Iskolánkról / SzMSz

A Kőbányai Szent László Gimnázium

Szervezeti és Működési Szabályzata

 


Tartalom

 

 

 

 

Általános rendelkezések. 3

A szervezeti és működési szabályzat hatálya. 3

Szervezeti felépítés és irányítás. 8

Az iskolai közösségek. 13

A szülői szervezet, az iskolaszék és a DÖK.. 18

A vezetők, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formái 20

Az intézmény működési rendje. 22

A közalkalmazottak munkarendje. 31

Külső kapcsolatrendszer formája és módja. 38

Az intézmény gazdasági szervezetének felépítése, működése. 40

Záró rendelkezések. 44

 

 


Általános rendelkezések

 

A Kőbányai Szent László Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban SZMSZ) a gimnázium igazgatójának előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. Az SZMSZ határozatlan időre szól.

 

A SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét.

 

Az SZMSZ valamint az intézmény többi alapdokumentuma (3.1.) megismerhető az alábbiak szerint:

az iskolai könyvtárban a könyvtári nyitva tartás idejében;

az igazgató valamint az igazgatóhelyettesek fogadóóráin;

az igazgatónál, előzetesen egyeztetett időpontban;

a gimnázium titkárságán, munkaidőben;

a gimnázium belső számítógépes hálózatán;

a *-gal jelölt dokumentumok elérhetőek a gimnázium számítógépes honlapján is.

Az SZMSZ, a pedagógiai és nevelési program, a házirend részleteivel kapcsolatban tájékoztatás kérhető az igazgatótól, személyesen (fogadóóráján) vagy e-mailben (sarkpet@szlgbp.sulinet.hu címen).

A szervezeti és működési szabályzat hatálya

 

Az SZMSZ személyi hatálya a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az iskola valamennyi dolgozójára és tanulójára kiterjed.

Az SZMSZ tárgyi hatálya az intézmény működési területére terjed ki.

Az intézmény alapadatai

Elnevezése: Kőbányai Szent László Gimnázium

 (rövid név: Szent László Gimnázium)

Címe: 1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.

Székhelye: megegyezik a gimnázium címével

Típusa: gimnázium

OM azonosítója: 035236

 

Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszámát, valamint az iskolai évfolyamok, osztályok számát a hatályos alapító okirat határozza meg.

 

Az intézményben dolgozó pedagógusok és az oktatást segítő közalkalmazottak létszámát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kőbánya 10. Tankerületének igazgatója határozza meg.

Az üzemeltető Kőbányai Önkormányzat dönt a hozzá tartozó dolgozók létszámáról.


Az intézmény alaptevékenysége

Az alapító okirat kelte: 2013. augusztus 27.

 

A Kőbányai Szent László Gimnázium 2013. január 1-je óta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményegysége, melynek működtetője Budapest Főváros Kőbányai Önkormányzata.

 

Az intézmény alaptevékenysége

Középiskolai nevelés és oktatás, melynek keretében – a tanulók érdeklődéséhez, tehetségéhez igazodóan – felkészít az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

 

A gimnázium vállalkozási tevékenysége nulla százalék.

 

A gimnázium tevékenységi köre:

 

nappali és esti rendszerű, az általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás,

 

iskolai, intézményi étkeztetés

 

KSH:   510141 802132  201

 

A bélyegzők használatának joga elsősorban az aláírási joghoz kapcsolódik:

        -  a  (2) bélyegzőt az igazgató és a nappali tagozat három igazgatóhelyettese;  

      

a (3) bélyegzőt a felnőttoktatási tagozat igazgatóhelyettese használhatja;

 

az (1) bélyegző használatára az iskola pedagógusai és adminisztratív dolgozói – munkaköri feladataiknak megfelelően – jogosultak.   

 

Ellátandó tevékenységi kör:

(TEAOR szerint, illetve az államháztartási szakágazati besorolás és szakfeladat száma szerint):

Szakágazat: 853100 általános középfokú oktatás

TEÁOR    85.31  

                                                          

Szakfeladatok

Alap szakfeladatok:

85311              Gimnáziumi oktatás 9-12/13. évfolyamon

853111            Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás

853112            SNI tanulók nappali rendszerű  gimnáziumi oktatása (gyógytestnevelés)

853113            Kéttannyelvű oktatás

853114            Gimnáziumi felnőttoktatás

                                                                                 

Az intézmény további szakfeladatai:

8901                Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenység

89011              Esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok

890111            Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

890112            Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok

890115            Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű fiatalok részére

931204            Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

562917            Munkahelyi érkeztetés

562913            Iskolai intézményi étkeztetés

 

Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység:

812100            Általános épülettakarítás

813000            Zöld terület kezelése

682002            Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése (iskolai büfé)

811000            Építmény üzemeltetése

 

Az oktatási, nevelési feladatok megvalósulásának keretei:                                                                                 

Nappali tagozat

4 évfolyamos gimnáziumi képzés (évfolyamonként két osztályban)

 

5 évfolyamos (nyelvi előkészítő osztállyal kiegészített) gimnáziumi képzés, évfolyamonként két osztályban

 

Két tanítási nyelvű tagozat

évfolyamonként egy osztályban 5 évfolyamos magyar-olasz két tanítási nyelvű képzés

 

Felnőttoktatási tagozat

esti rendszerű gimnázium

 

Az intézmény egyéb feladatai:

iskolai könyvtárat működtet, melynek szolgáltatásait a tanulók és az intézmény dolgozói minden munkanapon igénybe vehetik.

biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét.

megszervezi a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató foglalkozását.

gyógytestnevelést biztosít.

az intézményben dolgozók és tanulók részére étkezést biztosít.

működteti az intézményi vagyont.

 

A gimnázium tagja az UNESCO társult iskolák szervezetének.

 

Az intézmény a Vöröskereszt bázis iskolája.

 

Az intézmény az ELTE gyakorlóhelye.

 

Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenysége:

Helyiségek bérbeadása.

 


Az iskola bélyegzői

 

hosszú bélyegzője (1):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nappali tagozat nagy körbélyegzője (2):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

felnőttoktatási tagozat nagy körbélyegzője (3):

 

 


A gimnázium működési rendjét meghatározó dokumentumok

Alapdokumentumok

A gimnázium törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

alapító okirat

SZMSZ

pedagógiai program*  

házirend*

éves munkaterv (benne: a tanév fontosabb eseményei*)

közalkalmazotti szabályzat

Az alaptevékenységre vonatkozó szervezési dokumentumok
Intézményi éves munkaterv

Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, a tanévnyitó értekezleten. Az éves munkaterv elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat és az iskolaszék.

A munkaterv melléklete tartalmazza:

a tanév fontosabb eseményeinek, tevékenységeinek megnevezését;

az események dátumát, az elvégzendő feladatok határidejét;

a felelősök megnevezését.

Tantárgyfelosztás

Tanügyigazgatási dokumentum, amelyben rögzítésre kerülnek

az óraterv alapján tartandó tantárgyak, foglalkozások;

a tanulócsoportok és a csoportbontások;

név szerint, az alkalmazott pedagógusok és feladataik;

mindezek intézményi szintű összesítése.

A kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével meg kell, hogy feleljen a fenntartó által engedélyezett időráfordításnak, meghatározva ezzel a pedagógus álláshelyek számát.

Órarend és terembeosztás

Az órarend a tantárgyfelosztás alapján előírja a pedagógusok és a diákok heti kötelező időbeosztását. Az órarend készítésénél törekedni kell a tanulók napi változatos tanóra összeállítására és heti egyenletes terhelésére, valamint a pedagógusok beoszthatóságára, egyenletes terhelésére.

Tömbösített tanórák esetén ugyanannak a tantárgynak az órái egymás utáni két nap oly módon kerülnek az órarendbe, hogy egyik nap legalább kettő, másik nap legalább három tanóra kövesse egymást.  

Rendkívüli órarend szerint folyhat a tanítás – az éves munkatervben rögzített módon – témahét, tömbösítés, tanórai keretek közé nem szorítható projekt, ünnepségek és megemlékezések, évközi vizsgák vagy egyéb, az iskolai élettel összefüggő esemény illetve tevékenység céljából. 

 

A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami kijelöli a tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét.

Ügyeleti rend

Az ügyeleti rend célja a biztonságos intézményi környezet és az egészségvédelem megvalósítása. A diákok − életkoruktól függő mértékben − korlátozottan felelősek cselekedeteikért, csökkent belátásúak. A felügyeleti beosztás az órarendhez és a pedagógusok épületen belüli munkahelyéhez igazodik. Elkészítésének elveit a közalkalmazotti tanács és az iskolavezetés együttesen határozza meg.

 

Szervezeti felépítés és irányítás

Az iskola és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája; a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.

 

Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési rendjét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

Az intézmény vezetője és helyettesei

A gimnázium egyszemélyi felelős vezetője: az igazgató. Az igazgató az intézményt teljes felelősséggel vezeti és képviseli. Döntési jogköre a jogszabályi keretek közötti.

Vezetői munkáját megosztja:

az általános igazgatóhelyettes

a nevelési igazgatóhelyettes

a felnőttoktatási tagozatvezető (igazgatóhelyettes)

két tanítási nyelvű tagozat vezetője (igazgatóhelyettes)

a gazdasági vezető – igazgatóhelyettes

között, ami viszont a felelősségét nem érinti.

 

Jogállásukat tekintve az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető és a gazdasági vezető magasabb vezető beosztású dolgozók.

 

A vezetők közti feladatmegosztás a mindenkor érvényes munkaköri leírásokban rögzítésre kerül.

Az igazgató átruházza a felnőttoktatási tagozat vezetőjére az iskola képviseletét a felnőttoktatással kapcsolatos ügyekben.

Az általános igazgatóhelyettes:                                                      

felelős az intézmény személy- és munkaügyi döntés előkészítő feladatainak, és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének ellátásáért;

 felelős a tantárgyfelosztás elkészítéséért, szervezi fakultatív, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokat;

koordinálja a hozzá tartozó munkaközösségek tevékenységét;

felelős a túlóra összesítés elkészítéséért a pedagógusok által leadott munkaidő elszámolás alapján;

felelős az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről;

felelős az érettségi vizsgák megszervezéséért, intézi a negyedikesek továbbtanulási ügyeit;

felelős az intézményi minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység felügyeletért, koordinálásáért.

A nevelési igazgatóhelyettes:                                                                                       

felelős a tanulók jogainak maradéktalan érvényesítéséért;

felelős a diákok szociális ügyeinek intézéséért;

felelős a kapcsolattartásért

a diákönkormányzat képviselőivel;                                                   

a Szent Lászlós Öregdiákok Baráti Körével;                                                                

képviseli az igazgatót a Szent László Gimnázium DSE vezetésében;              

felelős a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáért;

koordinálja a hozzá tartozó munkaközösségek tevékenységét valamint az iskolai rendezvényeket;                                                                                                          

felelős a beiskolázás, különösen a nyolcadikosok felvételi vizsgáinak és az évközi vizsgáknak a megszervezéséért;

felelős a kapcsolattartásért a határon túli testvériskolákkal;

felelős az évkönyv, az iskolai értesítő szerkesztéséért, kiadásáért, .

A felnőttoktatási tagozatvezető:

felelősen irányítja a felnőttoktatási tagozat működését az éves munkaterv alapján;                  

részt vesz a gimnázium tantárgyfelosztásának elkészítésében;                                  

felelős a tagozaton az évközi és év végi vizsgák, valamint az érettségi vizsgák megszervezéséért, lebonyolításáért;

felelős a felnőttoktatási tagozaton a tankönyvrendelésért.

A magyar-olasz két tanítási tagozat vezetője:

irányítja a magyar-olasz két tanítási nyelvű tagozat működését;

felügyeli az idegen nyelvi munkaközösségek munkáját, a munkaközösségbe nem szerveződő idegen nyelvek oktatását – a tantárgygondozók segítségével;

felelős az emelt szintű érettségi vizsgák megszervezéséért;

felelős az egyetemi tanítási gyakorlat megszervezéséért, kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel;

intézi a második nyelvi csoportok megszervezésével kapcsolatos ügyeket;

felelős a tankönyvrendelésért, megszervezi a nappali tagozatos tanulók tankönyvellátását.

 

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

A 2007. évi CLII. tv. III-V. szakasza szerint azoknak a vezető beosztású közalkalmazottaknak, akik a pénzügyi folyamatok lebonyolításában részt vesznek, kétévente vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Abban az esetben, ha az intézmény közbeszerzésben vesz részt, évente kötelező a vagyonnyilatkozat-tétel.

Az intézményben az alábbi munkakörökben dolgozókra kötelező:

az igazgató

az általános igazgatóhelyettes

a gazdasági vezető

a számviteli csoportvezető

A vezetők közti feladatmegosztás és kapcsolattartás rendje, formája

Az intézményben – nem munkajogi értelemben – vezetőnek minősülnek:

az igazgató,

az igazgatóhelyettesek,

a tagozatvezető,

az igazgatótanács tagjai,

a közalkalmazotti tanács vezetője,

a diákönkormányzatot segítő tanár.

 

 

Az intézmény szűkebb iskolavezetősége:

            - igazgató

            - igazgatóhelyettesek

            - a két tagozatvezető

           

Az igazgatótanács az intézmény vezető testülete;

Az igazgatótanács tagjai a szekciók vezetői. Az igazgatótanács javaslataival, véleményével segíti az operatív irányítást, közreműködik a közép- és hosszú távú tervezésben.

Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az igazgatótanács tagjai, a diákönkormányzatot segítő tanár és a közalkalmazotti tanács vezetője hetente üléseznek, meghatározott időben. Üléseire — a napirendtől függően — meghívható a diákönkormányzat elnöke és az iskolában működő érdekképviseleti és szakmai szervek képviselői.

 

A szűkebb iskolavezetés tagjai naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról, hetente egyszer ülést tartanak.

A szakmai vezetőség

A szakmai vezetőség (kibővített iskolavezetés) véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testület.

           

A nappali tagozat szakmai vezetőségének tagjai:

az igazgató,

az igazgatóhelyettesek,

a két tanítási nyelvű tagozat vezetője, igazgatóhelyettes

az igazgatótanács tagjai,

a diákönkormányzatot segítő tanár

a közalkalmazotti tanács elnöke

a munkaközösség-vezetők.

 

A felnőttoktatási tagozat szakmai vezetőségének tagjai:

a tagozatvezető, igazgatóhelyettes

a munkaközösség-vezetők.

 

A szakmai vezetőségek évente legalább három alkalommal üléseznek, az igazgató által meghatározott munkaprogram szerint:

                                   — a tanév megkezdése előtt;

                                   — a félévi értekezlet előtt;

                                   — a szorgalmi időszak végén.

 

Üléseit, amelyre a napirendtől függően meghívhatók a diákönkormányzat elnöke és az iskolában működő érdekképviseleti szervek képviselői, nappali tagozatnál az igazgató, a felnőttoktatási tagozatnál a tagozatvezető hívja össze.

A szakmai vezetőség – az igazgató előterjesztése alapján – javaslatot tesz az éves munkatervre, amit a tantestület a tanévnyitó értekezleten fogad el. Javaslatokat tesz az intézmény gazdálkodására, működésére vonatkozóan. Megtárgyalja, véleményezi az igazgatói előterjesztéseket, beszámolókat.

 

A helyettesítés rendje

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az általános igazgatóhelyettes. Az igazgató tartós távolléte[1] esetén a vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

 

A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés sorrendje a következő:

az általános igazgatóhelyettes;

a nevelési igazgatóhelyettes;

a két tanítási nyelvű tagozat vezetője, igazgatóhelyettes;

a felnőttoktatási tagozat vezetője, igazgatóhelyettes;

az osztályfőnöki munkaközösség vezetője;

megbízott pedagógus;

 

A felnőttoktatási tagozat vezetőjét távollétében a felnőttoktatási tagozat humán munkaközösségének vezetője helyettesíti.

Közalkalmazotti jogok

A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a Közalkalmazotti törvény (Kjt.), a Munka törvénykönyve (Mtv.) és a Köznevelési törvény szabályozza. Az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok mellett az iskola további szervezeti egységeinek dolgozói az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segítik.

 

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

 

Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel jogviszonyban álló közalkalmazottakat és közösségeiket. A döntést hozó személynek (közösségnek) az írásban beadott javaslatra, véleményre írásban kell válaszolnia.

 

Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak olyan rendelkezést hozhat, vagy intézkedést tehet, amellyel az egyetértésre jogosult személy vagy közösség ténylegesen egyetért.

 

A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára biztosított kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület az abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes.

 


Az iskolai közösségek

A nevelőtestület

 

A nevelőtestület a gimnázium pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja a gimnázium valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottjai.

 

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

-          a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;

-          a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;

-          a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;

-          a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések; értékelések, beszámolók elfogadása;

-          a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

-          a házirend elfogadása;

-          a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;

-          a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása

-          az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

-          jogszabályban meghatározott más ügyek;

-          az IMIP elfogadása, módosítás elfogadása.

 

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A nevelőtestületnek döntési joga van az SZMSZ elfogadása, módosítás elfogadása alapján az elfogadás megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról.

Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

A nevelőtestületi vélemény az igazgatóra nem kötelező jellegű.

Nevelőtestületi feladatkörök átruházása, valamint a megbízott beszámoltatása

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére és eldöntésére tagjaiból − meghatározott időre vagy alkalmilag − bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra.

Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a gimnázium igazgatója is megteheti.

A megbízott a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni.

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

 

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza a következő feladatok ellátását:

-          a pedagógiai program helyi tantervének részbeni kidolgozása;

-         a taneszközök kiválasztása;

-         javaslattétel továbbképzésre, átképzésre;

-          javaslattétel a munkatervhez.

A nevelőtestület a tantárgyfelosztás véleményezésének jogkörét a szakmai munkaközösségre ruházza át.

           

A nevelőtestület döntési jogkörét a tanulók fegyelmi ügyeiben a fegyelmi bizottságra ruházza át. A fegyelmi bizottság tagjai:

-          a nevelőtestület választott képviselői, az érintett tanulót, tanulókat tanító tanárok közül;

-          a diákönkormányzatot segítő pedagógus;

-          más pedagógus, akit az igazgató a fegyelmi bizottságba delegál;

-          a diákönkormányzat képviselője.

A fegyelmi bizottság elnöke az igazgató, vagy az általa kijelölt iskolavezetőségi tag.

Nevelőtestületi értekezletek

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart.

 

A nevelőtestület rendes értekezletei:

tanévnyitó értekezlet,

osztályozó értekezletek,

félévi értekezlet,

nevelési értekezletek,

tanévzáró értekezlet,

információs értekezletek.

 

A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról.

 

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze.

 

Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról és a napirend kihirdetéséről legkésőbb az értekezlet időpontja előtt egy héttel intézkedik.

 

A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

 

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni az egyetértési vagy véleményezési jogkört gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogkört gyakorló szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat képviselőjét.

 

A nevelőtestület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Ha szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.

Titkos szavazás esetén a nevelőtestület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

 

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyv hitelesítésére a nevelőtestület két nevelőtestületi tagot választ. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A szakmai munkaközösség az azonos tantárgyat tanító pedagógusok, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok közössége. Szakmai munkaközösség alakításáról, illetve megszüntetéséről az érintett pedagógusok döntenek.

 

Szakmai munkaközösségek:

                        Osztályfőnöki munkaközösség

                        Történelem munkaközösség

                        Matematika munkaközösség

                        Angol nyelvi munkaközösség

                        Német nyelvi munkaközösség

                        Olasz nyelvi munkaközösség

                        Természettudományi munkaközösség

                        Testnevelés munkaközösség

                       

Módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó oktatáshoz.

A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.

Javaslatot tesz a továbbképzésekre (figyelembe véve az iskola érdekeit és anyagi lehetőségeit), valamint az iskolai tanulmányi versenyek programjára.

A munkaközösség-vezető

A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján, öt éves időtartamra. A megbízás többször meghosszabbítható.

 

Azon tantárgyak tanításának szakmai, módszertani irányítását, amelyek tanárai nem szerveződnek szakmai munkaközösségbe, az igazgató által megbízott tantárgygondozó végzi

 

A munkaközösség vezető jogait és kötelességeit munkaköri leírás tartalmazza.

A szakmai munkaközösségek vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn egymással.

 

A szakmai munkaközösség vezetője tesz javaslatot a tantárgyfelosztásra.

Szakterületét érintően véleményezi a pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.

Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására.

 

A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni

a pedagógiai program elfogadásához illetve módosításához;

a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához;

a felvételi követelmények meghatározásához;

az évközi vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.

 

Azon pedagógusok esetében, akik nem szerveződnek munkaközösségbe, értelemszerűen a megbízott tantárgygondozó tanár látja el a feladatot. 

 

A pedagógusok minden tanév első félévének végéig írásban jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvekre. A szakmai munkaközösségek véleményezik az egyes pedagógusok által kiválasztott tankönyveket. A feladattal megbízott igazgatóhelyettes összeállítja a tankönyvrendelést, és az iskolaszék számára véleményezésre előkészíti.

A közalkalmazotti tanács és az érdekképviseleti szervek

Az iskolában működő közalkalmazotti tanács saját működési szabályzata szerint látja el jogszabályokban biztosított feladatait.

A kapcsolattartásért és a közalkalmazotti tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáért az igazgató felelős.

 

Az intézményben működő érdekképviseleti szervezetekkel az együttműködést az érdekképviseleti szervezetek és az iskola között fennálló kollektív szerződés határozza meg. A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályozását a kollektív szerződés tartalmazza.

Az igazgató a dolgozók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedésekről, illetve az iskola alapdokumentumainak módosításáról előzetesen egyeztet az érdekképviseleti szervezetek helyi képviselőjével.

 

A közalkalmazotti tanácsnak, illetve az érdekképviseleti szervezeteknek joga, hogy az iskola dolgozóit a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblák útján vagy más módon tájékoztassa.

A szekciók

A nappali tagozat pedagógiai szervezeti egysége a szekció, melyet a különböző évfolyamhoz tartozó, de azonos tantervű osztályok alkotnak. A pedagógiai program szerint a nappali tagozat öt szekcióból áll. Zárójelben a felvételiben szereplő kód.

„A”     magyar-olasz két tanítási nyelvű (10)

„B”      emelt szintű – „speciális” – ­angol tantervű (20) + emelt szintű matematika és emelt szintű angol tantervű (31) + emelt szintű angol tantervű (a D osztállyal megosztva) (32)

„D”     emelt szintű rajz és vizuális kultúra (41) + emelt szintű német tantervű (42) + emelt szintű angol tantervű (a B osztállyal megosztva) (32)

"E"      emelt szintű természettudományi (biológia, kémia) tantervű (50)

"F        emelt szintű informatika (61) illetve emelt szintű mozgókép és médiaismeret (tömegkommunikáció) tantervű (62)

 

A szekciónak tagja minden diák, aki a szekcióhoz tartózó osztályba jár, az adott osztályok osztályfőnökei, és tagja minden pedagógus, aki a szekcióhoz tartozó osztályok valamelyikében tanít.

A szekció vezetőjét az igazgató bízza meg. A szekció vezetője képviseli a szekciót az igazgatótanácsban.

A szekció vezetősége a szekcióvezetőből és a szekcióhoz tartozó osztályok osztályfőnökeiből áll.

 

A szekciónak javaslattételi és véleményezési joga van

-          a szekció ügyeit érintő kérdésekben;

-          a szekció helyi tantervének kidolgozásakor.

 

A szekció vezetősége tesz javaslatot a felvételi követelmények meghatározására, a felvételi bizottság összetételére. A felvételi bizottság tesz javaslatot a felvételre.

 

A szekció vezetősége dönt azoknak a pénzeknek a felhasználásáról, melyeket a szekció számára szereztek.

 

A szekcióhoz tartozó osztályok osztályfőnökeinek megbízására a szekcióvezető tesz javaslatot, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője véleményének meghallgatása után.

 

A szekció értekezleteit a szekcióvezető hívja össze.

A szekció értekezletein kötelező a részvétel a szekció vezetőségén kívül minden tanárnak, akit a szekcióvezető meghív.


A szülői szervezet, az iskolaszék és a DÖK

A szülői szervezet

A szülők jogai különösen:

megismerni a nevelési és pedagógiai programot és a házirendet;

tájékoztatáshoz való jog;

a részvételhez való jog;

a feltett kérdésre érdemi válaszhoz való jog.

 

Az iskolában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében szervezetet hoznak létre.

A szülői szervezet iskolai szintű képviselőjével a nevelési igazgatóhelyettes tart kapcsolatot.

 

A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet − véleményezéssel érintett − napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni.

 

A Ktv. vonatkozó bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői szervezet részére az alábbi véleményezési jogkört biztosítja:

a működési szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben;

a házirend megállapításában;

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben;

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában;

az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

Az iskolaszék

Az iskolában a nevelőmunka elősegítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az iskolafenntartó, továbbá az iskola működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik.

Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú, (4-4 fő) képviselőjéből áll. A fenntartó egy főt delegál az iskolaszékbe. Az igazgató tanácskozási joggal tagja az iskolaszéknek.

 

Az iskolaszék a működési rendjét, működési programját és tisztségviselőit maga határozza meg.

 

Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van.

 

Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol az alábbi kérdésekben:

 

w  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a következő kérdésekben:

-          a működés rendje, ezen belül az épület nyitva tartásának és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje;

-          a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel;

-          a vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája;

-          a külső kapcsolatok rendszere, formája és módja;

-          az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok;

-          a tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések;

-          a térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések;

-          a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje;

-          az intézmény védelmére, az intézményi vagyon megóvására vonatkozó előírások;

 

w  mindazokban a kérdésekben, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni;

w  a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái;

w  a diákönkormányzat munkájához szükséges működési feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása;

w  a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái;

w  a tanulók jutalmazásának elvei és formái;

w  a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei;

w  az iskolai könyvtár működési rendje;

w  a házirend elfogadása, illetve módosítása.

 

Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény vagy javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.

A diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat (a továbbiakban DÖK) tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A DÖK munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki − a DÖK megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

 

A diákönkormányzat dönt:

-          saját működéséről;

-          saját szervezeti és működési szabályzatáról;

-          dönt a működéséhez szükséges és biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;

-          hatáskörei gyakorlásának rendjéről;

-          egy tanítás nélküli munkanap programjáról;

-          saját tájékoztatási rendszerének működtetéséről (iskolarádió, iskolaújság, honlap, stb.), valamint a tájékoztatási rendszer tanulói vezetőinek megbízásáról.

 

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

 

-          a jogszabályban meghatározott ügyek az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor;

-          az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok;

-          a diákönkormányzat valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a DÖK működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések) használata, költségvetési támogatás biztosítása;

-          a mindennapi testedzés formái;

-          a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának elvei;

-          az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása;

-          a házirend elfogadása és módosítása.

-          valamint minden olyan eset, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez;

 

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület elé beterjesztett diákönkormányzati szervezeti és működési szabályzat elfogadása tárgyában a nevelőtestület 30 napon belül nem nyilatkozik, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát elfogadottnak kell tekinteni.

 

A tanulók véleményükkel, javaslataikkal nevelőikhez, osztályfőnökükhöz, az iskola vezetőihez, az iskola tagjaihoz egyaránt fordulhatnak, osztályfőnöki órákon, diákgyűlésen. Diákönkormányzati képviselőn keresztül az iskolaszék, az igazgató fogadóóráin, kérdőíves tájékozódás alkalmával vagy előzetesen megbeszélt időpontokban is. A számukra szükséges információkat megkapják nevelőiktől, főként osztályfőnöküktől, az iskola vezetőitől a különböző órákon, foglalkozásokon, iskolagyűlésen, a diákönkormányzat gyűlésein.

Informálódhatnak faliújságról, hirdetőtábláról.

 

A vezetők, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formái

Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze.

 

A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, ülések, nyílt napok, tanácskozások és fogadóórák.

 

Az iskola közösségeinek kapcsolattartásaiban a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, amelyeket az iskolában mindenki által elérhető helyen ki kell függeszteni.

A szülői szervezet – igazgató

A szülői szervezet saját munkaterve alapján működik.

Vezetői az iskolával kapcsolatos véleményüket, javaslataikat eljuttatják az igazgatóhoz, aki azt érdemben áttekinti (30 napon belül válaszol).

 

Az igazgató

-          biztosítja a lehetőséget a szülői szervezet törvényben meghatározott jogainak érvényesítésére;

-          rendszeresen részt vesz a szülői szervezet ülésein, ahol félévenként átfogó tájékoztatást ad az iskola helyzetéről, munkájáról, feladatairól, meghallgatja a véleményeket, javaslatokat;

-          aktívan részt vesz az adott témákban rendezett fórumokon;

-          hetente fogadóórát tart (időpontja évente kerül meghatározásra, a hirdetőtáblán olvasható);

-          alkalmanként kérdőíves módszerrel tájékozódik a szülők véleményéről, az eredményről, tapasztalatokról beszámol.

Iskolaszék – igazgató

Az iskolaszék saját munkaterve alapján működik.

 

Az iskola igazgatója az iskolaszék tagja, így annak munkájában tevékenyen közreműködik, rendszeresen tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, biztosítja az iskolaszék törvényben meghatározott jogainak gyakorlását.

 

Az iskolaszéknek a törvényben meghatározott körben egyetértési, véleményezési joga van, amelyet az adott döntéshozó testület tanácskozásán képviselője útján juttat érvényre.

Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg.

Diákönkormányzat – iskolavezetőség

A DÖK egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogát vezető tisztségviselőin keresztül, a nyilvános ülésein kialakított álláspontot képviselve gyakorolja.

 

Az igazgató

-          biztosítja a DÖK egyetértési, véleményezési, és javaslattételi jogának érvényesülését;

-          gondoskodik arról, hogy a DÖK a döntés előtt legalább 15 nappal megismerje az előterjesztést; a DÖK véleményét a nevelőtestületi értekezleten a DÖK elnöke és/vagy a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli;

-          gondoskodik a működéshez szükséges feltételekről;

-          a rendezvényekhez helyiséget, szükség esetén felszerelést, felügyeletet

-          a költségvetésből támogatást (összege évente kerül meghatározásra) biztosít;

-          a diákönkormányzattal elsősorban az azt segítő pedagóguson keresztül tartja a kapcsolatot, rendszeresen beszámoltatja, meghallgatja véleményét, javaslatait;

-          a diákképviselők számára évente diákparlamentet szervez, ahol beszámol a diákjogok érvényesüléséről.

 

Az intézmény működési rendje

Az intézmény nyitva tartása, a tanítás szervezése

Az iskola szorgalmi időben – általában szeptember 1. és június 15. között – hétfőtől péntekig 7 órától 21 óráig tart nyitva. Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva az intézmény: szerdai napokon 8 órától 14 óráig.

 

Szombaton, vasár- és ünnepnapokon a nyitva tartásra, illetve bármely más napon a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

 

A tanítási órák időtartama 45 perc. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el.

A tanítás a nappali tagozaton 825-kor kezdődik, az óraközi szünetek rendjét a házirend tartalmazza.

A felnőttoktatási tagozaton a tanítás hétfőtől csütörtökig, naponta 1530-tól 2020-ig tart.

 

Tilos a tanítási órát megzavarni; indokolt esetben az igazgató vagy helyettesei kivételt tehetnek.
Az óraközi szünetek rendjét és időtartamát a Házirend szabályozza.
0. óra a szülői szervezet és a DÖK egyetértésével szervezhető (730 – 815).

A bejáratnál 810 és 825 között, illetve az óraközi szünetekben 14 óráig a folyosókon ügyelet működik.

 

Az oktatás a tantárgyfelosztás alapján készült heti órarend és terembeosztás szerint folyik. Ettől eltérni kizárólag igazgatósági engedéllyel, illetve utasításra lehet.
A tanítási órák kezdési és befejezési idején – indokolt esetben – igazgatói engedéllyel lehet változtatni.
Az órarendben rögzítetteken kívüli, kötelező foglalkozásokat előzetesen be kell jelenteni az igazgatóság valamelyik tagjának.

 

A tanuló a tanítás ideje alatt, ha az 730 és 14 óra közé esik, csak osztályfőnöke, távollétében az osztályfőnök-helyettes, illetve valamelyik igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát, amit a portán le kell adnia. Az iskolában tartózkodás szabályait a Házirend határozza meg részletesen.

A nappali tagozatosok hivatalos ügyeinek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között. Nappali tagozatos tanulók hivatalos ügyeiket a 15 perces szünetekben vagy a tanítás befejezése után intézhetik.
A felnőttoktatási tagozaton tanulók hivatalos ügyeiket hétfőn és csütörtökön 16 és 18 óra között intézhetik a felnőttoktatási tagozat titkárságán.

 

A tanulók szülei, hozzátartozói a hivatalos ügyintézésre megállapított időben, valamint a számukra szervezett rendezvényeken (fogadóóra, szülői értekezlet, nyílt napok, stb. vagy a pedagógusokkal való előzetes megbeszélés alapján) léphetnek be és tartózkodhatnak az iskolában.

 

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására kizárólag a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató ad engedélyt.

 

A szaktantermek, laboratóriumok, számítógéptermek felszereléseiért a foglalkozást vezető vagy szervező szaktanár tartozik felelősséggel.

 

A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik.


Azok a további személyek, akik nincsenek jogviszonyban az iskolával, tanítási idő alatt csak engedéllyel léphetnek be és tartózkodhatnak az épületben. A portás telefonon kér engedélyt az irodákból, illetve a tanári szobából a beléptetésre.

 

Nem vonatkozik ez a tanfolyamok tanulóira és az iskola épületében tartott rendezvényekre. Az iskolai rendezvények alkalmával eseti szabályozás érvényes, amelyről a rendezvény szervezésével megbízott közalkalmazott gondoskodik. Az eseti szabályozást az igazgató hagyja jóvá, és gondoskodik a szabályozás működtetéséről.

 

Azokra a mérkőzésekre és edzésekre, amelyeknek a tornacsarnok ad otthont, a Kőrösi Csoma S. út felőli portán keresztül lehet az épületbe belépni.

A tanév helyi rendje

A tanév helyi rendjét az oktatási miniszter rendelete alapján a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

           

Az éves munkaterv tartalmazza:

-          az aktuális tanév legfontosabb célkitűzéseit, feladatait;

-          a munkaközösségek működésére valamint az iskolai élet egyéb területeire (pl. UNESCO, diákönkormányzat, Vöröskereszt stb.) vonatkozó munkaterveket;

-          az intézmény ellenőrzési tervét;

-          a munkaerő-gazdálkodással összefüggő feladatokat;

-          a pedagógiai munka értékelésével és a minőségbiztosítással összefüggő feladatokat;

-          a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat;

-          a tehetséggondozással, felzárkóztatással összefüggő feladatokat;

-          a tanulmányi versenyeket;

-          az iskolai sportrendezvényeket, a mindennapos testedzés biztosításának módját;

-          az iskolai ünnepélyek időpontját, módját;

-          a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását;

-          a tanév fontosabb eseményeit;

-          az információs értekezletek időpontját;

-          a nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját;

-          a nevelőtestület tagjainak megbízatásait;

-          a munka- és tűzvédelmi oktatás idejét és módját;

-          a nappali tagozaton a kis-érettségi vizsgák rendjét

-          az esti tagozaton a beszámolók rendjét;

-          a vezetők benntartózkodásának rendjét;

-          az iskolapszichológus(ok) éves munkatervét.

 

A tanév helyi rendjét az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a diákokkal, valamint részükre munka- és balesetvédelmi oktatást tart.

A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor.

Tanulókkal kapcsolatos egyéb rendelkezések

A tanulók a megállapított szociális támogatásokat (étkezés, tankönyv) a fenntartó rendelkezései, valamint az iskolaszék által megállapított elvek alapján vehetik igénybe. A kérelmek elbírálását a diákszociális bizottság végzi, amelynek vezetője az igazgató, tagjai: a nevelési igazgatóhelyettes, a gyermekvédelmi felelős és a DÖK megbízottja.

 

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a nem kötelező foglalkozásra, akkor a tanuló az adott tanévben köteles azon részt venni. Ebben az esetben a nem kötelező foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

A pedagógiai program szerinti, emelt szintű képzések egy részét – amelyek az adott osztályhoz, csoporthoz kötődnek – a tanuló a gimnáziumba történő jelentkezésekor választja.

 

Kötelező tanulmányok a Helyi Tanterv szerint, a gimnáziumi tanulmányok teljes időtartamára vonatkozóan:

10-es kód: a két tanítási nyelvű képzés,

20-as kód: a civilizációs ismeretekkel bővített, emelt szintű angol nyelvi képzés,

31-es kód: az emelt szintű matematika tantárgy,

41-es kód: emelt szintű rajz és vizuális kultúra,

42-es kód: az emelt szintű német nyelv,

50-es kód: az emelt szintű biológia és kémia,

61-es kód: az emelt szintű számítástechnika,

62-es kód: az emelt szintű mozgókép és médiaismeret (tömegkommunikáció).

 

Az első idegen nyelvet minden tanuló emelt szinten tanulja;

 

Nem kötelező tanórai foglalkozások:

Az utolsó két évfolyamon a kötelező foglalkozásokat kötelezően válaszható tanórai foglalkozások egészítik ki. A kötelezően választható foglalkozásokra az előző tanévben, május 31-ig kell jelentkezni, és a választott tantárgy, a jelentkezést követő tanévben a tanuló számára kötelező tanórai foglalkozásnak minősül. A tanuló heti terhelése a kötelezően választható órákkal együtt sem haladhatja meg a 34 órát (a két tanítási nyelvű osztályban a 35 órát).

Ha a tanuló a 12. (13.) évfolyamon kapcsolódik be emelt szintű érettségire felkészítő képzésbe, akkor – a tantárgy sajátossága szerint – különbözeti vizsgára kötelezhető.

A kötelező és a kötelezően választható tanórai foglalkozások egyaránt megszervezhetőek osztálykeretben, osztályok csoportbontásával, illetve évfolyam szinten.

 
Egy idegen nyelvi csoportban, illetve emelt szintű tantárgyi csoportban legfeljebb 17 tanuló lehet.


Aki egy tantárgy tantervi követelményeit teljesítette (ld. Pedagógiai Program), előrehozott érettségi vizsgát tehet. Ha a tanuló középszinten tett előrehozott érettségi vizsgát, folytathatja a tantárgy tanulását, de ez esetben a kötelezően választható tantárgyra vonatkozó szabályok érvényesek rá.

Tanórán kívüli foglalkozások

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődési igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a mindenkori órakeret és az anyagi lehetőségek figyelembevételével.

A tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokat az éves tantárgyfelosztások és órarendek tartalmazzák.

A tanórán kívüli foglalkozásokra az első tanítási héten lehet jelentkezni. Az elfogadott jelentkezés után az adott tanévben kötelező a részvétel. A tanórán kívüli foglalkozások legkésőbb október elsején kezdődnek, és a tanév végéig tartanak.

Kimaradást az iskola igazgatója indokolt esetben engedélyezhet.

 

A tanórán kívüli foglalkozások formái az iskolában:

-          szakkör

-          önképzőkör

-          énekkar

-          művészeti csoport

-          diáksport egyesületi sportcsoportok (SZLG DSE-vel együttműködésben)

-          tömegsport

-          tanulmányi, kulturális versenyek

-          iskolák közötti versenyek, bajnokságok

 

Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket, önképzőköröket hirdeti meg az éves munkatervben. Új szakkör beindítását pedagógusok, diákok és szülők egyaránt kezdeményezhetik.

A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és az iskolaszék véleményének meghallgatása után az igazgató dönt.

Korrepetálás tartható az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából.

A mindennapos testedzés formái

Naponta:

az iskola órakeretéből biztosított, tantárgyfelosztás szerinti testnevelési órák, edzések, sportáganként szervezett foglalkozások. Órarend

 

Alkalmanként:

túrákon, illetve különböző szervezetek által szervezett, tömegeket megmozgató sportrendezvényeken való részvétel. Órarend szerint heti öt testnevelés óra biztosított minden osztálynak, felmenő rendszerben, a 2012/2013. tanévtől. A tanulók részvétele a házirendben részletezve.

 

A Szent László Gimnázium Diáksport Egyesülete, (a továbbiakban DSE), megállapodása alapján részt vesz a mindennapos testedzés biztosításában. Az iskola ehhez helyet, felszerelést biztosít, illetve használja a DSE tulajdonában lévő sporteszközöket.

 

A nevelési igazgatóhelyettes a DSE elnökségi tagja, a DSE érdekeit képviseli az iskolavezetőség ülésein. Az igazgató és a DSE elnöke félévente (szükség esetén alkalmanként is) informális, illetve érdemi megbeszélést tart.

Tanulói adatok nyilvántartása

A tanulók nyilvántartása a KIR (Közoktatási Információs Rendszer) segítségével történik. A beiratkozás után a tanulók születési adatai, az oktatási azonosítójuk valamint a lakcímük kerül be a nyilvántartásba. Az érettségit követően kijelentjük a tanulókat a rendszerből.

 

Ezen túlmenően – Excell táblázatkezelővel – saját nyilvántartást is vezetünk, ahol még a tanulók TAJ-számát is nyilvántartjuk.

 

A külföldi tanulóknál még a tartózkodási vagy letelepedési engedély (ezek hiányában az útlevél) fénymásolatát is nyilvántartjuk.

Diákigazolvány

A beiratkozáskor a tanulók kitöltik a diákigazolvány igénylést, és a tanév elején kézhez kapják a diákigazolványukat.

Az elveszett diákigazolvány pótlására „Ideiglenes diákigazolványt” adunk ki, amíg a végleges diákigazolvány meg nem érkezik.

Az eljárási díjakat rendelet szabályozza.

A tankönyvrendelés és –árusítás szabályai

A tanév rendjében meghatározott ütemterv szerint bonyolítjuk.

A munkaközösségek, a pedagógusok kiválasztják az alkalmazni kívánt tankönyveket, munkafüzeteket, segédkönyveket és egyéb információ hordozókat. A központi tankönyv- jegyzékben nem szereplő termékek esetében jegyzék készül, amit az iskolavezetés, majd az iskolaszék megtárgyal. Amennyiben a jegyzéket az iskolaszék jóváhagyja, akkor lesz hivatalos az iskolai tankönyv jegyzék. Ha egy vagy több kiadvány esetében az iskolaszék negatív döntést hoz, akkor azt nem vásároltathatják meg a tanárok a szülőkkel. (Használatuk lehetséges, ha más forrásból a kiadvány minden tanuló számára biztosítható.)

 

Az így elkészült iskolai tankönyvlista alapján elkészítjük a tanulói tankönyvlistákat, amiket a tanulók és szüleik áttanulmányoznak, és eldöntik, hogy a tankönyv csomagból mely könyveket kérik, és melyeket nem. A jogszabályok alapján ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók (a továbbiakban: „kedvezményezettek”) – minden egyes kiadvány esetében – dönthetnek arról, hogy az iskola könyvtárából kölcsönzik vagy megvásárolják a tankönyveiket. (A nyelvkönyveket az iskola ingyenesen biztosítja a kedvezményezetteknek.)

 

A kedvezményezettek jogosultságukat kötelesek az iskola által megszabott határidőig igazolni. Ennek indoklás nélküli elmulasztása jogvesztő hatályú.

 

A tankönyveket a tanulók az iskolában vásárolhatják meg, a tanév helyi rendjében meghatározott időpontban. Ez általában szeptember 2-9. közé esik. A tankönyvek árát a vásárláskor kell kifizetni. A kedvezményezettek ugyanekkor vehetik át tankönyveiket az iskola könyvtárából. A kölcsönzött tankönyvek közül a kötelező érettségi tantárgyak tankönyveit érettségiig maguknál tarthatják. Egyébiránt a kölcsönzött tankönyvekre is vonatkozik az iskolai könyvtári szabályozás.     

Az iskolai étkeztetéséről, valamint a térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

Az iskolai étkezést az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója igénybe veheti – a fenntartó szabályozása és igénybe vehető kedvezményei alapján. Az iskolai étkezde egyszerre 50 főt képes ellátni, ezért az igénylők az étkezdében az éves munkatervben meghatározott időkeretben és szervezettségben vehetik igénybe a szolgáltatást.

 

Az étkezések térítési díjainak befizetési időpontját az iskolában jól látható helyen ki kell függeszteni.  Szükség esetén pótbefizetést kell tartani.

Hiányzás esetén az ebéd lemondható mindennap 900 óráig, a következő naptól. A teljes hét lemondása előző héten, pénteken 900 óráig lehetséges. A lemondott rendelés a következő befizetéskor kerül jóváírásra. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a befizetett térítési díj visszafizetésre nem tarthat igényt. A szülő a térítési díj összegének csökkentését az önkormányzati rendeletben írt mértékig kérheti.

Ünnepélyek, hagyományok

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége.

A nemzeti ünnepek és megemlékezések, valamint az intézmény helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos időpontját, valamint a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az intézmény az éves munkatervében határozza meg.

 

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:

-          megemlékezés október 6., október 23., március15., valamint a holocaust, illetve a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjairól

-          kulturális rendezvények

-          múzeumi napok

-          Lászlós hét

-          Lászlós fesztivál

-          UNESCO programok

-          szalagavató ünnepség

-          karácsonyi rendezvény

-          jótékony célú hangversenyek

-          diákönkormányzati rendezvények

-          öregdiák találkozó (május utolsó péntekén)

A tanulók felvételének, jutalmazásának, fegyelmezésének elvei és formái

A tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése

A tanulói jogviszony keletkezése a Közoktatási törvény 66.§. szerint:

-          a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik;

-          a felvételről vagy átvételről

w  a nappali tagozaton az iskola igazgatója;

w  a felnőttoktatási tagozaton a tagozatvezető

dönt.

 

A 8. osztályos tanulók beiskolázásának feltételeit – az érvényes jogszabályokkal összhangban – a tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten (de legkésőbb szeptember 30-ig) meg kell határozni, és október 31-ig nyilvánosságra kell hozni. A tanulói jogviszony megszűnik: a törvényben írt okokból és módon. (Közoktatási tv. 75.§.)

A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolása

A tanuló köteles a tanítási órákról, illetve a tanítási órák helyett szervezett foglalkozásokról való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni, legkésőbb a hiányzást követő egy héten belül.

Három napnál hosszabb mulasztást csak orvos igazolhat.

A hiányzás kezdetét telefonon be kell jelenteni, ez alól kivételt képez, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott az igazgatótól a mulasztásra.

 

Félévente 3 napos mulasztást indokolt esetben a szülő is igazolhat.

Fontos családi okok miatt lehet előzetes engedély alapján mulasztani. Három napot az osztályfőnök is engedélyezhet, ennél hosszabb időt csak az igazgató.

 

A tanuló tanítási óráról való késésének idejét (percben) vagy távolmaradását az osztálynaplóba be kell vezetni. Ha a késések időtartama eléri a 45 percet, akkor igazolatlan órának tekintendő. Ha a tanuló hivatalos iskolai elfoglaltság miatt mulaszt, hiányzását nem kell beszámítani, és a naplóban „Iskolai elfoglaltság” bejegyzést kell a bejegyzés mellé írni. Az iskolai elfoglaltság eseteit az érvényes iskolai házirend rögzíti.

A mulasztott órák és késések összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

 

Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség. Ha a tanköteles tanuló igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős hivatalosan értesíti a tanköteles tanuló gondviselőjét. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

 

Ha a tanköteles vagy nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri, vagy meghaladja a kilenc (9) órát, ellene fegyelmi eljárást kell indítani.

           

Ha a felnőttoktatási tagozat tanulója akadályoztatása (kórházi kezelés, mozgásképtelenség, stb.) miatt nem tud megjelenni beszámolón vagy vizsgán, az elmaradt beszámoló/vizsga idejét a tagozatvezető engedélye alapján a szaktanár jelöli ki, legkésőbb a következő beszámoló/vizsga idejéig.

A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez vagy növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

 

A jutalmazás formái: 

-          szaktanári dicséret

-          osztályfőnöki dicséret

-          igazgatói elismerés szóban (osztály előtt ismertetni kell)

-          igazgatói dicséret, írásban

-          nevelőtestületi dicséret, írásban

-          oklevél és jutalomkönyv

-          jutalomtáborozás

 

Az utóbbi három elismerést a tanulóifjúság előtt iskolagyűlésen, tanévzárón ismertetni kell. A dicséret nem csak egyénnek, hanem csoportnak és nagyobb közösségnek is adható.

 

A versenyeredmények iskolánk jó hírnevét öregbítik, ezért a következő dicséretek adhatók:

-          háziversenyek I-III. helyezettjei: osztályfőnöki dicséret

-          kerületi versenyek I-III. helyezettjei: igazgatói dicséret

-          budapesti, illetve országos versenyek I-X. helyezettjei: igazgatói dicséret – bizonyos esetekben a helyezés alapján egyedi elbírálás szerint.

 

Az iskolánk által alapított kitüntetések:

-          Szent László király emlékérem − kiemelkedő diákönkormányzati vagy a szülői szervezetben végzett tevékenységért, illetve kiemelkedő tanulmányi és érettségi vizsga eredményért adományozza a tantestület;

-          Szent Lászlós Jelvény − minden tanévben, a Lászlós héten a diákönkormányzat adományozza a tanévben legnépszerűbb pedagógusnak, illetve tanulónak.

A tanulók fegyelmi felelőssége

Fegyelemsértés esetén a súlyosabb fegyelemsértés (és annak következményeinek) megelőzése érdekében, az iskolai rend és fegyelem biztosítása céljából fegyelmező intézkedésekben részesül a tanuló.

a)      A fegyelmező intézkedések a következők:

(1)               szóbeli figyelmeztetés

(2)               írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, szaktanári)

(3)               írásbeli intés (osztályfőnöki, szaktanári)

(4)               szóbeli igazgatói figyelmeztetés

(5)               írásbeli igazgatói figyelmeztetés

(6)               írásbeli igazgatói intés

b)      Ha tanuló kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegi (lásd a III. fejezet/5.: A súlyos jogellenesség meghatározása című alfejezetet!), fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesül[1]. A fegyelmi büntetés fokozatai:

(1)               fegyelmi vétség esetén az osztályfőnök vagy tanár illetve a diákközösség által adott megbízás visszavonható

(2)               nem kötelező rendezvény(ek)ről eltiltás (pl. diákönkormányzati, iskolai rendezvények, diákcserék, kirándulások,

(3)               sportrendezvények, balatonszepezdi táborozási lehetőség)

(4)               megrovás

(5)               szigorú megrovás

(6)               kedvezmények megvonása[1]

(7)               áthelyezés másik osztályba

(8)               áthelyezés másik iskolába

(9)               eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles koron túl alkalmazható)

(10)           kizárás az iskolából (tanköteles koron túl alkalmazható)

 

A tanuló kártérítési felelőssége

(Ktv. 77.§ szerint került meghatározásra).

 

A taneszközökért és felszerelésekért vállalt felelősség szabályai:

A tanításhoz kapcsolódó alkalmakkor (tanóra, fakultációs, felkészítő, előkészítő órák), valamint az iskola által szervezett programok során taneszközök, segédeszközök, sporteszközök és egyéb felszerelések rendelkezésre bocsátásáért az adott órát, foglalkozást tartó tanár felelős, az eszközöket használatra a diákoknak átadhatja. Az esetleges károkért anyagilag a károkozó(k), illetve gondatlanul eljáró(k) tartozik (tartoznak) felelősséggel:

-          szándékos károkozás esetén a kár 100%-áig,

-          gondatlan károkozás esetén a kár 50%-áig terjedően.

 

A kár mértékét az iskola gazdasági vezetője határozza meg (ha kell, szakértő bevonásával), a térítés mértékét az igazgató.

A könyvtár állományában[2] lévő adathordozók kölcsönzésére vonatkozó anyagi felelősség kérdéseit az iskolai könyvtár házirendje tartalmazza.

A tanuló az olyan tárgyakban mutatkozó hiányért, melyeket visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik.

A kártérítési kötelezettség az iskola által szervezett valamennyi foglalkozás (beleértve a rendezvényeket, táborozásokat, stb.) során keletkezett kárra vonatkozik.

 

 


A közalkalmazottak munkarendje

Általános szabályok

A közoktatásban alkalmazott közalkalmazottak munkarendjét, a munkavégzés és a díjazás szabályait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Munka törvénykönyve és a vonatkozó rendeletek, valamint a Szent László Gimnázium Kollektív Szerződése határozza meg.

A nevelői munkát segítő és más közalkalmazottak munkarendjét munkaköri leírásuk tartalmazza. Munkarendjüket – a jogszabályok betartásával – az igazgató határozza meg, biztosítva az iskola zavartalan működését.

 

A pedagógusok év elején – az iskolai munkaterv szerint – elkészítik tantárgyfelosztás szerinti tanulócsoportjaik szaktárgyi éves programját (tanmenet vagy más, az ellenőrzést lehetővé tevő dokumentum), a helyi tantervnek megfelelően. A munkaközösség megállapodik az írásban rögzített tanmenet formai követelményeiben. A tanmenetet a szaktanár aláírja, a munkaközösség-vezető szakmai szempontból véleményezi, ellenjegyzi. A tanmenet a munkaközösség-vezetői és az igazgatói ellenjegyzéssel válik érvényessé. A tanmenet egy-egy példányát a munkaközösség-vezető, illetve az iskolavezetőség nyilvántartásba veszi.

 

A pedagógusok a haladási naplót és az osztályozó naplót digitális formában vezetik, az anyakönyvet pedig papír alapon. A digitális napló működéséért az igazgató felelős. A digitális napló haladási és osztályozó részét a tanév végén ki kell nyomtatni, és az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni. A digitális napló kivonatát – a szülők tájékoztatása végett – az iskola honlapján keresztül, jelszóval védve havonta hozzáférhetővé tesszük. A jelszó használata biztosítja, hogy egy tanuló adataihoz illetéktelen ne férhessen hozzá.

 

A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásáért a 138/1992. (X.8.) Korm.r. szerint jár illetménypótlék. A kollektív szerződés állapítja meg, hogy a feladatok közül melyeket lehet a kötelező óraszámba beszámítani, valamint azt, hogy melyek azok, melyeket a pedagógusnak munkakörbe tartózó feladatként kell ellátni, külön díjazás nélkül.

Ügyeleti beosztás

A tanítás idején belül – 8,15-14,00 óra között – az óraközi szünetekben ügyeletet tartunk az épületben. Az ügyeleti beosztást a nevelési igazgatóhelyettes készíti el, az órarend figyelembe vételével. Az ügyeletre beosztott pedagógus az épület előírt részében köteles tartózkodni, és ott a házirend betartását felügyelni.

A vezetők benntartózkodása az intézményben

Az igazgató, a két igazgatóhelyettes és a két tanítási nyelvű tagozat vezetője közül az egyik ügyeletes vezetőként tartózkodik az épületben, hétfőtől csütörtökig, 715 – 1615 óra között, pénteken 715 – 1700 óra között . A beosztást az éves munkaterv tartalmazza. Az esti tagozat vezetője hétfőtől csütörtökig, 13 órától a tanítás befejezéséig lát el ügyeletes vezetői feladatokat.

A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben rögzíteni kell.

A pedagógusokra vonatkozó szabályok

A pedagógus köteles tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztásának kezdete előtt 10 perccel megjelenni.

Távolmaradását, akadályoztatását, annak okát a tudomására jutásakor, illetve haladéktalanul köteles bejelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének.
Indokolt esetben a pedagógus előzetesen kérhet az intézmény vezetőjétől engedélyt a tanóra elhagyására, az órarendtől eltérő tanóra megtartására, a tanórák elcserélésére, a terembeosztástól való eltérésre. Előzetes engedély nélküli eltérés fegyelmi felelősségre vonással jár.


Hiányzás esetén – lehetőség szerint – el kell kerülni a lemaradást a tantervi anyagban. Ennek érdekében szakszerű helyettesítést kell biztosítani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

 

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről.

 

Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel, értük felelősséggel tartozik.

A pedagógusok egyéb feladatai  

A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátásával bármely pedagógus megbízható, önkéntes jelentkezés és megállapodás, vagy kijelölés alapján. A megbízást az igazgató adja és vonja vissza, melyet — a nevelőtestülettől átruházott jogkörben — a szakmai vezetőség előzetesen véleményez.

 

A megbízás általános elvei:

megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség, rátermettség az adott területen;

az önkéntesség elve és a feladat-ellátási kötelezettség összeegyeztetése;

az arányos terhelés.

 

Főbb megbízások:

osztályfőnök (kijelölés alapján)

osztályfőnök-helyettes (felkérés alapján)

munkaközösség-vezető (választás és megbízás alapján)

szekcióvezető (megbízás alapján)

diákönkormányzatot segítő tanári (felkérés és megbízás alapján)

ifjúságvédelmi felelős (megbízás alapján)

szabadidő szervező (megbízás alapján)

UNESCO-felelős (megbízás alapján)

pályaválasztási felelős (megbízás alapján)

idegen nyelvi önkéntesekkel kapcsolattartó tanár (megbízás alapján)

Comenius projekt koordinátor (megbízás alapján)

Vöröskereszt-felelős (megbízás alapján)

munka- és tűzvédelmi felelős (megbízás alapján)

 

 

A pedagógus köteles tájékozódni, figyelemmel kísérni az iskola belső életének alakulását, illetve végrehajtani az őt érintő feladatokat. Ezt szolgálják a tanári szobában, illetve annak előterében található hirdetőtáblákon elhelyezett iskolavezetőségi közlemények.

A helyettesítések zavartalan ellátása érdekében naponta − az iskolába beérkezését követően − tájékozódik a tanári szobában elhelyezett, ún. helyettesítési füzetből, hogy nem kell-e távollévő pedagógust helyettesítenie.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A nevelő oktató munka belső ellenőrzésének célja:

 

figyelemmel kísérje a pedagógiai munka megvalósítását;

segítséget adjon a feladatok megvalósításához;

a tapasztalatok alapján lehetővé tegye a szükséges korrekciókat;

ellenőrizze és számon kérje a feladatok végrehajtását;

segítse a nevelő-oktató munka szervezettségét, hatékonyságát, eredményességét;

alapot adjon a pedagógusok munkájának értékeléséhez.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzése az éves ellenőrzési tervnek megfelelően történik. Az ellenőrzési terv mindenki számára hozzáférhető.

Alkalomszerű ellenőrzés történhet a problémák feltárása, a napi felkészültség felmérésének érdekében.

 

Az igazgató az iskolai élet minden területét teljes körűen ellenőrizheti.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak:

 

Az igazgatóhelyettesek a felügyeleti területükön az éves ellenőrzési tervnek megfelelően teljes körűen végeznek ellenőrzést.

 

A szakmai munkaközösség-vezetők, működési területükön az éves ellenőrzési terv alapján vizsgálják:

a tantervi fegyelem betartását;

a tantervi követelmények megvalósulását, eredményeket-hiányosságokat, pedagógiai tevékenységeket, tanulói tevékenységeket (felmérések, mérőlapok, óralátogatások, beszélgetések a pedagógusokkal metodikáról, felkészülésről, koncepcióról);

a pedagógiai elvek betartását, érvényesülését;

 

Az ellenőrzések megállapításait feljegyzésben kell rögzíteni.

 

Az ellenőrzések tapasztalatainak értékelése:

 

A munkaközösség-vezetők tapasztalataikról rendszeresen beszámolnak a területet gondozó igazgatóhelyetteseknek, illetve az igazgatónak.

 

Az ellenőrzés tapasztalatainak személyre szóló megbeszélése és az értékelés rögzítése minden ellenőrzés alkalmával az érdekelttel együttműködve történik.

 

Az általánosítható tapasztalatok ismertetése:

a heti vezetőségi megbeszéléseken,

a havi kibővített iskolavezetőségi üléseken,

a munkaközösségi foglalkozásokon,

a munkaértekezleteken,

a tantestületi értekezleteken

történik.

 

Az igazgató a tanév végi átfogó értékelésében elemzi az éves ellenőrzési terv megvalósulását.

A gimnázium létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje

Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

 

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért;

a berendezési tárgyak, felszerelések, eszközök rendeltetésszerű használatáért, állaguk megőrzéséért;

az épület rendjének, tisztaságának megőrzéséért;

a takarékos energia-felhasználásért;

a tűz-, baleset- valamint munkavédelmi szabályok betartásáért és betartatásáért.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató vagy az általa megbízott személy engedélyével, átvételi elismervény, szállítólevél ellenében lehet.

A helyiségek és az udvar egyéb használata vagy hasznosítása során a Budapest Kőbányai Önkormányzat vonatkozó rendeletével összhangban kell eljárni.

Az intézményhez nem tartozó személyek csak a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli őket. Kötelesek betartani az intézmény tűz- és munkavédelmi szabályzatában és a házirendben foglaltakat.

Az iskolai könyvtár igénybevételének és működésének szabályai

Irányító munka

Az iskolai könyvtár a Szent László Gimnázium szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó kerületi önkormányzat gondoskodik az iskola költségvetésében. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola vállal felelősséget. Működését az iskola igazgatója és az általa kijelölt igazgatóhelyettes ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatait meghallgatva irányítja.

A fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása az iskolaszintű tervezés része.

 

 

A könyvtár feladata

Az iskolai könyvtár az iskolai nevelő-oktató munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Szolgáltatásai biztosítják az iskola nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges ismerethordozókat és információkat.         Központi szerepet vállal abban, hogy értő olvasóvá, könyvtárhasználóvá és az információs források ismerőivé váljanak a diákok.

Gyűjteményszervezés

Alapelv, hogy az iskolai könyvtár gyűjteményének le kell fednie az iskolában tanított tantárgyi tartalmakat.

Általános szabályozók a következő dokumentumok:

-          a Nemzeti Alaptanterv (NAT) követelményei;

-          az érettségi vizsga követelményei;

-          az iskolai könyvtári gyűjtőkört közvetve vagy közvetlenül érintő jogszabályok (Közoktatási Törvény; az évente kiadott költségvetési törvény; az iskola működésére vonatkozó rendelet; az 5/1998. (II.18) rendelet; az MKM tájékoztatója a műveltségterületekhez (tantárgyakhoz) szükséges taneszközökről (Műv. Közlöny 1998. január 23.);

-          a könyvtárak gyűjtőköri szabályzatára, mint műfajra vonatkozó főbb szakmai szempontok.

Az iskola helyi sajátosságai, mint meghatározó szempontok:

-          az iskola pedagógiai programjának kiemelt nevelési területei;

-          az iskola pedagógiai programjának kiemelt oktatási területei: magyar-olasz kéttannyelvű osztályok (’A’ osztály), idegen nyelvek emelt szintű oktatása (’B’ osztály), matematika emelt szintű oktatása (’B’ osztály), kiemelt művészeti képzés (’D’ osztály), biológia-kémia emelt szintű oktatása (’E’ osztály), számítástechnika illetve mozgókép és médiaismeret (tömegkommunikáció) emelt szintű oktatása (’F’ osztály);

-          didaktikai szempontok, melyek meghatározzák, hogy egyes dokumentumoknak mennyi legyen a szükséges példányszáma;

-          a tanulók szociokulturális hátterének, a társadalmi környezet elvárásainak megfelelő differenciált bánásmód (tehetséggondozási és felzárkóztatási program).

A gyűjteménygondozás alapelvei

Az iskolai könyvtár állománya vásárlás vagy ajándékozás útján gyarapszik.

Az állomány nyilvántartása számítógépen történik, a Szirén9 nevű könyvtári adatbázis-program segítségével. A kölcsönzések nyilvántartása is ezen a programon keresztül végezhető. A könyvtárnak a fő helyiségen kívül minden tantárgy munkaközösségénél van kihelyezett részlege. A könyvtár letéti állományát a megbízott szaktanárok felügyelik. Az állomány ellenőrzését az iskola igazgatója rendeli el. Ennek gyakoriságát a könyvtári állomány nagysága határozza meg. A könyvtári törvény (16/1998. (IV.8) MKM) szerint ez könyvtárunk esetében (25000-50000 kötet közötti könyvtár) 5 év. Előtte el kell végezni az állomány tisztítását, felülvizsgálását, selejtezését. Ha személyi változás történik, az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezi az állományellenőrzést.

 

A könyvtár szolgáltatásai:

-          olvasóterem használata, helyben olvasás, kézikönyvek használata;

-          könyvkölcsönzés, folyóirat kölcsönzése;

-          tájékoztatás, irodalomjegyzék készítése;

-          zenehallgatás;

-          nyomtatás és fénymásolás;

-          multimédia és hanghordozó CD-lemezek helyben használata;

-          filmek megtekintése tanári vezetéssel;

-          internet-elérhetőség négy számítógépen;

-          könyvtárismertető órák;

-          könyvtárban tartható tanóra az olvasótermi részben, kb. 30 fős osztálynak;

-          kulturális programok, vetélkedők, könyvtári játékok szervezése;

-          szakkörök, versenyek, előadások, fórumok helyszíne.

 

A könyvtárhasználat szabályai

Az iskolai könyvtár a szolgáltatásait csak az intézményen belüli személyeknek nyújtja. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A felnőttoktatásban részt vevő diákok diákigazolvánnyal iratkozhatnak be. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. Munkaviszony megszüntetése esetében ennek figyelemmel kísérése a gazdasági iroda feladata, a tanuló esetében pedig az osztályfőnöké. A könyveket, beleértve a tankönyveket is, a diákoknak a tanév végén vissza kell hozniuk.

Kölcsönzés

A könyvtárból bármely dokumentumot a könyvtáros-tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentum a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítés után kölcsönözhető. Az átvételt a kölcsönző az aláírásával hitelesíti.

Egy alkalommal négy könyv kölcsönözhető, három hétre. A kölcsönzési határidő egyszer meghosszabbítható. Folyóiratok kölcsönzése is lehetséges, egy hét időtartamra. Tankönyveket – szociális jogosultság esetén – tanév elején, október 1-ig lehet kikölcsönözni egy egész tanévre, később csak indokolt esetben. Számuk nincs korlátozva. Mindenki figyelemmel kísérheti saját kölcsönzését kódszáma segítségével az iskola honlapján.

Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy másik, azonos mű egy hibátlan példányával pótolni vagy kártérítést fizetni,

Egyéb szabályok

A könyvtár céljaira szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat.

A könyvtárból való távozás előtt a helyiségeket mindig áramtalanítani kell.

Ügyelni kell a könyvtár tisztaságára.

 

A könyvtár nyitva tartása

A könyvtár hetente 41 órát tart nyitva, ezzel használhatóvá teszi a felnőtt tagozatosok számára is a könyvtár használatát. A két könyvtáros-tanár ebben az időben ellátja az állománygondozási, gyarapítási és más belső munkákat is, fenntartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, diákokkal, és foglalkozik programok szervezésével.

 

A Gyűjtőköri Szabályzat az SZMSZ 2. számú mellékletét képezi.

A rendszeres egészségügyi feladatok ellátásának rendje

Az iskola működtetése során az ÁNTSZ előírások maradéktalanul betartásra kerülnek.

Tanévenként az iskolában sor kerül minden tanuló belgyógyászati, szemészeti, fogászati vizsgálatára.

Az iskolaorvos hetenként 2 alkalommal rendel, tevékenységét a szeptemberben leadott éves munkaterv szerint végzi.

Az iskolapszichológusok – éves munkatervük szerint – részt vesznek a pedagógiai feladatok teljesítésében (helyi drogstratégiai program, pályaorientáció, egészséges életmódra nevelés stb.), valamint heti egy alkalommal a tanulók egyéni problémáikkal is felkereshetik őket. Ennek idejét az éves munkaterv tartalmazza.

Az intézményi védő, óvó előírások – a vezetők, a pedagógusok és más alkalmazottak feladata baleset esetén

Az iskola közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

 

Ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az iskola segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.

Az igazgató gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről.

 

Az intézményben a védő-óvó előírások meglétéről, betartásáról és működéséről a gyermekvédelmi felelős gondoskodik.

Az iskola házirendje részletesen meghatározza a védő-óvó előírásokat. A házirendet az intézmény dolgozói, illetve a szülők részére mindenkor hozzáférhetővé kell tenni, és megismeréséről az intézményvezetőnek gondoskodni kell.

 

A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő formában ismertetni kell a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint.

Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az irat az intézmény iratai között iktatásra kerül. A tűz- és balesetvédelmi oktatás megtartása, a baleseti jegyzőkönyvek vezetése, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs munka a tűzvédelmi megbízott feladata.

A vezetők és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek esetén:

A vezetőknek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell, és a jogszabályban írt módon a nyilvántartásba be kell vezetni.

Az iskolarádió

Az iskolai belső tájékoztatást szolgálja az iskolarádió. Működését az igazgató által ellenjegyzett szabályzata határozza meg. Az iskolarádió működését az igazgató által kijelölt vezetője felügyeli.

Az iskolarádión keresztül naponta a második óra végén lehet az iskola diákjait és pedagógusait érintő hirdetéseket, tájékoztatást adni. Kizárólag olyan hirdetés adható le az iskolarádión keresztül, amit előzőleg az igazgató, az igazgatóhelyettesek vagy a DÖK elnöke engedélyezett. A hirdetések dokumentálása és engedélyezése a hirdetési füzetben történik. A hirdetéseket reggel 9 óráig kell a hirdetési füzetbe beírni.

Rendkívüli hirdetésre az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt.       

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény (bombariadó, tűzriadó) esetén a tűzriadó menekülési tervében szereplő, legrövidebb útvonalon a tanulókat az épületből ki kell juttatni, a tanulók biztonságos felügyeletét meg kell szervezni. A rendkívüli esemény tényét az iskolarádión keresztül jelenti be az igazgató vagy megbízottja.

A rendőrség és a fenntartó egyidejű értesítése kötelező. Ezen kötelezettség az igazgatót terheli.

A tűzriadó terv szerinti feladatok végrehajtása.

Reklámtevékenység szabályozása

Az iskola épületében kizárólag olyan reklámokat, hirdetményeket lehet elhelyezni, amelyek a tanulóknak szólnak, és témájuk az egészséges életmóddal, társadalmi, közéleti (nem politikai), illetve kulturális, oktatási vagy sport tevékenységgel lehetnek kapcsolatosak.

 

A reklámok, hirdetmények elhelyezésére az igazgató vagy megbízottja adhat engedélyt. 

 

Külső kapcsolatrendszer formája és módja

 

A külső kapcsolatok fenntartásának célja az iskola szerteágazó tevékenységének minél hatékonyabb segítése.

Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a következő partnerekkel, intézményekkel.

A fenntartó

A kapcsolat tartalma: a gimnázium életét érintő, a törvények és rendeletek által meghatározott minden kérdés.

 

Formája, módja:

adatszolgáltatás – jelentések, beszámolók –, a szükséges dokumentumok
(tantárgyfelosztás, órarend, munkaterv, stb.) megküldése, információ kérés, illetve információ adás, egyéb kérések;

rendszeres kapcsolat a Közoktatási Iroda és a Pénzügyi Iroda munkatársaival (heti 3 postanap, napi kapcsolattartás);

igazgatói értekezletek;

alkalmanként részvétel a Kulturális és Oktatási Bizottság, illetve a Budapest Kőbányai Önkormányzat egyéb bizottságainak, valamint a Képviselőtestületnek az ülésein;

a törvényben előírt módon a jegyző értesítése.

"Összefogás a Szent László Gimnáziumért" Alapítvány

Az alapítványt az 1939-ben érettségizett VIII. B osztály tagjai hozták létre azzal a céllal, hogy járuljon hozzá a gimnázium épületének felújításához, a nevelés és az oktatás körülményeinek, tárgyi feltételeinek javításához, az iskolai programok megvalósításához.

 

A tantestület és a DÖK képviselői tagjai az alapítvány kuratóriumának.

Szent László Gimnázium DSE

A tanulók egészséges életmódja, rendszeres testedzése érdekében külön megállapodás alapján segíti az iskolai sportolást. A DSE részt vesz a mindennapos testedzés biztosításában, a gimnázium pedig térítésmentesen a DSE rendelkezésére bocsátja létesítményeit, eszközeit.

A kapcsolattartás alapja a rendszeres és kölcsönös tájékoztatás az igazgató és a DSE vezetője között.

Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Nevelési Tanácsadó

A veszélyeztetett, valamint a magatartási, tanulási problémákkal küszködő tanulók esetén a gimnázium szakmai segítségért fordul a nevelési tanácsadóhoz, amely felmérésekkel, vizsgálatokkal járul hozzá a gimnázium nevelőmunkájának eredményesebbé tételéhez.

 

A Nevelési Tanácsadó által a gimnáziumba rendelt iskolapszichológusok munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a nevelési igazgatóhelyettessel. Munkarendjüket a Nevelési Tanácsadó és az intézmény közti megállapodás alapján az éves munkaterv rögzíti. Az iskolapszichológusok saját munkatervük alapján dolgoznak az intézményben; munkájukról a tanév folyamán két alkalommal ­− az első félév, illetve a tanév végén − beszámolót készítenek.

A z intézményen belül működő Pedagógiai Szolgáltató Központ segítségével veszünk részt a kerületi tehetséggondozásban, tartjuk a kapcsolatot a kerületi általános iskolákkal, valamint részt veszünk a kerület pedagógiai életében.

Gyermekjóléti Szolgálat

A gyermekvédelmi felelős közvetítésével folyamatos a kapcsolatunk, elsősorban a problémák megoldását kéri az iskola, de preventív segítséget is igényelhet.

Szakértői bizottságok

A sajátos nevelési igényű tanulók ügyintézése, illetve az e körbe nem tartozó, de beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küszködő tanulók megfelelő gondozása érdekében az iskola kapcsolatot tart az illetékes szakértői bizottságokkal, nevelési tanácsadókkal.

A gyermekvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri a szakértői bizottság és/vagy a nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező tanulókat, javaslatot tesz fejlesztésükre. Figyelemmel kíséri továbbá a szakvélemény szerinti szükséges felülvizsgálat idejét. Kapcsolatot tart a szülőkkel.

A szakvéleményben javasolt mentességekről, könnyítésekről az igazgató dönt, összhangban a Közoktatási Törvénnyel és a vonatkozó rendeletekkel.

 

A sajátos nevelési igényű tanulókról az alábbi dokumentumokat tartjuk nyilván:

-          szakértői bizottság szakvéleményének másolata;

-          szülői kérvény a fejlesztésre, a mentességre és/vagy a könnyítésre vonatkozóan.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve sajátos nevelési igényű tanulókról a felvételi illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

A kerületi közművelődési intézmények: a Kőbányai Szabadidő Központ (KÖSZI) és a Pataky Művelődési Központ (PMK)

Elsősorban szabadidős, kulturális tevékenységeinket segítik, helyet adnak az iskola rendezvényeinek.

Az iskola tanárai és tanulói részt vehetnek az általuk rendezett rendezvényeken, tanfolyamokon.

A KÖSZI-hez tartozó uszodát rendszeresen használják a tanulók a gyógytestnevelés foglalkozásokon, a fenntartó által biztosított időkereteken belül.

Az intézmény gazdasági szervezetének felépítése, működése

 

Az intézményben a gazdasági feladatokat a Gazdasági osztály látja el, amely egyben az intézmény gazdasági szervezete.

A gazdasági szervezet feladata, hogy a képviselő testület által jóváhagyott költségvetés alapján, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett ellássa az intézmény működéséhez szükséges gazdasági feladatokat. Ezen belül

-          szabályozza a szakszerű és törvényes gazdasági működést;

-          ellássa a beszámolási, könyvvezetési kötelezettségeket és a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat;

-          biztosítsa a szükséges pénzeszközök rendelkezésre állását a határidők betartása mellet;

-           meghatározza a gazdasági területen a folyamatba épített előzetes és utólagos  ellenőrzési folyamatokat és feladatokat.

-          A gazdálkodás során figyelembe kell venni a takarékossági és vagyonvédelmi szempontokat is.

A gazdasági vezető

Az intézmény gazdasági működtetését a gazdasági osztály látja el, a gazdasági vezető irányításával. A gazdasági vezető az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik.

 

A gazdasági vezetői munkakört pályázat útján lehet betölteni.

 

A gazdasági vezető a gazdasági ügyek menetéért személyében is felelős. 

 

Fő feladatai:

-          a gazdasági szervezet működésének és szabályozottságának kialakítása, naprakészség biztosítása;

-          a költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók, adatszolgáltatások  határidőre történő elkészítése;

-          a gazdasági működésre vonatkozó számviteli, adó, társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok betartása;

-          az intézményben egyedüliként rendelkezik ellenjegyzői jogkörrel, távollétében a számviteli és pénzügyi csoportvezető helyettesíti;

-          felelős a törvényi előírások szerint a kötelezettségvállalás folyamatának megvalósításáért;

-          az előirányzatok felhasználásával és módosításával járó feladatok elvégzéséért, szem előtt tartva, hogy előirányzat nélküli kifizetés nem teljesíthető;

-          a pénzeszközök határidőre történő rendelkezésre állásáért;        

-          felelős az intézmény vagyonvédelmi szabályainak betartásáért;

-          kialakítja a gazdasági működéshez kapcsolódó” Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés” rendszerét (a továbbiakban FEUVE);

-          gazdasági ügyekben képviseli az intézményt a fenntartóval és más partnerekkel való egyeztetéskor, kapcsolattartásban, tárgyaláskor – az igazgatóval történt egyeztetés alapján;

-          folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetést a gazdálkodásról.

A gazdasági osztály szervezeti egységei

-          számviteli és pénzügyi  csoport

-                      műszaki csoport,

                 ezen belül:    - gondnokság

                                      - műszaki ügyintézés  

A számviteli és pénzügyi csoport

        Fő feladatai:

-          iktatja a beérkezett számlákat, egyéb bizonylatokat, dokumentációkat;

-          a beérkezett számlákat számszakilag ellenőrzi, illetve

-          felszereli a szükséges bizonylatokkal;

-          gondoskodik arról, hogy a kifizetések határidőben megtörténjenek;

-          tartja a kapcsolatot az intézmény pénzintézetével;

-          felelős a munkaügyi területhez kapcsolódó adatszolgáltatások határidőben történő teljesítéséért;

-          ellátja a pénztárellenőri teendőket;

-          feladata a készpénzforgalom lebonyolítása, a pénztár napra kész vezetése;

-          a gazdasági munkafolyamatoknál felhasznált szigorú számadású nyomtatványok, az intézmény által használt bélyegzők és emlékérmek nyilvántartása;

-          a bevételek leszámlázása, nyilvántartása;

-          mivel az intézménynek a bérszámfejtése a Magyar Államkincstáron (továbbiakban: Államkincstár) keresztül történik, összekötő szerepet tölt be az Államkincstár és az intézmény között a munkaügyi feladatok ellátásában;

-          elvégzi az Államkincstár felé a havi adatszolgáltatásokat;

-          elkészíti a hó közi kifizetések bérszámfejtését;

-          ellátja azokat a feladatokat, amelyekre a munkaügyi és bérszámfejtés szempontjából az Államkincstárnak szüksége van;

-          ellenőrzi az Államkincstár által készített bérjegyzékek és az éves elszámolásokhoz szükséges adatszolgáltatások helyességét;

-          feladata a beérkezett számlák érvényesítése, a főkönyvi számlákra történő kontírozása és lekönyvelése az érvényben lévő számviteli politika és számlarend betartása mellett;

-          a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, a leltárak, az esetleges selejtezések lebonyolításában való aktív közreműködés;

-          elvégzi a havi, a negyedéves és éves zárlati munkákhoz kapcsolódó feladatait;

-          vezeti az átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó nyilvántartásokat.

Műszaki csoport

A műszaki csoport vezetője (üzemeltetési vezető) közvetlenül a gazdasági vezető felügyelete mellett irányítja a gondnokság és a műszaki csoport munkáját.

Munkájában segíti a műszaki ügyintéző, aki – az igazgató utasításai szerint – felügyeli a műemlék épület teljes körű ingatlangazdálkodását.    

Az üzemeltetési vezető szervezi és folyamatosan figyelemmel kíséri az épület állagát megóvó karbantartási és felújítási munkákat, valamint az ingatlangazdálkodást. Az igazgató felhatalmazása alapján képviseli az intézményt a kivitelezőkkel való tárgyalás során.

Fokozottan figyel arra, hogy az intézményben megvalósuljon a vagyonvédelem.      

Részt vesz az intézmény éves karbantartási tervének elkészítésében.

    

Fő feladataik:

    

-          Megszervezi és ellenőrzi a munkát, és biztosítja a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket az intézményben

a porta;

a tálaló konyha;

a takarítói feladatok ellátása érdekében.

-          Folyamatosan figyelemmel kíséri az épület, illetve a tartozékok és berendezések rendeltetés szerinti használatát. A munkája során tapasztalt rongálásról értesíti a gazdasági vezetőt, valamint az igazgatót, és gondoskodik a helyreállításról.

-          Ellátja tűzvédelmi felelősként az ehhez kapcsolódó feladatokat.

-          Fokozott figyelmet fordít az intézmény vagyonának védelmére. Pontosan, napra készen vezeti az intézmény helységeihez tartozó kulcsok nyilvántartását. Gondoskodik arról, hogy a portán elhelyezett tűzszekrényben lévő kulcsok mindig a tényleges állapotnak megfelelő állapotban legyenek.   

-          Biztosítja a tálalókonyha zavartalan és folyamatos működését.

-          Szervezi és felügyeli az intézmény takarítói feladatainak ellátását.

-          Feladata, hogy napi rendszerességgel ellenőrizze az épületet, tartozékait és berendezéseit, és a felmerülő esetleges meghibásodásokat felismerve gondoskodjon azok minél gyorsabb és szakszerű megjavításáról.

-          Tartja a kapcsolatot a kivitelezőkkel, begyűjti az árajánlatokat, folyamatosan figyelemmel kíséri az épületben folyó külső vállalkozók által elvégzett munkálatokat. Munkája során fokozottan köteles figyelni a vagyon védelmére.   

A gazdasági szervezet működésének szabályai 

A gazdasági szervezet részletes működési szabályait a Gazdasági ügyrend tartalmazza, amely rögzíti a munkaköri leírásokat, továbbá az SZMSZ-hez kapcsolódó szabályzatokat.

 

Az SZMSZ mellékleteit képező szabályzatok:

-          Szabálytalanságok kezelési rendje (3.számú melléklet)

-          A gazdasági szervezet ügyrendje (4. számú melléklet)

 

A gazdasági szervezet tevékenysége során a belső szabályzatokban kötelezően előírt ügyrendet alkalmazza.

A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok

A szabályozás jellemzően a következő szinteken valósul meg:

-          tulajdonosi (felügyeleti)

-          intézményi

 

A jogszabályok értelmében a gazdálkodással összefüggő feladatokat és hatásköröket az intézményvezető és a gazdasági vezető a jogszabályi rendelkezések szerint látják  el.

 

A gazdálkodási folyamatokban a jogok gyakorlása a következő sorrendben következik:

-          kötelezettségvállalás a pénzügyi ellenjegyzés után;

-          a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele;

-          a kötelezettségvállalásban megjelöltek teljesítése után szakmai teljesítés igazolása

-          érvényesítés

-          pénzügyi ellenjegyzés

-          utalványozás

-          pénzforgalmi teljesítés   

-          számviteli nyilvántartásba vétel

 A nem pedagógus dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályok

Alapvető cél, hogy a nem pedagógus dolgozói létszám elegendő legyen az intézmény zavartalan és folyamatos működéséhez. Ennek érdekében a jóváhagyott éves bérelőirányzaton belül az eredetileg tervezett átlaglétszámmal szemben több, illetve kevesebb munkaerőt is lehet foglalkoztatni. Az intézmény nem pedagógus dolgozóit is az intézményvezető nevezi ki, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört.

 

A nem pedagógus dolgozók „A  Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény” (továbbiakban: KJT) hatálya alá  tartoznak.

 

Kötelesek jelenléti ívet vezetni, melyben rögzítik a munkakezdés és befejezés időpontját, és amit aláírásukkal érvényesítenek.

Túlmunkát az igazgató, illetve az igazgató tájékoztatása mellett a gazdasági vezető rendelhet el a mindenkori érvényben lévő KJT előírásait figyelembe véve.

A jogorvoslat rendje

A felülbírálati vagy törvényességi kérelemre vonatkozó eljárási szabályokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazza. E szerint a nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.

 

A tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

 

Az eljárást megindító kérelem - egyéni érdeksérelemre hivatkozással esetén - felülbírálati kérelemnek minősül, míg jogszabálysértésre hivatkozás esetén törvényességi kérelemnek minősül.

A fenntartó jár el másodfokon, a törvényességi kérelem, valamint a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében.

 

Záró rendelkezések

 

Az intézmény működéséi rendjére, feladatellátásaira vonatkozó szabályzatokat az érintetteknek munkavégzésük során alkalmazniuk kell.

 

Az SZMSZ aktualizálásáért az igazgató és a gazdasági vezető felelősek.

 

Az SZMSZ kötelező felülvizsgálatának időpontja: 2016. augusztus 25. Az SZMSZ minden olyan esetben módosításra kerül, ha jogszabályi változás azt szükségessé teszi, illetve ha azt a nevelőtestület vagy a fenntartó kezdeményezi.

A felülvizsgálatért az igazgató a felelős.

 

Budapest, 2011. december …

                                  

                                              

 

 

                                                                                                                                                                                                                                   Igazgató

 

 



[1] Tartós távollét a három hetet (tizenöt munkanapot) meghaladó, folyamatos távollét.

[2] A könyvtári és a kihelyezett könyvtári eszközökre is egyaránt vonatkozik.