Iskolánkról / Házirend

A Szent László Gimnázium házirendje

(2017. szeptember 1-től érvényes)

 

I.  Bevezető

I.1.  A házirend érvényességi köre, jogszabályi háttere

A házirend a Kőbányai Szent László Gimnázium (1102 Budapest X., Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.) nappali tagozatának, valamint a felnőttoktatás (esti tagozat) tanulóira; tanáraira és alkalmazottaira, valamint (értelemszerűen vonatkozó részei) a szülőkre érvényes. Életbe lépésének határideje az elfogadás napja. A házirend elfogadásának eljárása: javaslatát az igazgató terjeszti a döntést meghozó nevelőtestület elé, s az iskolai diákönkormányzat valamint az iskolaszék véleményének kikérésével. Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Jelen házirend felülvizsgálatát egy éven belül el kell készíteni.

A Házirend jogszabályi háttere:

·         az 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt – kiemelten a 25., 27., 45., 46., 48. §)

·         a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (továbbiakban: R – kiemelten a 5., 14., 24., 31., 51., 64-72., 121., 129. §)

·         a 229/2012. (VIII. 31.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: KR – kiemelten a 33-36. §)

·         a Szent László Gimnázium Pedagógiai Programja;

·         valamint a Szent László Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata.

I.2.  Intézményi közösségek

Intézményi közösségek felsorolása:

·         Szakmai közösségek:

-       osztályok

-       szekciók[1]

-       nyelvi, fakultációs és egyéb csoportok

·         Diák önszerveződések:

-       diákönkormányzat

-       diákparlament

-       Szent László Gimnázium Diáksport Egyesület[2]

Tanulók nagyobb közössége: legalább egy tanulócsoportnyi (15 fő) diákközösség.

II. A működés rendje

II.1. Az intézmény munkarendje

a)        Az iskola épülete hétköznap 630 órától 2100 óráig tart nyitva. Ebben az időszakban a beléptetésért a portaszolgálat felelős. Belépéskor a tanulók felszólításra kötelesek diákigazolványukat bemutatni. Idegenek csak regisztráció után léphetnek az intézmény területére (kivéve: szülői értekezlet, fogadóóra, nyilvános rendezvények alkalmával).

b)        Tanítási szünetek idején az ügyeleti nap: szerda, ekkor 900 órától 1300 óráig van nyitva az épület.

c)         Hétvégeken és a tanítási szünetek idején az iskola nyitva tartását alkalmanként az igazgató határozza meg.

d)        Az első tanítási óra 8 óra 25 perckor kezdődik. A zavartalan munkakezdés érdekében 8 óra 15-ig, ha a tanítás később vagy előbb kezdődik, ennek megfelelően az órakezdés előtt 10 perccel kell megérkezni az iskolába.

e)         815 és 1200 óra között a tanuló engedély nélkül csak abban az esetben hagyhatja el az iskola épületét, ha számára a tanítás véget ért.

f)         Tanítási időben megkezdett, iskolán kívül szervezett foglalkozás után a diákoknak tanári felügyelettel vissza kell térniük a gimnázium kapujához – kivéve, ha a szülő írásos nyilatkozatban ezt nem kéri.

g)        A tanuló a tanítási időben csak szülői kérésre, az osztályfőnök írásos engedélyével léphet ki az iskola épületéből[3].

h)        Ha az iskola épületében a tanuló sérülést, balesetet szenved, rosszul lesz: tanórán a szaktanárnak, szünetben az ügyeletes tanároknak szóljon (vagy társai szóljanak). Elsődleges a sürgős orvosi ellátás (elsősegély-nyújtás, szakorvos, ambulancia, esetleg a mentők hívása), valamint a szülők és az iskolavezetés értesítése. Amint lehetséges, a balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni.

i)          A tanári szobába tanulók nem léphetnek be, a szaktanári szobákban tanári felügyelettel tartózkodhatnak.

j)          Iskolai ünnepélyeinken az ünnepi öltözék kötelező: lányoknak matrózblúz, sötét szoknya vagy szövetnadrág, fiúknak fehér ing, iskolai nyakkendő[4], sötét szövetnadrág, illetve öltöny.

k)        Az iskola munkarendjére vonatkozó előírások érvényesek az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon is. A házirend előírásai rendezvényeink vendégeire is érvényesek. A vendégek bejövetelére a rendezvényért felelős tanár ad engedélyt. A vendég és meghívója kérésre köteles személyazonosságát igazolni.

l)          Helyiség- és területhasználat:

·         Nyitvatartási időben

(1)     az épület rendjéért az iskola igazgatója és gondnoka felel. A Házirend, a Tűz-és Balesetvédelmi előírások betartása mindenki számára kötelező.

(2)     A tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják a kijelölt szaktantermeket, eszközöket. A tanári felügyeletet napos tanárok látják el a tanév rendjében meghatározott beosztás szerint[5].

·         Az iskola nyitvatartási idején kívül

(1)     az épületben tanulók csak előzetes igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak, tanári felügyelet mellett.  A Házirend, a Tűz- és balesetvédelmi előírások betartása ekkor is mindenki számára kötelező.

II. 2. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások és szünetek rendje

A tanórai csöngetés rendje a nappali tagozaton:       A csöngetés rendje az esti tagozaton:

 

az óra kezdete

az óra vége

 

 

az óra kezdete

az óra vége

0. óra

07.30

08.15

 

0. óra

15.00

15.40

1. óra

08.25

09.10

 

1. óra

15.45

16.25

2. óra

09.20

10.05

 

2. óra

16.30

17.10

3. óra

10.20

11.05

 

3. óra

17.15

17.55

4. óra

11.15

12.00

 

4. óra

18.15

18.55

5. óra

12.20

13.05

 

5. óra

19.00

19.40

6. óra

13.25

14.10

 

6. óra

19.45

20.25

7. óra

14.30

15.15

 

7. óra

20.30

21.05

8. óra

15.30

16.15

 

 

 

 

A könyvtár nyitva tartási rendjét az éves munkaterv határozza meg.

a)        Két egymást követő szakóra a tanár és a diákok megegyezése alapján szünet nélkül is tartható.

b)        A 7. óra 1415 órakor is kezdődhet a pedagógus és a tanulócsoport megegyezése alapján.

c)         A tanulók a becsöngetéskor az adott óra kijelölt termében felkészülten várják tanárukat.

II. 3. Egyéb foglalkozások rendje

A kötelező testnevelés

A kötelező testnevelés megvalósításában a tanulók az alábbi lehetőségek közül választhatnak:

·         ha sportegyesületi keretben folyamatos edzésmunkát végez, a 4-5. testnevelés órán megjelenése nem kötelező. Rendszeres edzésmunkáját az egyesületi edzőnek félévente igazolnia kell.

·         ha a Szent László Gimnázium Diáksport Egyesület sportcsoportjának edzéseit látogatja, a 4-5. testnevelés órán megjelenése nem kötelező. Rendszeres edzésmunkáját a sportköri edző folyamatosan jelzi a testnevelőnek, hiányzás esetén az osztályfőnöknek is.

·         ha az iskolai (tömegsport) órán való részvételt választja, akkor lehetősége van – az igények és lehetőségek felmérése után – többféle sportág, sportfoglalkozás közül választani. A foglalkozásokon a tanítási rendnek megfelelően kell részt vennie, esetleges késését, hiányzását igazolnia[6].

II. 4. Diákkörök létrehozásának módja

a)         „A tanuló joga különösen, hogy [] részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek.”[7]

b)        A tanuló alanyi joga tehát, hogy diákkörök munkájában részt vegyen, illetve kezdeményezze azok létrehozását, az alábbi feltételek megléte esetén:

c)         Egy diákkör megalakításához minimálisan 5 fő szükséges. Tagjai csak a Szent László Gimnázium jelenlegi vagy volt diákjai, tanárai lehetnek.

d)        A diákkör(ök) megalakításának határideje: minden tanév szeptember 15.

e)         A diákkör tevékenysége nem lehet ellentétes a Szent László Gimnázium Pedagógiai Programjában meghatározott nevelési-oktatási elvekkel.

f)         A diákkör tevékenységét az iskola helyiségeiben folytathatja[8]; tanulmányi, oktatási jellegű tevékenységéhez költségvetési támogatást kaphat a tanév elején az igazgatóval kötött megállapodás alapján.

II. 5. Taneszközökért és felszerelésekért vállalt felelősség szabályai

a)        A tanításhoz kapcsolódó alkalmakkor (tanóra, fakultációs, felkészítő, előkészítő órák), valamint az iskola által szervezett programok során taneszközök, segédeszközök, sporteszközök és egyéb felszerelések rendelkezésre bocsátásáért az adott órát, foglalkozást tartó tanár felelős, az eszközöket használatra a diákoknak átadhatja. Az esetleges károkért anyagilag a károkozó(k), illetve gondatlanul eljáró(k) tartozik (tartoznak) felelősséggel:

(1)     szándékos károkozás esetén a kár 100%-áig,

(2)     gondatlan károkozás esetén a kár 50%-áig terjedően.

b)        A kár mértékét az iskola gazdasági ügyintézője határozza meg (ha kell, szakértő bevonásával), a térítés mértékét az igazgató.

c)         A könyvtár állományában[9] lévő adathordozók kölcsönzésére vonatkozó anyagi felelősség kérdéseit az iskolai könyvtár házirendje tartalmazza.

d)        A tanuló az olyan tárgyakban mutatkozó hiányért, melyeket visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik.

e)         A kártérítési kötelezettség az iskola által szervezett valamennyi foglalkozás (beleértve a rendezvényeket, táborozásokat, stb.) során keletkezett kárra vonatkozik.

III.  A tanulókkal összefüggő szabályok

III. 1.   A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás mellett hozzájárulást azok számára tudunk biztosítani, akiknek egy főre eső nettó jövedelmük nem haladja meg az 50.000,- Ft-ot. Az igényt egy Jövedelem nyilatkozat (adatlap) kitöltésével és 6 havi jövedelem igazolásával kell benyújtani.

Ha az időben megkapott igénylőlapot az igénylő határidőre nem juttatja vissza az iskolába, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni. Amennyiben a jogosultságot nem igazolja, abban az esetben nem kaphat támogatást.

Az iskola az ingyenes tankönyvhöz jutást elsősorban könyvtári kölcsönzéssel oldja meg.

III. 2.   A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga, díjazása

Az iskola, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.[10]

III. 3.   Szociális ösztöndíj, szociális támogatás

a)        Étkezési kedvezmények:

Étkezési 50%-os kedvezményt igényelhetnek:

·         a 3 vagy több gyerekes családok,

·         tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket nevelők és a

·         gyermekvédelmi támogatásban részesülők.

További 50%-os kedvezményt a lakhely szerinti önkormányzat szociális osztályánál lehet igényelni. A kedvezményezettséget a tankönyvtámogatások elvei, időrendje szerint kell igazolni.

Az ebédbefizetések rendjét az éves munkaterv alapján, a tanév elején teszi közzé az ügyintéző. Ebédelni 11.30-14.30 között lehet, a tanév elején meghatározott rendben, az étkező kapacitásától függően.

b)        Kirándulási, táborozási támogatások:

Kirándulási, valamint táborozási támogatást az „Összefogás a Szent László Gimnáziumért” Alapítvány saját jogkörében juttat az alapítvány által meghatározott összegben, formában és elosztási elvek szerint.

III. 4.   Egészség és testi épség védelmével összefüggő rendelkezések

a)        Javasoljuk, hogy az óraközi szünetekben a tanulók menjenek ki a folyosóra, jó időben az udvarra. Az osztálytermek tisztaságának, az épület állagának megőrzése közös feladatunk. Az órák után az a tanulócsoport a felelős a rendért, melynek ott volt órája. A tanterem előkészítése a következő órára és rendben hagyása a következő csoport számára az osztály vagy az ott órán lévő csoport heteseinek, illetve a csoport felelőseinek feladata, amit az ott órát tartó tanár ellenőriz.

b)        Az iskola területén, valamint épületének 5 méteres körzetében tilos a dohányzás! Az iskola épületében és rendezvényein tilos bármilyen szeszes ital és kábítószer behozatala, fogyasztása.

III. 5.   Vagyonvédelemre, kártérítésre vonatkozó szabályok

a)        Az intézmény területére, illetve az iskola által az intézményen kívül szervezett foglalkozásokra vagy rendezvényekre tilos behozni, illetve oda elvinni minden olyan tárgyat és anyagot, amelyek veszélyesek lehetnek az életre, egészségre és testi épségre, alkalmasak a köznyugalom vagy a közerkölcs megsértésére[11].

b)        Amennyiben a tanuló olyan tárgyat hoz magával, mely a fenti körbe nem tartozik (pl. értékes könyv, műszaki eszköz, hangszer), azt az iskola titkárságán letétbe helyezheti. Amennyiben ezt nem teszi, úgy az abban bekövetkezett károkért az iskola felelősséget nem vállal. Letétbe helyezésre minden nap 800-820-ig van lehetőség a titkárságon, átvételre 1400-1430-ig[12].

c)         Az órák alatt a nyugodt munkakörülmények biztosítása mindenki kötelessége: a személyi hívókat, mobiltelefonokat és egyéb, az órák zavarására alkalmas eszközöket kikapcsolt, illetve elnémított állapotban, a táskákban kell tartani. Tanári utasításra a tanulók ettől eltérhetnek.

d)        Az iskolába behozott, megőrzésre át nem adott értékekért nem vállalunk felelősséget. A testnevelési órák előtt az órákat, ékszereket stb. a testnevelők megőrzésre átveszik. Az osztály gazdasági felelősei nagyobb összegű készpénzt az igazgatóhelyettesi irodában megőrzésre leadhatják.

e)         Az intézményben, valamint az iskolai rendezvények idején gazdátlanul talált tárgyakat a megtaláló köteles leadni munkaidőben az iskola titkárságán, munkaidőn kívül a főbejárat portáján. A talált tárgyakat az iskola titkárságán lehet átvenni.

f)         A tanulók kötelesek környezetüket tisztán, rendben tartani, kiemelten: osztálytermüket, azokat a szaktantermeket, amelyekben foglalkozást tartottak, testnevelési öltözőt, udvart, valamint öltözőszekrényeiket.

g)        Egészségvédelem, baleset-megelőzés

                             (1)          Minden tanév elején az osztályfőnök kötelessége, hogy a tanulókkal ismertesse az iskolára vonatkozó tűz- és balesetvédelmi előírásokat! Az egyes foglalkozásokon, tanórákon előforduló különleges szabályozásra (pl. kémia, testnevelés órák speciális veszélyei) a szaktanárok hívják fel a tanulók figyelmét az első szakórákon!

                             (2)          A tűz- és balesetvédelmi ismeretek elsajátítását a tanulók és alkalmazottak aláírásukkal minden évben igazolják.

                             (3)          A tanuló kötelessége, hogy „óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült.”[13]

                             (4)          Ha az intézmény területén vagy szakmai foglalkozások idején baleset fordul elő, akkor a felügyeletet ellátó tanárnak az elsősegély nyújtása és az orvosi ellátásról, valamint a szülők tájékoztatásáról való gondoskodás után haladéktalanul jelentenie kell a titkárságon, ahol jegyzőkönyvet kell felvenni az esetről.

                             (5)          A Szent László Gimnázium Tűz-és balesetvédelmi szabályzata az iskolai könyvtárban és az iskolai számítógépes hálózat adattárában, valamint az iskola honlapján elérhető.

h)        Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

                             (1)          A tanulók egészségügyi felügyeletét az iskolában az iskolaorvos látja el. Ennek keretében évente egészségügyi szűrést végez, esetenként szakvizsgálatokat a kőbányai egészségügyi szakszolgálatok segítségével végeztet el (fogorvosi szűrés és ellátás lehetősége, hallásvizsgálat, tüdőszűrés).

                             (2)          Testnevelés tantárgyi hosszabb időre szóló felmentések, könnyítések, gyógytestnevelésre utalások jóváhagyása az iskolaorvos hatáskörébe tartozik, ezért a tanulóknak minden esetben felmentési, beutalási, stb. orvosi javaslataikat haladéktalanul be kell mutatniuk az iskolaorvosnak (év elején legkésőbb szeptember 30-ig), aki a megfelelő csoportokba sorolások után értesíti a testnevelőket[14]. A tanuló köteles jelentkezni a meghatározott (gyógy)testnevelési csoport tanáránál a soron következő órán.

                             (3)          Az iskolaorvos rendelését és a védőnői tanácsadást a tanulók igénybe vehetik. A rendelési és a tanácsadás idejét az éves munkaterv határozza meg.

                             (4)          Az iskolaorvosi vagy védőnői ellátás idején kívül a titkársághoz fordulhatnak a tanulók felmerülő panaszukkal.

                             (5)          Iskolapszichológusokhoz hivatalos fogadási idejükben fordulhatnak a tanulók[15].

III. 6.   Tantárgyválasztás, módosítás szabályai

a)        A tanulók az iskola lehetőségei között szabadon megválaszthatják, hogy milyen második idegen nyelvet kívánnak tanulni az iskolában tanított nyelvek közül. A tanulók a jelentkezéskor jelzik döntésüket a felvételi jelentkezési lap kitöltésével, két választott nyelv megjelölésével. Ennek alapján a csoportbeosztások elkészítése az iskolavezetés feladata: törekedni kell arra, hogy az első helyen megjelölt nyelvet tanulhassa mindenki.

b)        A tanulók szabadon megválaszthatják, hogy milyen (közép- vagy emelt) szintű érettségire felkészítő tárgyat/tárgyakat kívánnak tanulni a 11-12. évfolyamon a meghirdetett tantárgyak közül.

(1)     Az érettségire felkészítő tantárgy előválasztása a 10. évfolyamon történik. Április 15-ig az igazgató közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.[16]

(2)     A tanuló a tanév során egy alkalommal (szeptember 1-30. között) az igazgató engedélyével módosíthatja választását.

(3)     A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

(4)     Az érettségire felkészítő tantárgyi csoport csak 8 fő feletti létszám esetén indulhat. Ha ezt a létszámot nem éri el a csoport, akkor az ebbe a csoportba jelentkező tanulók pótlólag más tantárgyat választhatnak. Ennek határideje: május 30. 10 fő alatti csoport indítását az igazgató engedélyezheti.

(5)     Tanév végén a tanulónak joga, hogy az érettségire felkészítő tantárgyat leadja, illetve hogy új tárgyat felvegyen. A fakultáció leadásának formai követelménye az igazgatóhoz írt szülői bejelentés a tárgy leadásáról. Ennek határideje: szeptember 30-ig.

c)         Felvételi előkészítő, konzultációs, verseny-előkészítő és szakköri foglalkozások (továbbiakban: tanórán kívüli foglalkozások) indításához legalább 5 tanuló jelentkezése esetén van mód. Egyéni foglalkozásokat igazgatói engedéllyel, kisebb létszámmal is lehet indítani.

(1)     Ezekre a foglalkozásokra a tanulók szabadon jelentkezhetnek.

(2)     A jelentkezések és a csoportok indításának határideje: szeptember 15.

III. 7.   Távolmaradás, mulasztás, késés igazolásának szabályai

a)    A tanuló becsengetéskor a tanórára felkészülve várja a tanárt. Késő bejegyzést kap az elektronikus naplóba az a tanuló, aki a tanár után érkezik. Az órát tartó tanár bejegyzi a késés időtartamát; a késések igazolatlan órákban összegződnek.

c)    Fegyelmező intézkedést von maga után az óráról való igazolatlan távolmaradás:

(1)     első igazolatlan óra: osztályfőnöki figyelmeztetés[17];

(2)     harmadik igazolatlan óra: osztályfőnöki intő;

(3)     ötödik igazolatlan óra: igazgatói figyelmeztetés;

(4)     hetedik igazolatlan óra: igazgatói intő;

(5)     kilencedik igazolatlan óra: tantestületi fegyelmi eljárás.

d)    Az Nkt. értelmében 30 igazolatlan óra után a nem tanköteles tanuló iskolai jogviszonya fegyelmi eljárás nélkül megszűnik.

e)         A késések és mulasztások igazolásának elbírálása az osztályfőnök joga. A késések és mulasztások igazolását az osztályfőnöknek, kell leadni a hiányzás utáni első napon, de legfeljebb 5 munkanapon belül (8.15-12.30 között). A mulasztás kezdetét be kell jelenteni az osztályfőnöknek elektronikus levélben, vagy a 262-35-99 telefonszámon üzenettel, a 260-22-64-es faxon. A szülők félévente három alkalommal igazolhatnak mulasztást, összesen legfeljebb három napot.

·           A nem betegségből adódó, előre látható mulasztásokra előzetes engedélyt kell kérni. Öt napig az osztályfőnök, ötnél több napra az igazgató ad engedélyt.

f)         A hivatalosan távolmaradók hiányzása nem számít mulasztásnak (diákcsere, iskolai szervezésű külföldi vagy belföldi utazás, részvétel tanulmányi és sportversenyeken, továbbképzéseken, konferenciákon, kulturális rendezvényeken, előadásokon; nyelvvizsga valamint előrehozott érettségi vizsga időpontja, valamint az előtte álló nap felkészülésre; OKTV-verseny napja, valamint az OKTV 2. fordulójába jutottak számára 1-3 nap; stúdiós és média iskolai feladatok a vezetők külön engedélyével és felügyeletével; valamint külön igazgatói engedéllyel).

g)        Ha a tanuló igazoltan mulaszt, illetve hivatalosan marad távol, akkor a hiányzása idején tanult anyagrészek számonkérése alól mentesül a következő munkanapon.

Ha a tanuló hosszabb ideig folyamatosan, igazoltan mulaszt, illetve hivatalosan marad távol, akkor a hiányzása idején tanult anyagrészek számonkérése alól mentesül

(1)     kis óraszámú tantárgy esetén a hiányzást követő 1 tanítási órán,

(2)     nagy óraszámú tantárgy esetén a hiányzást követő 3 szakórai foglalkozáson[18].

       Ezután a tanár számonkérheti a hiányzás idején tárgyalt anyagrészeket is.

h)        Ha a pedagógus nem osztályozhatónak minősíti a tanuló munkáját félév, illetve év vége előtt, akkor a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie.[19]

III. 8.   A tanulók jutalmazásának elvei és formái

A tanuló kimagasló teljesítményéért (az iskola érdekében végzett munka, tanulmányi és más versenyeken, pályázatokon elért jó eredmény, sportteljesítmény, közösségi tevékenység) a következő jutalmakban részesülhet:

a)        dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi)

b)        oklevél

c)         jutalomkönyv

d)        pénzjutalom

e)         anyagi támogatás bel- vagy külföldi utazáshoz, táborozáshoz

f)         „Összefogás a Szent László Gimnáziumért” Alapítvány ösztöndíja:

§   kitűnő és jeles tanulók részére, melynek összegét minden évben az alapítvány kuratóriuma állapítja meg.

g)         „Szent László” Emlékérem azon kiváló eredményt elérő végzett tanulóink számára,

§   akik középiskolai tanulmányaikat folyamatosan kitűnő (esetleg jeles) és érettségi vizsgájukat is kitűnő eredménnyel tették le;

§   valamint a diákönkormányzat, illetve a szülői szervezet több éven keresztül kimagasló munkát végző tagjai számára az iskolaszék döntése alapján.

h)        „Szent László Gimnázium Biológia-Kémia Alapítvány” ösztöndíja:

§   a biológia-kémia osztályok tanulói számára év végi, 4,6-5,0 átlagú tanulmányi eredményük esetén jár. Az ösztöndíj összegét minden évben az alapítvány kuratóriuma állapítja meg.

i)          „Iskolánkért”-díj,

§   melyet minden évben a diákok szavazatai alapján egy diák, valamint egy tanár kaphat meg.

III. 9.   A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Fegyelemsértés esetén a súlyosabb fegyelemsértés (és következményeinek) megelőzése érdekében, az iskolai rend és fegyelem biztosítása céljából fegyelmező intézkedésekben részesül a tanuló.

a)        A fegyelmező intézkedések a következők:

(1)          szóbeli figyelmeztetés

(2)          írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, szaktanári)

(3)          írásbeli intés (osztályfőnöki, szaktanári)

(4)          szóbeli igazgatói figyelmeztetés

(5)          írásbeli igazgatói figyelmeztetés

(6)          írásbeli igazgatói intés

b)        Ha tanuló kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesül[20]. A fegyelmi büntetés fokozatai:

(1)          fegyelmi vétség esetén az osztályfőnök vagy tanár illetve a diákközösség által adott megbízás visszavonható

(2)          nem kötelező rendezvény(ek)ről eltiltás (pl. diákönkormányzati, iskolai rendezvények, diákcserék, kirándulások, sportrendezvények, balatonszepezdi táborozási lehetőség)

(3)          megrovás

(4)          szigorú megrovás

(5)          kedvezmények megvonása[21]

(6)          áthelyezés másik osztályba

(7)          áthelyezés másik iskolába

(8)          eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles koron túl alkalmazható)

(9)          kizárás az iskolából (tanköteles koron túl alkalmazható)

c)         A súlyos jogellenesség meghatározása

                             (1)          Ha a tanuló kötelességét tudatosan megszegi; másoknak kárt okoz; közvetlenül más testi épségét, alapvető személyiségi jogait sérti; szándékos rongálás;

                             (2)          ha napközben a tanítási órá(k)ról igazolatlanul távol marad.

III. 10. Elektronikus napló adataihoz való hozzáférés

Az elektronikus napló adataihoz a szülők és a tanulók részlegesen juthatnak:

§   csak a tanuló saját személyes adatait

§   a tanárok által beírt érdemjegyeit

§   félévi és év végi érdemjegyeit

§   hiányzásának, késésének rögzítését

§   könyvtári tartozását

§   jutalmazásait, fegyelmező intézkedéseket

§   egyéb tanári megjegyzéseket láthatja.

A szülők és tanulók év elején kapott személyes kódjukkal léphetnek fel az iskolai honlapon rögzített adattárba. Az adatokat az iskola hetente frissíti.

A szülőket az osztályfőnök és a szaktanárok a hivatalos elektronikus levelezési címükről (@szlgbp.hu) írt üzenettel tájékoztatják (pl. szülői értekezletekről, iskolai rendezvényekről, fogadóórákra meghívásról)

III. 11. Osztályozó vizsgák, évközi vizsgák

Az osztályozó vizsga

tantárgyi követelményeit az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza, melyek megegyeznek a tantárgyak helyi tantervének továbbhaladás feltételeivel. Osztályozó vizsgát félévkor, valamint a tanév végén köteles tenni az a tanuló, akit a tantestület erre kötelez vagy engedélyez (lásd Házirend III. 7. h) pontját). Osztályozó vizsgát kell tennie a magántanuló státusban lévő hallgatónak is. A jelentkezés határideje a szorgalmi időszak vége előtt 30 nappal. A jelentkezési kérelmet az osztályfőnökön keresztül az igazgatónak kell benyújtani.

Az évközi vizsga

tantárgyi követelményeit az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza, melyek megegyeznek a tantárgyak helyi tantervében rögzített ismeretanyaggal. Az évközi vizsgákat a munkaközösségek szervezik, az éves munkatervben rögzített időpontban, időpontokban (csak írásbeli, csak szóbeli vagy írásbeli-szóbeli módon).

Évközi vizsgák:

 

B, C, D

 

 

A

E

F

 

 

 

KNY/NY

olasz nyelv

angol nyelv

angol nyelv

9.

angol nyelv

 

9.

nyelvi kompetencia

biológia, kémia

számítástechnika, ill. tömegkommunikáció

10.

matematika

 

10.

matematika

matematika

matematika

11.

magyar + német nyelvi (emelt) próbaér. (11.D)

 

11.

magyar + célnyelvi vizsga

magyar

magyar

12.

történelem

 

12.

történelem

történelem

történelem

IV.  A tanulók jogai és kötelességei

IV. 1.   A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

A tanulónak az ebben a pontban szabályozottól eltérő módon megnyilvánuló kérdezése, szabad vélemény-nyilvánítási joggyakorlása, jogorvoslati igénye sem jogsértő, tehát az itt megfogalmazott, intézményesített szabályozáson kívül másféle módon is megvalósulhat.

Kérdezés és érdemi válaszadás rendje

A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz (írásban vagy szóban), s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia (a kérdésfelvetéshez hasonló formában).

a)        Ennek érdekében hivatalos megkereséssel az iskola igazgatójához és az iskolavezetés tagjaihoz kedden 1400-1600 óráig;

b)        A felnőttoktatás tagozatvezetőjéhez szerdán és csütörtökön 1400-1500 óráig;

c)         Az intézmény pedagógusaihoz kijelölt fogadóóráik alkalmával fordulhatnak a tanulók.

Véleménynyilvánítási jog gyakorlása

a)        A tanulónak joga van szabadon véleményt nyilvánítania minden kérdésben; különösen az őt érintő, a neveléssel, oktatással összefüggő kérdésekről. Véleményét a Diákönkormányzaton keresztül vagy közvetlenül fordulva az iskolavezetéshez[22], tantestülethez vagy a tanulók nagyobb csoportjához (pl. az iskolai médián, diákközgyűlésen keresztül) teheti. Ennek formája viszont nem lehet gyűlöletkeltő, jogszerűtlen, rágalmazó.

b)        A diákönkormányzat képviselőit minden értekezletre meg kell hívni, ahol a tanulókat érintő kérdések napirenden szerepelnek.

c)         Az osztályok diákképviselőit minden szekcióértekezletre meg kell hívni, ahol a tanulókat érintő kérdések napirenden szerepelnek.

d)        A félévi és év végi osztályozó konferenciákon az osztályok képviselőinek véleményét ki kell kérni az osztály, tanulócsoport munkájának, szorgalmának, magatartásának értékelésekor.

IV. 2.   A tanulók jogai

A tanuló joga, hogy

a)        válasszon - érdeklődésének megfelelően - a választható tantárgyak, foglalkozások között;

b)        részt vegyen a kötelező és általa választható foglalkozásokon;

c)         látogassa az iskola létesítményeit (könyvtár, számítástechnika központ, laboratóriumok, sportpálya).

d)        tagja legyen az iskola kulturális és sportkörének, egyesületének;

e)         utazási, kulturális és egyéb kedvezményekben részesüljön;

f)         szociális támogatást, tanulmányi munkájáért ösztöndíjat kapjon, jutalomban részesüljön;

g)        üdüljön önköltségesen vagy kedvezményesen az iskolai alapítvány balatonszepezdi táborában;

h)        részt vegyen a szakkörök, önképzőkörök, diákkörök munkájában;

i)          véleményt mondjon, közösségi érdekű javaslatot tegyen az oktató-nevelő munkával kapcsolatban a megfelelő fórumon, ill. kezdeményezzen;

j)          tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben[23];

k)        független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról[24];

l)          személyiségi jogait tiszteletben tartsák, amelynek gyakorlása során nem korlátozhat másokat ugyanezen jogaik gyakorlásában;

m)      vallási, világnézeti meggyőződésének az iskolában történő gyakorlása során hátrányt nem szenvedhet – olyan módon sem, hogy ezen tevékenység idejére az iskola valamely kötelező részvételt igénylő foglalkozást szervez;

n)        választó, ill. választható legyen a diákképviseletbe;

o)        képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában és a nevelési-oktatási intézmény tevékenységeinek irányításában;

p)        kezdeményezze szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök létrehozását;

q)        részt vegyen társadalmi szervezetek munkájában, s ezekben tisztséget töltsön be;

r)         jogszabályokkal meghatározott feltételekkel tagja legyen iskolán kívüli szakmai, kulturális sport- és más egyesületeknek, köröknek és kluboknak, részt vegyen ilyenek alapításában, s ezekben tisztségeket viseljen;

s)         tanulmányi szerződést kössön;

t)          18 éves kora után saját nevében eljárjon az őt érintő ügyekben.

A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja: nyári iskolai rendezvényeken, táborokon, felkészítő foglalkozásokon, a diákönkormányzat előkészítő foglalkozásain, munkájában részt vehet, szociális kedvezményeket a tanévkezdés utánra igényelhet.

Valamennyi jog a tanulói jogviszony fennállása alatt, az utolsó tanévben a tanuló részére kiállított bizonyítvány kiállításának napjáig illeti meg a tanulókat.

IV. 3.   A tanulók kötelességei

A tanuló kötelessége, hogy

a)             tartsa magára nézve kötelezőnek az iskolai házirendet, illetve az iskola egyéb szabályzatainak rendelkezéseit;

b)             részt vegyen a kötelező és az általa választott foglalkozásokon (fakultatív tantárgyak, énekkar, stb.), tanulótársai és a foglalkozás rendjének szükségtelen zavarása nélkül;

c)             eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek;

d)             őrizze meg, ill. az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt dolgokat, védje az iskola létesítményeit, felszereléseit;

e)             segítse elő az iskola feladatainak teljesítését és őrizze jó hagyományait;

f)              tanúsítson tiszteletet tanárai, az iskola dolgozói, vendégei személye és munkája iránt, hírnevét, méltóságát ne rontsa[25];

g)             fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó hírnevéhez az iskola területén és rendezvényein: olyan magatartást tanúsítson, mely az általános kulturált és udvarias viselkedési szabályoknak megfelel, nem sérti a köznyugalmat vagy közerkölcsöt;

h)            legyen aktív és kezdeményező az iskolai és osztályközösségek feladatainak teljesítésében;

i)              részt vegyen az iskola által szervezett kötelező rendezvényeken;

j)              óvja saját és mások egészségét, testi épségét, tartsa be az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat.

 A számonkérés szabályai

1.    szóbeli teljesítménymérések:

·      szóbeli szintfelmérés - osztályozás nincs

·      szóbeli feleltetés

·      szóbeli évközi vizsga

2. írásbeli teljesítménymérések:

·      írásbeli szintfelmérés - osztályozás nincs

·      írásbeli feleltetés

·      írásbeli házi dolgozat

·      írásbeli dolgozat

·      írásbeli témazáró dolgozat

·      írásbeli évközi vizsga


 

3. gyakorlati munkák (számítógépes programok, fényképek, filmek, laboratóriumi és tereptani munka, stb.)

A házi feladatok célja a gyakorlás, a tanultak alkalmazása, új ismeretek szerzése (házi dolgozat, gyűjtőmunka, stb.) vagy valamely, a tantárgy természetéből adódó produktum (rajz, modell, fénykép, videofilm, stb.) elkészítése. A házi feladat értékelése, ellenőrzése a pedagógus döntése. 

A felméréseket, vizsgákat az éves munkatervben szabályozott módon kell szervezni és lebonyolítani.

Ha értékelés céljából tartunk szóbeli számonkérést, annak befejeződése után azt azonnal értékelni kell, és az értékelést a tanulóval kötelező haladéktalanul ismertetni.

Témaközi írásbeli dolgozat bármikor íratható.

A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel a dolgozatírást megelőzően közölni kell a tanulócsoporttal.

A témaközi dolgozatok javítását és értékelését, valamint az értékelés nyilvánosságra hozását, az íratást követő tizenkét munkanapon belül, de legkésőbb a téma összefoglalása előtt el kell végezni.

Témazáró dolgozat javítását tizennégy tanítási napon belül el kell végezni. Az érettségi típusú dolgozatok és két hétnél hosszabb projektek értékelését 30 napon belül el kell végezni.

Ha a szaktanár a dolgozat, számonkérés értékelését a megíratást követő 30 napon túl végzi csak el[26], akkor a dolgozatra, tanulói produktumra adott érdemjegyet a tanuló elfogadhatja vagy elutasíthatja.

Az írásbeli munkákat értékelés után a tanulók megtekintik, a javítással és az értékeléssel kapcsolatos észrevételeiket — megfelelő formában — a pedagógussal egyeztetett módon tehetik meg.

A tanulók fejlődésének folyamatos értékelése érdekében tantárgyanként, havonta legalább egy osztályzatot kell kapnia minden tanulónak; illetve

- a heti 1 órás tárgyaknál félévente minimálisan 2 jegyet,

- a heti 2 órás tárgyaknál félévente minimálisan 3 jegyet kell kapnia.

A tanuló teljesítményének értékelési, minősítési korlátai:

·      témazáró dolgozatot a szaktanár addig nem írathat, amíg a korábbi részdolgozatokat nem értékelte;

·      a tanulókkal a szaktanárok egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem írathatnak;

·      a szaktanárnak haladéktalanul a tanuló tudomására kell hoznia osztályzatait, egyéb minősítéseit.

IV. 4.   A tanulók kötelességei a rend és tisztaság fenntartásában

Részvétel az intézmény rendjének megőrzésében

Az osztályok tanulói a tanév rendjében meghatározott időszakokban és időkeretben bevonhatók az iskola épületének, udvarának, valamint közvetlen környezetének rendbetételére, a tisztaság fenntartására.

A hetes feladatai

a)             A hetes kijelölése az osztályfőnök joga.

b)             A hetes feladatai:

(1)     becsengetés után öt perccel az igazgatóhelyettesi irodán jelenti, ha hiányzik a tanár

(2)     a hiányzókat számba veszi, az óra elején jelenti;

(3)     gondoskodik a tanári asztalnak és környékének, valamint a tábla tisztaságáról, krétáról;

(4)     gondoskodik a terem szellőztetéséről;

(5)     felelős minden óra után a terem rendjéért (szemét, ablak, tábla, villany).

V. Záró rendelkezések, legitimáció

A házirend és a tanulói jogok megismerése alapvetően fontos:

a)        elsősorban az osztályfőnökök kötelessége, hogy a tanév elején megismertessék a diákokkal a házirend, valamint a gyermeki és diákjogokkal foglalkozó törvények (emberi jogi Egyezmények, a magyar Alkotmány, a Gyermekjogi Egyezmény) legfontosabb pontjait.

b)        Ezen kívül a házirend és a kapcsolódó törvények mindenki számára elérhetők az iskolai könyvtárban, az iskola titkárságán és a diákönkormányzati helyiségben, továbbá

c)         az iskolai számítógépes hálózat adattárában, valamint

d)        az iskola honlapján, melynek címe: www.szlgbp.hu


 

Mellékletek:

1. sz. melléklet

A magatartás és szorgalmi jegyek elbírálásának minősítési rendszere (Az SZMSZ-ből átemelve)

A magatartás és szorgalom elbírálásának minősítő rendszere a tanulói jogok és kötelességek, az iskolai munkarend betartása figyelembevételével történik.

1)        Nem lehet példás a tanuló magatartása, ha a szóbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedéssel elmarasztalták.

2)        Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesült (ld. III. 10. fejezet pontjai), csak rossz magatartási minősítést kaphat.

3)        A közbülső magatartási jegyek minősítéséről az osztály diákbizottságának (továbbiakban: ODB) javaslata alapján, a konferencia véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök dönt.

1)        Annak a tanulónak a szorgalmi jegye példás, aki képességeinek megfelelően maximálisan teljesít, otthoni feladatait hiánytalanul határidőre elvégzi, s legalább jó rendű tanulmányi eredménye van.

2)        Általában hanyag a szorgalmi jegye annak a tanulónak, aki mélyen képességei alatt teljesít, vagy valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

3)        A szorgalmi jegyek minősítéséről az ODB javaslata alapján, a konferencia véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök dönt.

 

 

2. sz. melléklet

A jogorvoslati jog gyakorlása

1)        Az iskolai döntések elleni tanulói jogorvoslat jogait (ld. Ktv. 83.§-a) a diákok a Diákönkormányzaton keresztül, közvetlenül a Diákönkormányzat vezetőségéhez (Hatok), a diákönkormányzatot segítő pedagógus(ok)hoz, vagy közvetlenül az iskolavezetés tagjaihoz fordulva érvényesíthetik.

2)        A tanuló jogorvoslati kérelmét a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül első fokon az iskolavezetés elé, másodfokon az iskolaszék elé terjesztheti.

3)        Jogorvoslati kérelmével fordulhat közvetlenül a fenntartó képviselőjéhez, a Kelet-Pesti Tankerületi Központ igazgatójához is.

 

3. sz. melléklet

Diák önszerveződések

Diákönkormányzat és Diákközgyűlés

a)                 A Diákönkormányzat a tanulók érdekeit képviseli a tanulókat érintő minden kérdésben;

b)                 az információáramlást segíti az iskolavezetés, a tantestület, illetve a tanulók között;

c)                  az iskolai diákéletet szervezi, támogatja.

d)                 Legfőbb döntéshozó, tájékoztató és tájékozódó fóruma a Diákközgyűlés, ahová minden osztály három főt delegálhat.

e)                  A Diákközgyűlés időpontja az éves munkatervben rögzített időpontban, legkésőbb október 31-ig.

f)                  A Diákközgyűlés joga többek között, hogy a Házirend éves felülvizsgálatát, módosítását kezdeményezze.

g)                 A Diákönkormányzat önszerveződő közösség, működését saját Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Szabályzata az iskolai könyvtárban, a Diákönkormányzat helyiségében és az iskolai számítógépes hálózat adattárában, valamint az iskola honlapján elérhető.

A Diákönkormányzat tanítás nélküli munkanapja

A diákönkormányzat által szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanap hagyományainknak megfelelően a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap, a Lászlós Nap időpontja. Ettől a Diákközgyűlés határozata alapján lehet eltérni a tanév munkarendjében meghatározva.

 

4. sz. melléklet

Mulasztások igazolása (nem kötelező formanyomtatvány)

A mulasztások igazolásához a szülők a következő formanyomtatványt használhatják:

A mulasztás

Szülő aláírása

Osztályfőnök

első

utolsó

oka

mulasztott óraszám

kézjegye

napja

 

1. félév

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.    félév

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. sz. melléklet

Iskolai média

a)                 Iskolai hirdetők

(1)          Az iskolai hirdető felületeken külső cégek csak a törvények által meghatározott hirdetéseket helyezhetik el igazgatói engedéllyel, melyet a hirdetményen elhelyezett igazgatói körpecsét igazol.

(2)          Az iskolai rendezvények hirdetését a diákönkormányzatot segítő tanár(ok), valamint a szakmai munkaközösségek vezetői is engedélyezhetik.

b)                 Iskolarádió

(1)          Az iskolarádió tanár vezetőjét az igazgató bízza meg.

(2)          Az iskolarádió szervezeti szabályzatát a Diákönkormányzat alakítja ki.

c)                  Rádiós hirdetés a tanórák alatt

(1)          Az iskolavezetés hivatalos értesítője a kiemelkedően fontos munkák, programok, események hirdetésére.

(2)          A hirdetéseket az iskolarádió rendszerén keresztül kedden és/vagy csütörtökön a 3. és a 4. óra utolsó 5 percében lehet beolvasni.

(3)          A hirdetés szövegét legalább egy nappal a hirdetés beolvasása előtt a titkárságon elhelyezett füzetbe írva kell elhelyezni.

(4)          Sürgős, előre nem látható esetben az igazgató külön engedélyével ettől el lehet térni

d)                 Iskolai fotó- és videótár

(1)          Az iskolai rendezvényekről a tömegkommunikáció szakos tanulók fénykép-, illetve videófelvételeket készítenek, melyeket feldolgozás és archiválás után az iskolai fotó- és videótárba helyeznek. Ennek helye az iskolai könyvtár, ahol az érdeklődők számára hozzáférhetőnek kell lenniük[27].

e)                  Iskolai internet használat

(1)          Az iskolai internet- és számítógépes hálózat működtetése az iskolai számítógépes rendszergazda feladata.

(2)          Ezek használati szabályzatait az iskolai könyvtár, valamint a számítástechnika szaktantermek házirendje tartalmazzák[28].

f)                  Az iskola hivatalos honlapja (www.szlgbp.hu)

(1)          Az iskola hivatalos honlapját legalább 15 naponként frissíteni kell. Működtetése az igazgató által kijelölt felelős szerkesztő feladata.

6. sz. melléklet

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

6.1. Diákönkormányzat nyilatkozata

A házirendet az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

.............................................

diákönkormányzat vezetője

(Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)

 

6.2. Iskolaszék nyilatkozata

A házirendet az iskolaszékszék......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

.............................................

iskolaszék képviselője

(Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)

 

6.3. Intézményi tanács nyilatkozata

A házirendet az intézményi tanács …...... év …............... hó…...... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt: …..........................., …...... év …............... hónap …... nap

…..........................................

az intézményi tanács elnöke

(Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)

 

6.4. A nevelőtestület nyilatkozata

A házirendet az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.

.............................................

hitelesítő nevelőtestületi tag

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív, a határozatképesség megállapítása, az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya, keltezés, a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

 



[1] A Szent László Gimnáziumban az azonos tantervű osztályok szekciókat alkotnak. A szekciónak tagja minden diák, aki a szekcióhoz tartózó osztályba jár, az adott osztályok osztályfőnökei, és tagja minden pedagógus, aki a szekcióhoz tartozó osztályok valamelyikében tanít. A szekció vezetősége az igazgató által megbízott szekcióvezetőből és a szekcióhoz tartozó osztályok osztályfőnökeiből áll. (Részletesebben lásd: SZMSZ-ben.)

[2] A Szent László Gimnázium Diáksport Egyesület 2001 óta (Iskolai Sportkörként 1924 óta) működik, a tanulók egészének önszerveződő sportköri csoportja. Működésének elveit önálló jogi személyként saját Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. Megállapodás alapján részt vesz a mindennapos testnevelés megvalósításában.

[3] Ha az osztályfőnök nem érhető el, akkor az osztályfőnök helyettese vagy az igazgatóság egy tagja adhat kilépési engedélyt.

[4] 2017/2018-as tanévtől, felmenő rendszerben vezetjük be a diákönkormányzat javaslatára, a tanulók többségének egyetértésével.

[5] A beosztást ki kell függeszteni a portánál, valamint a tanári szobánál.

[6] Kkt. 27. § (11)

[7] Nkt. 46.§ (6)

[8] Lásd a IV. fejezet 5. pontját: Helyiséghasználat, területhasználat

[9] A könyvtári és a kihelyezett könyvtári eszközökre is egyaránt vonatkozik.

[10] Nkt. 46. § (9-10.)

[11] A tilalmazott tárgyat vagy anyagot annak fellelése után a tanulótól el kell venni, és amennyiben annak birtoklása is jogszabályba ütközik, azt visszaadni részére nem lehet. A tilalom ellenére behozott tárgyat vagy anyagot annak elvétele esetén, ha ezt a jogszabály engedi, a törvényes képviselőnek kell visszaszolgáltatni. Ezen tárgyak őrzése során bekövetkezett károkért az iskola felelősséget nem visel.

[12] A letétbe helyezett tárgyat az iskolatitkár veszi át, a titkársági zárható szekrényben tárolja; s azonosításra alkalmas módon, elismervény ellenében lehet átvenni.

[13] Közoktatási törvény 12.§ (1) d) pontja

[14] Rendkívüli esemény (pl. betegségből, balesetből eredő ok) esetén csoportváltoztatás év közben is lehet.

[15] A fogadási időt a tanév rendje határozza meg minden tanév elején.

[16] Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás a szülő joga – melyet gyermekével együtt gyakorolja. (R. 15. §)

[17] Tanköteles korú tanulók szüleit az Nkt. értelmében hivatalos levélben is értesítjük az 1. igazolatlan óra hiányzásakor, a 10., illetve a 30. óra után a jegyzőt, valamint a gyámhatóságot (R. 51.§ 3-7. pontjai).

[18] Szakórai foglalkozás: dupla vagy tripla órák a hiányzás szempontjából 1 foglalkozásnak számítanak.

[19] Ha a tanuló hiányzása „egy tanítási évben egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.” (R. 51. § 7. pont)

[20] A fegyelmi eljárás lefolytatója az igazgató vagy – súlyosabb esetekben – a tantestület által megbízott fegyelmi bizottság.

[21] A kedvezmények megvonása szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat.

[22] Az iskolavezetés tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági igazgató, tagozatvezető és szekcióvezetők.

[23] Ennek érdekében pl.: az évközi vizsga témaköröket / tételeket meg kell ismernie a vizsga előtt legalább 3 hónappal; a tanuló és szülei a digitális napló adott diákra vonatkozó adatait (érdemjegyeit, hiányzásait stb.) minden hét vasárnap frissítve megismerheti. A digitális naplóba a változásokat a szaktanárok és az osztályfőnökök folyamatosan vezetik. Új adatok beírását a hónapot követő 15. munkanap után csak az elmaradás indoklása után, igazgatói engedéllyel lehet kezdeményezni.

[24] Ktv. Végrehajtási rendelete, 22.§ (2): „A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról.”

[25] Pl.: Internetes web-oldalon, amelyre a „Szent László Gimnázium” kereső szóval rá lehet találni, nem jelenhet meg az iskolához méltatlan tartalom.

[26] Kivéve, ha a szaktanárt rajta kívül álló ok (pl. betegség) akadályozta a munkavégzésében. Ebben az esetben az akadályoztatás idejével meghosszabbodhat az értékelés 30 napos határideje.

[27] Az iskolai fotó-és videótár kialakítása folyamatban van, annak házirendjét a tár létrejöttekor kell megalkotni.

[28] A könyvtár és a számítástechnika szaktantermek házirendje az iskolai könyvtárban és az iskolai számítógépes hálózat adattárában, valamint az iskola honlapján elérhető.