti öt órát jelent, ami a következő módon teljesíthető: a heti három óra testnevelés mellett heti két óra – az órarendbe iktatva – sporttevékenység, melynek részletezését az éves munkaterv, szabályozását a házirend tartalmazza.[3]

 

Az utolsó két évfolyamon a választható tantárgyak típusai:

ü  felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára (1)

ü  felkészítés középszintű érettségi vizsgára (1)

ü  egyéb tanórán kívüli foglalkozások (2)

 

(1)   Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés az alap és a választható órakeret együttes felhasználásával is szervezhető („kiemelt fakultáció”).
Választható tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, biológia, kémia, fizika, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, testnevelés. Azokból a tantárgyakból, amelyek oktatása az utolsó évnél hamarabb ér véget: fizika, kémia, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, egy vagy két éves középszintű érettségi felkészítést is szervezünk.

(2)   Ide tartoznak a szakkörök, önképzőkörök, valamint további, igény szerinti fakultációk (pl. környezetvédelem, pszichológia, filozófia, kulturális antropológia, stb.).

 

Csoport megfelelő számú jelentkező esetén, az iskolai órakeret figyelembe vételével indítható.

 

Előrehozott érettségi vizsgára akkor lehet jelentkezni, ha a tanuló az adott tantárgy gimnáziumi követelményeit az osztály (csoport) – amelynek tanulója – helyi tanterve szerint teljesítette.

Ehhez meg kell szerezni a tantárgyból ­– a helyi tanterv szerint – a következő osztályzatokat:

1. idegen nyelv                                    4 év végi osztályzat

2. idegen nyelv                                    3 (4) év végi osztályzat

Informatika                                         2 év végi osztályzat

 

w  Ha a tanuló a tantárgyi tanulmányait nem fejezte be és előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, akkor a vizsgát csak abban az esetben kezdheti meg, ha az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig sikeres osztályozó vizsgát tett.

w   Az osztályozó vizsgán az adott tantárgy követelményei szerint kell a tanulónak beszámolnia, úgy, ahogy a helyi tanterv tartalmazza.[4]

w  Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett, dönthet arról, hogy az adott tantárgyat a továbbiakban kívánja-e tanulni. (Pl. ha középszinten tette le az érettségit, a továbbiakban készülhet az emelt szintű érettségire.)   


 

2.1.1    A magyar-olasz két tanítási nyelvű képzés

 

A két tanítási nyelvű oktatás lényege, hogy a tantárgyak olasz nyelven tanulása által a tanulók nyelvtudása intenzívebben fejlődik, a különböző szakterületek nyelvezetének elsajátítása széleskörű nyelvhasználatra teszi alkalmassá őket. Az ötéves tanulmányok megteremtik annak lehetőségét, hogy a kétnyelvű tanulmányok mellett bármilyen irányú egyetemi továbbtanulásra készüljenek fel a tanulók.

 

Az olasz nyelven tanult tantárgyak:  

 

történelem                                                     9 –12. osztály 

matematika                                                    9 –12. osztály 

földünk és környezetünk                               9 –12. osztály             

civilizációs ismeretek                                    9 –12. osztály 

Megjegyzés:    A művészetek modul beépítve a civilizációs ismeretek tantárgyba;

 

Az olasz nyelven tanult tantárgyak óraszáma az alábbiak szerint alakul:

 

Tantárgy

KNY-Aévf.

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Összesen

Történelem

 

2

3

3

3

11

Matematika

 

3

3

3

5

14

Földünk és környezetünk

 

2

3

 

 

5

Civilizációs ismeretek

 

1

1

2

2

6

Olasz nyelv

18 *

7

6

5

5

41

Összesen

18

15

16

13

15

77

 

* nyelvi és tantárgyi előkészítés

 

 

¨      A két tanítási nyelvű tagozaton végzőknek kötelező kétnyelvű érettségit tenni. A felsőfokú nyelvvizsgához olasz nyelvből emelt szinten, valamint az öt olaszul tanult tantárgy közül legalább kettőből olasz nyelven tesznek érettségi vizsgát.

¨      A Szent László Gimnázium által kiadott kétnyelvű érettségi bizonyítvány, a két állam közti megállapodás szerint, olaszországi egyetemeken való továbbtanulásra jogosít. Az utolsó két évfolyamon a két tanítási nyelvű osztály tanulói – a többiekhez hasonlóan – felvehetnek tantárgyakat a választható órakeret terhére.

¨      Az olasz nyelven tanult tantárgyakat osztálybontásban tanulják.

¨      A KNY-A és a 9. évfolyamon az olasz nyelvet három csoportban tanulja az osztály (12 óra, illetve 7 óra, háromszoros bontással). A célnyelven (olaszul) tanulandó tantárgyak nyelvi alapozása is folyik 1-1 órában: matematikából, történelemből és földrajzból.

 

 

2.1.2    Az emelt szintű – „speciális” – angol nyelvi képzés

 

A nyelvtanítás haladó szintről indul, tehát feltételezi, hogy a 9. osztályt megelőző osztályokban is tanulták az angol nyelvet a növendékek.

A 9-10. osztályban emelt szinten tanulják az angol nyelvet a diákok (heti 6-8 órában). Az óraszám a kötelező, a szabadon tervezhető, valamint a fakultatív órakeret egy részének felhasználásával alakul ki. A 11-12. évfolyamon már választhatnak, hogy továbbra is az angol nyelvet tanulják emelt szinten, vagy más tárgyakat. Ekkor a szabadon tervezhető órakeret (2-2 óra) terhére vagy további angol órákat vehetnek fel (pl. a kifejezetten bölcsész érdeklődésű tanulók).

Cél, hogy a tanulók angol nyelvismerete magas fokú legyen, és az angolszász kultúráról is alapos ismereteket szerezzenek.

 

 

2.1.3    Az emelt szintű – „speciális” – rajz és vizuális kultúra tantárgy

 

Cél: az általános képzőművészeti műveltség fejlesztése, az ehhez szükséges készségek kialakítása, képességek fejlesztése, valamint a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása.

 

A képzés során megteremtjük a többirányú képességfejlesztés lehetőségét. Képzőművészeti tanulmányok (grafikai, festői, szobrász) mellett négy évig művészettörténet és két évig ábrázoló geometria oktatás folyik.

 

A 9-10. évfolyamon emelt szintű óraszámban valósul meg a rajz és a műalkotások elemzése tantárgy oktatása, a 11. évfolyamtól pedig a választható órakeret felhasználásával a tanulók döntése alapján. (A művészetek modul a rajz és vizuális kultúra emelt szintű képzésbe integrálódik.)

 

2.1.4    Nyelvi és informatikai előkészítő osztályok

Az E és az F osztály tanulmányi ideje öt év, nyelvi és informatikai előkészítő osztállyal (NY osztály) indul a képzés. Az NY osztályban heti 18 óra idegen nyelv és 5 óra informatikaoktatás adja a program gerincét. A 18 óra megoszlása: 13 óra angol nyelv (kezdő vagy haladó) és 5 óra második nyelv, amelynek keretében választható a német, a francia, a latin, az olasz, az orosz és a spanyol nyelv. Az angol nyelvet kötelező emelt óraszámban tanulni a 11. osztály végéig. Cél, hogy angolból a 11. évfolyam végén közép- vagy emelt szintű érettségit és középfokú nyelvvizsgát tegyenek a tanulók.

A második nyelv kötelező tanulása is a 11. osztállyal fejeződik be.

 

Az NY évfolyamon az E osztályban a tanulóknak a fennmaradó időben természettudományos készségfejlesztést is folytatunk, ami előkészít a természettudományos tantárgyak emelt szintű tanulására. A természettudományos oktatást a laboratóriumi gyakorlatokon szerzett kísérleti tapasztalatokra építjük.

Az F osztályban pedig a fennmaradó időben tanulásmódszertan (heti 1,5 óra) segíti a felkészülést az elkövetkező évekre. 

 

2.1.5    További emelt szintű képzések

 

Az oktatás célja az emelt szintű érettségi követelmények teljesítése.

 

A megjelölt osztályokban, illetve csoportokban a matematika, a biológia és a kémia, az informatika, valamint a mozgókép és médiaismeret tanulható emelt szinten a 9-10., illetve a nyelvi és informatikai előkészítővel kiegészített osztályokban a 10-11. évfolyamon. Az utolsó két évben a tanuló választása szerint vagy emelt szinten folytatja ezek tanulását, vagy más tárgyat választ helyettük.

 

Az emelt szintű német nyelvi képzés a D/2 csoportban – a B osztályos angolhoz hasonlóan – haladó szinten indul. A 9-10. osztályban a kötelező órakereten belül valósul meg a német nyelv emelt szintű oktatása, a 11-12. évfolyamon pedig – a tanuló választása szerint – a szabadon választható órakeret terhére.

 

Az emelt szintű informatikai képzés (F/1 csoport) célja a középfokú programozói szint elérése. A tanulók sajátítsák el a számítógép eszközszintű használatát, hogy később, bármilyen területen tanulnak is tovább, képesek legyenek átlagos programozói, illetve alkalmazói feladatok önálló megoldására.

 

A tömegkommunikáció szakon (mozgókép és médiaismeret, F/2 csoport) a tanulók középfokú jártasságot szereznek a szakma valamennyi részterületén: fotózás, riportkészítés, filmkészítés, illetve újságírás. Mozgókép és médiaismeret emelt szintű érettségire készítjük fel tanítványainkat.

 

 


2.2    A nappali tagozat óraterve

 

Az „1000”-es kódszámú, Magyar-olasz két tanítási nyelvű tagozat óraterve:

 

 

Megnevezés

9. KNY

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

 

 

 

 

 

 

Magyar nyelv és irodalom

3

3

3

3

4

olasz nyelv

14

7

5

5

5

civilizációs ismeretek

 

1

2

2

2

II. idegen nyelv

 

4

4

4

 

Matematika

4

3

4

4

5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

3

2

3

4

4

Etika

 

 

 

 

2

Biológia – egészségtan

 

 

2

2

2

Fizika

 

2

2

2

 

Kémia

 

2

2

 

 

Földrajz

1

2

3

 

 

Ének-zene

1

1

 

 

 

Vizuális kultúra

 

1

 

 

 

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret

 

1

 

 

 

Művészetek

 

 1

1

2

1

Informatika

4

 

 

 

 

Életvitel és gyakorlat

 

 

 

 

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

 

 

 

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

36

36

37

37

35

 

 


A „2000”-es kódszámú – emelt szintű (speciális) angol nyelvi – csoport óraterve;

a „3000”-es kódszámú– emelt szintű matematika és angol nyelvi – csoport óraterve

 

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Tagozatkód

2000

3000

2000

3000

2000

3000

2000

3000

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

4

4

angol nyelv

7

5

7

5

5

5

5

5

II. idegen nyelv

 

 

4

4

4

4

4

4

Matematika

4

6

4

6

3

6

4

7

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

3

3

2

2

3

3

3

3

Etika

 

 

 

 

 

 

1

1

Biológia – egészségtan

 

 

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

2

2

 

 

Kémia

2

2

2

2

 

 

 

 

Földrajz

2

2

2

2

 

 

 

 

Ének-zene

1

1

1

1

 

 

 

 

Vizuális kultúra

1

1

1

1

 

 

 

 

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

1

 

 

 

 

 1

Művészetek

 

 

 

 

2

2

Informatika

2

2

 

 

 

 

 

 

Életvitel és gyakorlat

 

 

 

 

 

 

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

 

 

 

 

4

2

4

2

Rendelkezésre álló órakeret

35

35

37

37

35

36

35

36

 


 

A „4100”-es kódszámú– emelt szintű rajz és vizuális kultúra – csoport óraterve;

a „4200”-es kódszámú– emelt szintű német nyelvi – csoport óraterve;

 

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Tagozatkód

4200

4100

4200

4100

4200

4100

4200

4100

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

4

4

4

4

német/angol nyelv

7

5

7

5

5

5

5

5

II. idegen nyelv

 

 

4

4

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

3

3

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

3

3

2

2

3

3

3

3

Etika

 

 

 

 

 

 

1

1

Biológia – egészségtan

 

 

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

2

2

 

 

Kémia

2

2

2

2

 

 

 

 

Földrajz

2

2

2

2

 

 

 

 

Ének-zene

1

1

1

1

 

 

 

 

Vizuális kultúra

1

3

1

3

 

2

 

2

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

1

1

1

Művészetek

 

 

 

 

2

2

2

Informatika

2

2

 

 

 

 

 

 

Életvitel és gyakorlat

 

 

 

 

 

 

1

 1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

 

 

 

 

4

2

4

2

Rendelkezésre álló órakeret

35

35

37

37

35

35

35

37

 


 

Az „5000”-es kódszámú osztály óraterve – emelt szintű biológia-kémia tantervű osztály, nyelvi és informatikai előkészítő évfolyammal

 

Tantárgyak

9. NYK

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Tagozatkód

5000

5000

5000

5000

5000

Magyar nyelv és irodalom

2

3

4

3

4

angol nyelv

8

5

5

5

II. idegen nyelv

5

4

4

3

 

Matematika

4

3

4

5

6

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

 

2

2

3

4

Etika

 

 

 

 

1

Biológia – egészségtan

2

3

3

4

4

Fizika

 

2

2

2

 

Kémia

4

4

3

 

 

Földrajz

 

2

 

Ének-zene

 

1

1

 

 

Vizuális kultúra

 

1

1

 

 

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*

 

1

 

 

 1

Művészetek**

 

 

 

2

Informatika

4

 

 

 

 

Életvitel és gyakorlat/Tanulásmódszertan

 

 

 

 

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

 

 

 

2

4

Rendelkezésre álló órakeret

36

37

37

35

31

 

 


 

A „6100”-as kódszámú emelt szintű informatika, valamint a „6200”-as kódszámú emelt szintű mozgókép és médiaismeret csoport óraterve, mindkét program nyelvi és informatikai előkészítő évfolyammal.

Tantárgyak

9.NYK

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Tagozatkód

6100/6200

6100

6200

6100

6200

6100

6200

6100

6200

Magyar nyelv és irodalom

3

3

3

4

4

3

3

4

4

Angol nyelv

8

5

5

5

5

5

5

3

3

II. idegen nyelv

5

4

4

4

4

3

3

 

 

Matematika

4

4

4

4

4

3

3

6

5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

4

4

Etika

 

 

 

 

 

 

 

1

1

Biológia – egészségtan

 

 

 

2

2

2

2

2

2

Fizika

 

2

2

2

2

2

2

 

 

Kémia

 

2

2

2

2

 

 

 

 

Földrajz

 

 

 

2

2

2

2

 

 

Ének-zene

1

1

1

 

 

 

 

 

 

Vizuális kultúra

 

1

1

 

 

 

 

1

1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*

 

1

5

4

2

4

Művészetek

 

 

 

 

 

2

2

Informatika

4

4

 

4

 

3

 

4

 

Életvitel és gyakorlat/Tanulásmódszertan

2

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

 

 

 

 

 

 2

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

35

35

37

37

35

34

33

32

 

 

 

 


 

 

2.3    Módszerek és eszközök

A Helyi Tanterv melléklete tartalmazza a tantárgyak közép- és emelt szintű, részletes tantervét. A Helyi Tanterv a központi kerettantervre épül, kibővítve a NAT kompetencia alapú oktatásra vonatkozó irányelveivel.

A diákokat minél jobban be kell vonni már a tanítás során is a tananyag megismerésébe, elsajátításába. Változatosan megfogalmazott feladatokon keresztül, minél gyakrabban csoportmunkában foglalkoztatva őket, remélhető, hogy a tanítás hatékonysága növekedni fog. 

A mozgókép és médiaismeret tantárgyat az osztályok a 12. évfolyamon tanulják. Az órákat tömbösítjük, mert a – tantervben biztosított – heti egy óra nem alkalmas a tantárgy hatékony oktatására. A tömbösítés egymást követő napokon úgy valósul meg, hogy egyik nap két, a másik nap három tanítási órát tartunk. Így a részletek mellett lehetőség nyílik teljes filmek megtekintésére, és az élmény megbeszélésére. Egy ciklus így öt órát foglal magába, tehát az éves óraszám hét, kétnapos egységgel teljesíthető.

Az éves munkatervben rögzített módon, a heti órarendbe szervezett tanításba  lehetőség szerint tevékenységközpontú programokat iktatunk:

-   évente egy alkalommal, egy három hetet meghaladó projektet;

-   témahetet, amikor egy hétig, egy adott téma mind teljesebb feldolgozásával foglalkozunk.

A három hetet meghaladó projektben, a témahétben csoportok, osztályok működhetnek együtt, de szólhat a projekt, a témahét egy-egy évfolyamnak, szekciónak vagy az egész iskolának. A megvalósítás különböző tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve öntevékeny módon történik. A munka eredményét hozzáférhetővé tesszük iskolai kiállításon, az iskola honlapján vagy nyomtatott formában.

   

Az informatikai fejlődés eredményeképpen ma már információs és kommunikációs technológiáról (IKT) beszélhetünk, és ennek hatására átalakul az oktatás is. Az informatika alapjainak oktatása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az IKT alkalmazása a tanórákon. Egyrészt az ismeretszerzésben (internet használata), másrészt az ismeretek feldolgozásában (informatikai alkalmazások használata), harmadsorban a tanórákon IKT eszközök (kivetítő, interaktív tábla) használata. Részletesen a gimnázium IKT stratégiájában, illetve a tantárgyi tantervekben kidolgozva.

 

Gyakorlatunkban a tevékenységközpontúság korábban is fontos tényező volt. Régebben a tagozatok, azután a speciális, illetve a különböző emelt szintű képzések egy-egy területen megvalósították azt, amit ma a pedagógia új irányzata általánossá kíván tenni az oktatásban. A hagyományos – elsősorban frontális vagy „kérdve kifejtő” – módszerek mellett (és nem helyettük) kívánunk nagyobb hangsúlyt fektetni azokra a módszerekre és eszközökre, amelyek diákokat jobban képesek bevonni az iskolai munkába.

Nem elhanyagolható ezen a téren, hogy diákjaink részt vehetnek különböző nemzetközi projektekben (Comenius és egyéb), valamint pályázatokon, ahol természetszerűleg a tevékenységközpontú és kooperatív munkaformák dominálnak.  

         

 

2.4    A tankönyvek és segédletek, valamint a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásának elvei

 

Tankönyvek és segédletek esetében:

 

Tartalmi szempontok:

A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi-e az adott tantárgy tantervi anyagát;

Mennyire igényes szemléltető anyagot tartalmaz;

Figyelembe veszi-e a korosztály megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit;

Milyen oktatási stratégiát képvisel;

A feladatok mennyire változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében.

 

Formai szempontok:

Milyen a tankönyv nyelvi megformáltsága;

Milyen az ábrakészlet, betűtípus;

Eligazodik-e a korosztály a jelrendszerében.

 

Egyéb szempontok:

Szükséges-e kiegészítő könyv;

Mekkora anyagi terhet ró a könyv megvásárlása a szülőre;

 

Eszközök esetében:

 

Funkció, használhatóság, szükséges pontosság, esztétikai szempontok, beszerezhetőség, fogyasztói ár. A tankönyvek és segédletek beszerzése nem róhat a családokra az átlagosnál lényegesen nagyobb terhet.

A munkaközösségek javaslata alapján – a tanári szabadság lehető legkisebb korlátozásával – az ismertetett szempontok alkalmazásával készíti el az iskolavezetés a tankönyvrendelést és terjeszti az iskolaszék elé jóváhagyásra.

 

Tanév közben vagy áthúzódó tananyagnál nem lehet taneszközt váltani, még tanárváltozás esetében sem.

 

2.5    A beiskolázás

 

A nyolcadik osztályos tanulók felvétele a „Tanév rendjében” szabályozott időbeosztás szerint történik. Részt vesz az iskola a központi írásbeli felvételin, amelynek elemei a szövegértési és matematikai kompetencia mérése. Ezen kívül az alábbi tantárgyakból tartunk felvételit:

w  a „2000”  kódszámú  csoportban angol nyelv (szóbeli);

w  a „4100”kódszámú csoportban rajz (írásbeli alkalmassági vizsga);

w  a „4200”kódszámú csoportban német nyelv (szóbeli);

w  az „5000” kódszámú osztályban biológia, kémia (szóbeli);

w  az „6200”kódszámú csoportban szövegértés és kommunikáció (szóbeli)

 

A felvételi pontszám 30 %-át az általános iskolai eredmények, 70 %-át a felvételi vizsgán elért eredmény adja.

 

Az iskola minden évben matematika tanulmányi versenyt szervez, és a versenyen legjobb eredményt elérő diákok felvételt nyernek a „31” kódszámú (emelt szintű matematika), illetve az „61” kódszámú (emelt szintű számítástechnika) csoportokba, a többi osztályban pedig felvételi kedvezményben részesülnek.

 

Tehetséggondozó szakköröket szervezünk – elsősorban a kőbányai tanulóknak – matematikából, biológiából, kémiából, rajzból, valamint német és angol nyelvből. Az általános iskolások számára tehetséggondozó programot dolgoztunk ki, ami a mellékletben található.

 

 

2.6    Az iskola magasabb évfolyamába lépés és az átjelentkezés feltételei

 

A tanuló akkor léphet a következő évfolyamba, ha tanulmányi kötelezettségeit minden – kötelező és szabadon választható – tantárgyból (beleértve annak meghatározott részegységeit is[5]) valamint modulból legalább elégséges minősítéssel teljesítette.

Az egyes tantárgyak követelményeit és az értékelés elveit az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.

 

Aki egy vagy két tantárgyból eredménytelenül zárja az adott tanévet, javítóvizsgára bocsátható. Sikeres javítóvizsga esetén magasabb évfolyamra léphet.

Évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait az, akinek javítóvizsgája nem sikerül, és az is, aki 3 vagy ennél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap.

Akinek igazolt és igazolatlan mulasztásai meghaladják a tanévi 250 órát, illetve aki egy-egy tantárgyból az évi óraszám 30 %-án nem vett részt, annak osztályozóvizsgát kell tennie az összes tantárgyból illetve egy vagy néhány tantárgyból,a tantestület

döntése alapján.

 

 

Ha a tanuló teljesítette a tantárgy gimnáziumi követelményeit és osztályozó vizsgát tett, előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhet, az érvényes jogszabályok szerint idegen nyelvből, valamint informatikából.  

 

 

Átjelentkezéshez – az iskola más osztályából vagy másik iskolából – különbözeti vizsgákat kell tenni a tagozatos (emelt szintű) tantárgyakból, valamint magyar nyelv és irodalom, matematika és az első idegen nyelv tantárgyakból. A különbözeti vizsgák egy része vagy egésze alól – indokolt esetben – az igazgató felmentést adhat.

 

2.7    Értékelés az iskolában

2.7.1    Az iskolai számonkérés követelményei és formái

 

A pedagógus folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók előrehaladását, fejlődését. 

Az iskolai beszámoltatás célja:

·         a pedagógus információhoz jusson arról, mennyire teljesítette a tanuló az adott tanítási egység követelményeit, milyen fokon sajátította el a tananyagot;

·         a tanuló visszajelzést kap tanulásának eredményességéről, ezzel segítséget ahhoz, hogy tanulási módszerét tökéletesítse, és önértékelése fejlődjön;

·         a tanulócsoport eredményei alapján a pedagógus képet alkothasson a tanítás hatékonyságáról;

·         ellenőrizhető legyen a tanterv teljesítésének mértéke.

 

Az iskolai beszámoltatás követelményei:

 

·         a beszámoltatás rendszere ösztönözze folyamatos tanulásra a tanulót;

·         a nagyobb tantervi egységet átfogó számonkérések segítsék elő a megtanultak rendszerezését, valamint a felkészülést az érettségi vizsgára;

·         az ismeretek számonkérése a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelmények alapján történik;

·         a számonkérés szervesen illeszkedjék a tanítás-tanulás folyamatába — ne legyen öncélú —, a számonkérés rendszere legyen világos, áttekinthető a tanulók számára;

·         a számonkérés legyen minél változatosabb, ezáltal fejlessze a tanulók szóbeli és írásbeli kifejezésmódját, lényeglátását, szintetizáló készségét;

 

Az ismertetett célok és követelmények érvényesülését az éves munkatervben nyomon követhetően kell rögzíteni

 

 

 

Az ismeretek számonkérésének formái:

 

            Szóbeli: tanórai feleletek, tanórán kívüli beszámoló,k vizsgák[6]

 

Írásbeli: házi feladatok, témaközi és témazáró dolgozatok, évközi és év végi felmérések, vizsgák

 

Gyakorlati feladatok végrehajtása (pl. testnevelés, számítástechnika, mozgókép és médiaismeret tantárgyak területén, illetve laboratóriumi gyakorlatok, tereptani feladatok, stb.)  

 

 

 

A tanuló teljesítményének értékelési, minősítési formái:

1.    szóbeli teljesítménymérések:

·      szóbeli szintfelmérés – osztályozás nincs

·      szóbeli feleltetés

·      szóbeli évközi vizsga

2.    írásbeli teljesítménymérések:

·      írásbeli szintfelmérés - osztályozás nincs

·      írásbeli feleltetés

·      írásbeli házi dolgozat

·      írásbeli dolgozat

·      írásbeli témazáró dolgozat

·      írásbeli évközi vizsga

3. gyakorlati munkák (számítógépes programok, fényképek, filmek, laboratóriumi és tereptani munka, stb.)

 

Az évközi vizsga tantárgyai[7]:

 

 

A

B, C, D

E

F

NY

olasz nyelv

 

angol nyelv

angol nyelv

9.

nyelvi kompetencia

angol nyelv

biológia, kémia

számítástechnika, tömegkommunikáció

10.

matematika

matematika

matematika

matematika

11.

magyar + célnyelv

magyar + német nyelvi (emelt) próbaér. (11.D)

magyar

magyar

12.

történelem

történelem

történelem

történelem

 

 

 

 

A házi feladatok célja a gyakorlás, a tanultak alkalmazása, új ismeretek szerzése (házi dolgozat, gyűjtőmunka, stb.) vagy valamely, a tantárgy természetéből adódó produktum (rajz, modell, fénykép, videofilm, stb.) elkészítése. A házi feladat értékelése, ellenőrzése a pedagógus döntése. 

 

A felméréseket, vizsgákat az éves munkatervben szabályozott módon kell szervezni és lebonyolítani.

 

Ha értékelés céljából tartunk szóbeli számonkérést, annak befejeződése után azt azonnal értékelni kell, és az értékelést a tanulóval kötelező haladéktalanul ismertetni.

 

Témaközi írásbeli dolgozat bármikor íratható.

A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel a dolgozatírást megelőzően közölni kell a tanulócsoporttal.

A témaközi dolgozatok javítását és értékelését, valamint az értékelés nyilvánosságra hozását, az íratást követő tizenkét munkanapon belül, de legkésőbb a téma összefoglalása előtt el kell végezni.

Az írásbeli munkákat értékelés után a tanulók megtekintik, a javítással és az értékeléssel kapcsolatos észrevételeiket — megfelelő formában — a pedagógussal egyeztetett módon tehetik meg.

 

A tanulók fejlődésének folyamatos értékelése érdekében tantárgyanként, havonta legalább egy osztályzatot kell kapnia minden tanulónak; illetve

·      a heti 1 órás tárgyaknál félévente minimálisan 2 jegyet,

·      a heti 2 órás tárgyaknál félévente minimálisan 3 jegyet kell kapnia.

 

 

A tanuló teljesítményének értékelési, minősítési korlátai:

·      témazáró dolgozatot a szaktanár addig nem írathat, amíg a korábbi részdolgozatokat nem értékelte;

·      a tanulókkal a szaktanárok egy napon kettőnél több dolgozatot nem írathatnak;

·      a szaktanárnak haladéktalanul a tanuló tudomására kell hoznia osztályzatait, egyéb minősítéseit.

 

A témazáró dolgozatokat a tanév végéig (augusztus 31.) a pedagógus megőrzi.

 

A gyakorlati feladatok dokumentálása a tantárgy sajátosságainak megfelelően, a tantervben rögzített módon történik.

                                                                                                                                      

A szaktanár a tanév elején minden csoportjában ismerteti a tantárgyi és formai követelményeket, a teljesítmények és az érdemjegyek közötti összefüggéseket (egy-egy anyag számonkérése, vagy a tanév egészére vonatkozóan) a számonkérések várható számát, az értékelés módját, a hiányzás vagy rossz teljesítmény esetén a pótlási vagy javítási lehetőségeket. A fentiek meghatározása a munkaközösség érvényes hatáskörébe tartozik.

 

2.7.2    A magatartás és a szorgalom értékelése

 

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési, minősítési formái:

1.    szóbeli értékelés az osztályközösséggel egyeztetve (osztályfőnöki óra keretén belül)

2.    írásbeli minősítés a félévi tájékoztatóban és az év végi bizonyítványban - az osztályközösséggel egyeztetve és az osztályban tanító tanárok véleményének kikérésével

3.    dicséretek:

·      szaktanári dicséret

·      osztályfőnöki dicséret

·      igazgatói dicséret

·      nevelőtestületi dicséret



4.        jutalmazások:

·      oklevél

·      jutalomkönyv

·      pénzjutalom

·      anyagi támogatás  bel- vagy külföldi utazáshoz, táborozáshoz

·      tanulmányi ösztöndíj


5.    fegyelmező intézkedések:

·      szóbeli figyelmeztetés

·      írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, szaktanári)

·      írásbeli intés (osztályfőnöki, szaktanári)

·      szóbeli igazgatói figyelmeztetés

·      írásbeli igazgatói figyelmeztetés

·      írásbeli igazgatói intés



6.        fegyelmi büntetések:

·      fegyelmi vétség esetén az osztályfőnök vagy tanár illetve a diákközösség által adott megbízás visszavonható

·      megrovás

·      szigorú megrovás

·      kedvezmények megvonása

·      áthelyezés másik osztályba

·      áthelyezés másik iskolába

·      eltiltás a tanév folytatásától

·      kizárás az iskolából[8]

 

 

A magatartás és szorgalmi jegyek elbírálásának minősítési rendszere

A magatartás és szorgalom elbírálásának minősítő rendszere a tanulói jogok és kötelességek, az iskolai munkarend betartása figyelembevételével történik.

1.    Nem lehet példás a tanuló magatartása, ha a szóbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedéssel elmarasztalták.

2.    Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesült, csak rossz magatartási minősítést kaphat.

3.    A közbülső magatartási jegyek minősítéséről az osztály diákbizottságának javaslata alapján, a konferencia véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök dönt.

 

1.    Annak a tanulónak a szorgalmi jegye példás, aki képességeinek megfelelően maximálisan teljesít, otthoni feladatait hiánytalanul határidőre elvégzi, s legalább jó rendű tanulmányi eredménye van.

2.    Általában hanyag a szorgalmi jegye annak a tanulónak, aki mélyen képességei alatt teljesít, vagy valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

3.    A szorgalmi jegyek közbülső minősítéseiről az osztály diákbizottságának javaslata alapján, a konferencia véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök dönt.

2.8    A középszintű érettségi vizsga követelményei

 

A középszintű érettségi vizsga követelményeit a 40/2002.(V.24.) OM rendelet  (és annak folyamatos módosításai) határozza meg.

 

2.9    Alkalmazott módszerek a tanulók fizikai állapotának mérésére

 

I. Fiúk:

 

1. Kondicionális képességek mérése

 

a. Gyorsaság :  60 m síkfutás

b. Állóképesség :  Cooper-teszt (12 min síkfutás)

c. Erő-erőállóképesség : - fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás

                                        - korláton támaszban karhajlítás-nyújtás

                                        - húzódzkodás, ill. függeszkedés kötélen

                                        - felülés időre

d. Gyorserő, robbanékonyság (explozív erő): helyből távolugrás

                                                                           súlypont emelkedés

 

 

2. Kondicionális és koordinációs (komplex) felmérések

 

a. Magasugrás : flop és lépő technikával

b. Távolugrás : lépő technikával

c. Sportág specifikus mozgásanyagok ( labdajátékok, torna)

 

II. Lányok:

 

1. Kondicionális képességek mérése

 

a. Gyorsaság :  60 m síkfutás

b. Állóképesség : 600, ill. 1200 m síkfutás

c. Erő-erőállóképesség : - fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás

                                        - felülés időre

d. Gyorserő, robbanékonyság (explozív erő) : helyből távolugrás

                                                                           súlypont emelkedés

 

2. Kondicionális és koordinációs (komplex) felmérések

 

a. Magasugrás : flop és lépő technikával

b. Távolugrás : lépő technikával

c. Sportág specifikus mozgásanyagok ( labdajátékok, torna)


 

A Felnőttoktatási Tagozat Pedagógiai Programja

 

3.    Nevelési Program

3.1        Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok

 

A gimnáziumi felnőttoktatás célja olyan ismeretek nyújtása és képességek fejlesztése, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit.

Az esti munkarend szerint működő tagozatunk megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét.

A felnőttoktatásra jelentkezők többsége az általános iskola, esetleg a szakiskola elvégzése után általában több éves kihagyással folytatja nálunk tanulmányait. Legtöbbjüknél a fő motiváló tényező az egzisztenciális kényszer, mivel a legtöbb munkáltató érettségihez köti a munkahely megtartását. Társadalmilag is sok közöttük a szociális-, családi-, egészségügyi hátrányokkal élő. Ezen kívül egyre több nappali rendszerű oktatásból - gyakran munkavállalás miatt - kieső tanuló választja oktatásunkat. Tagozatunkon is évről évre emelkedik a tanulási nehézségekkel, részképesség zavarral (pl. diszlexia, diszkalkulia) küzdő tanulók száma.

 

Céljaink:

·       Az általános iskolában, a szakképző intézményben, a munkahelyen és egyéb területeken szerzett ismeretekre és képességekre építve a tanulók általános műveltségének továbbfejlesztése, gyarapítása.

·       A tanulók munkahelyi, társadalmi és közéleti tevékenységeinek színvonalasabbá emelésének elősegítése. A pályamódosításhoz, további képzési folyamatokba való bekapcsolódáshoz szükséges képességek és a munkaerőpiacon történő változásokhoz való alkalmazkodás fejlesztése.

·       A megfelelő képességű tanulók felsőfokú továbbtanulásra való alkalmasságának megalapozása és a továbbtanulás lehetőségének biztosítása.

·       A tanulók közéleti aktivitásának, társadalmi beilleszkedésének elősegítése.

·       A tanulókban az önnevelés, önművelés, önmegvalósítás igényének és képességének erősítése, az esztétikum igényének és befogadásának kialakítása.

 

Céljainkból következő feladataink:

·  A középszintű érettségi vizsgára való felkészítés.

·  Az általános műveltség megalapozása, fejlesztése, gyarapítása.

·  A tanulók pályamódosításra való törekvésének, illetve további képzési folyamatokba – különösen a felsőfokú oktatásba - való bekapcsolódásának elősegítése és megalapozása.

 

3.2    Személyiségformálás, egészségfejlesztés

 

A felnőttoktatás céljaiból és feladataiból következnek a személyiségformálás általános feladatai:

·  A tanulók sajátítsák el a megismerés újabb módszereit, fejlődjön gondolkodásuk, problémafelismerő, problémamegoldó és ítélőképességük. Legyenek képesek fejlődésre, illetve továbbfejlődésre, állandó önművelődési igény alakuljon ki bennük. Tudják önállóan, alkotó módon feldolgozni a tantervekben rögzített művelődési anyagot.

·  Az erkölcsi nevelés érdekében fokozottan törekszünk arra, hogy a tanulók viselkedését tudatosság, meggyőződés, a közösség iránti felelősségérzet hassa át. Értsék a tanulással és munkával kapcsolatos munkaerkölcs és kultúra tartalmát, jelentőségét, becsüljék a minőségi munkát mind a tanulásban, mind a munkahelyen.

·  A gimnáziumi nevelés során alakítsuk ki a tanulókban az esztétikum befogadásának és értékelésének igényét, érjük el, hogy megnyilatkozásaikban és magatartásukban, az otthoni, a munkahelyi és iskolai környezetükben értékesnek és követendőnek tekintsék az esztétikus formákat.

 

Fontos feladatunk az egészséges életvitel igényének kialakítása és elsajátítása. A tantárgyi és az osztályfőnöki programok tartalmazzák az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek átadását, megbeszélését.

Az osztályfőnök elősegíti az osztályába érkező, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulók iskolai előrehaladását, továbbá a tanulás sikeressége érdekében felgyorsítja az osztályközösség kialakulását. A pedagógusok segítik a tanulót önmaguk jobb megismerésében, tágítják érdeklődési körét, fejlesztik képességeit, jó tulajdonságait.

 

3.3   Tanórán kívüli foglakozások, szabadidős tevékenységek

 

Az eredményes és színvonalas nevelő-oktató munka érdekében különböző tevékenységeket, programokat szervezünk. A tanulmányi versenyek, szalagavató, ballagás, kirándulások már hagyománnyá nőtték ki magukat, így természetesen ezeket a lehetőségeket továbbra is felkínáljuk, sőt bővítjük azokat:

-          Tanulmányi versenyek:                         

§  Történelem

§  Természettudományi háziverseny

§  Szavalóverseny

§  Múzeumi vetélkedő



-          A jeles napokról elsősorban történelem és magyar órákon emlékezünk meg, illetve filmvetítéseket szervezünk.

-          Szalagavató

-          Ballagás

-          Tanulás-módszertani tréningek

-          Terepgyakorlatok a földrajzhoz, biológiához kapcsolódóan (pl. Hűvösvölgy, Holdvilág-árok, Csillaghegy)

-          Színházlátogatások

-          Kirándulások

 

 

 

 

 

Helyi tanterv

3.4        Kerettanterv, óraszámok

 

A felnőttoktatási tagozaton egységes óratervet használunk. A tantárgyi óraszámok és a heti összes óraszám megfelel a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a Nemzeti Alaptanterv útmutatásainak. Tagozatunkon esti munkarend szerint tanítunk heti 18 tanítási órában. Minden évfolyamon heti két alkalommal, továbbá havi egy szerdai alkalommal van tanítás.

Tagozatunk elsődleges célja a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés. 2005-től, a kétszintű érettségi bevezetésével az érettségi vizsga minden tekintetben egységes a gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulói, illetve a felnőttoktatásban részt vevők számára is. 

§  A kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv; továbbá egy kötelezően választható tantárgy.

§  A magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika és az angol nyelv tantárgyakat négy éven keresztül tanítjuk, a választhatóakat egy-két évig. A tizenkettedik évfolyamon további heti két órában érettségi előkészítőt biztosítunk a leggyakrabban választott tantárgyakból (biológia, földrajz, informatika).

§  Az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza, hogy mely ismereteket kell a tanulóknak egyéni felkészülés keretében elsajátítaniuk.

Emelt szintű érettségire való felkészítés – a rendelkezésünkre álló órakeretben - nem biztosítható, de az ezt igénylő tanulókat támogatjuk, segítjük céljuk elérésében.

 

A tankönyveket a helyi tanterv követelményének megfelelően a munkaközösségben egyezetve választják ki a szaktanárok, többségüket a minisztérium által kiadott jegyzékről. A tankönyvek kiválasztásánál különösen fontosnak tartjuk, hogy megfeleljenek a helyi tantervnek és az érettségi követelményeknek is, további önálló tanulásra is alkalmazhatók legyenek. A tankönyveket a fent leírt módon összeállított tankönyvlista alapján a tanulók egyénileg szerzik be.

 

A középszintű érettségire való felkészítés a kötelező tantárgyakból a megadott órakeretben történik, a biológia, a földrajz és az informatika tantárgyakból pedig heti 2-2 óra áll rendelkezésre. Idegen nyelv esetén élünk a törvényben engedélyezett csoportbontás lehetőségével valamennyi évfolyamon. Az elmúlt évek tapasztalatai és az igények alapján valamennyi évfolyamon angol nyelvet tanítunk csoportbontásban, amely csoportokat az év eleji felmérés alapján alakítanak ki a szaktanárok.

 

A sikeres előrehozott érettségi vizsgát tevő tanulók kérvény alapján mentesülnek a tanórák további látogatása és az értékelés alól.

Azok a tanulók, akik valamely tantárgy(ak)ból más iskolában a korábbi években már teljesítették a mi Pedagógiai Programunkban meghatározott óraszámokat, mentességet kérhetnek az adott tantárgy(ak) tanulása és értékelése alól. A mentességről a tagozatvezető hoz határozatot.

 

A felnőttoktatási tagozaton tanított tantárgyakat és az óraszámokat a következő táblázatok tartalmazzák:

Tantárgy

Heti óraszámok

 

9.

10.

11.

12.

Összesen

Magyar nyelv és irodalom, művészetek

4

3

4

4

15

Történelem-társ. és állampolg. ism.

2

2

3

3

10

Etika

 

 

 

1

1

Angol nyelv

3,5

3,5

3,5

3,5

14

Matematika

3

4

3

4

14

Fizika

1

2

 

 

3

Kémia

2

1

 

 

3

Biológia

 

1

2

 

3

Földrajz

2

1

 

 

3

Informatika

 

 

2

 

2

Érettségi előkészítő

 

 

 

2

2

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

2

 

 

 

 

 

 

Összesen

18

18

18

18

72

 


9.

10.

11.

12.

Kötelező

Csoport

Óraszám

Kötelező

Csoport

Óraszám

Kötelező

Csoport

Óraszám

Kötelező

Csoport

Óraszám

Magyar nyelv és irodalom

4

 

4

3

 

3

4

 

4

4

 

4

Történelem, társ. és államp. i.

2

 

2

2

 

2

3

 

3

3

 

3

Etika

 

 

0

 

 

0

 

 

0

1

 

1

Idegen nyelv

3,5

3,5

7

3,5

3,5

7

3,5

3,5

7

3,5

3,5

7